Logo
ADÓNET. HU Zrt.
1094 Budapest, Bokréta u. 3. | 267 5010 | info@adonet.hu | www.adonet.hu
Heti Online
Hírlevél
2009-08-04
Tartalom
Illetékmentes a követelés elengedés és a térítésmentes eszközátruházás gazdálkodó szervezetek között
Még egyszer a számla visszaküldésér?l
Ingatlanértékesítés és üzletszer?ség
Rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételei
Ingyenesen letölthet? adózási, jogi praktikák


Illetékmentes a követelés elengedés és a térítésmentes eszközátruházás gazdálkodó szervezetek között

A korábbi illetékszabályok alapján a gazdálkodó szervezetek közötti térítésmentes eszközátadás ajándékozási illeték alá esett. Ezen túlmen?en 2008. január 1-t?l a követelés elengedése is ajándékozási illeték tárgyát képezte, és az illetékmentesség csak 10.000,-Ft-ot meg nem haladó követelés elengedésére terjedt ki.

 

Ezen ügyletek gazdálkodó szervezetek között most már – 2009. július 10-t?l – mentesek az ajándékozási illeték alól.

 
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 68.§-a az Illetéktörvényt az alábbiak szerint módosította:
 [17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:]
„n) a 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képez? ingó vagyontárgyaknak a számvitelr?l szóló törvény szerinti térítésmentes eszközátruházás keretében történ?, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás - ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is - útján történ? megszerzése;
o) a hitelintézet által elengedett követelés, amennyiben a követelés elengedése a magánszemély adós és családja megélhetési ellehetetlenülésének megel?zése érdekében az azonos helyzetben lev?k egyenl? elbánásának elve alapján történik. E feltételek fennállásáról a hitelintézet igazolást ad az adósnak.”

 

Ezen rendelkezés a kihirdetést követ? napon lép hatályba (166.§/1/). A kihirdetés a 2009. július 9-i Magyar Közlönyben történt meg – így a fenti illetékmentességi rendelkezések 2009. július 10. napjától hatályosak.

 

Ezek alapján tehát illetékmentesek a következ? ügyletek:
-térítésmentes eszközátruházás gazdálkodó szervezet javára,
-követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozása
-követelés elengedés gazdálkodó szervezetek viszonylatában
-ingyenes tartozás-átvállalás gazdálkodó szervezetek között.

 

Az Illetéktörvény nem tartalmazza a gazdálkodó szervezet fogalmát - így a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) az irányadó:
685. § E törvény alkalmazásában
c) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttm?ködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erd?birtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefügg? polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltér? rendelkezést tartalmaz.

 


H i r d e t é s

 

 

ÖNADÓZÓVAL - lépésel?nyben az adózásban

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb., számvitel a gyakorlatban 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap els? napján.  El?fizetési  díj  2009. évre szeptembert?l decemberig csak 5.040,-Ft.   El?fizet?knek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek. Önadózó Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.  

El?fizetés: info@onadozo.hu

toplink
Még egyszer a számla visszaküldésér?l

A július 14-i hírlevelünkben foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy mikor lehet és kell egy számlát visszaküldeni.  Ebben arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a számla befogadása – átvétele,  bár mindennapos tevékenység – lényeges  jogi jelent?séggel bírhat.  A témához több észrevétel is érkezett, amelyek önmagukban is érdekl?désre tarthatnak számot. Tehát:

 

1. Észrevétel


"Az írást egy új "szokás" elterjedése miatt hiányosnak tartom. Médiacég kiállít egy számlát az internetr?l /valószín?leg/ levett cégadatok alapján, - annyi fáradtságot sem vesz, hogy pl. a Cégtalálóból, így az adatok pontatlanok lehetnek:  megküldi a címzettnek a sokszor több tízezer forintra rúgó számlát. Szerz?dés nincsen, jó esetben mellékel egy szerz?dést, melyet a médiacég valamilyen tagja aláír, a megrendel? aláírását üresen hagyja. Jó lenne taglalni, mi történhet. Lehet, veszni hagyják a számlát. Lehet, külön számlázóprogit használnak, direkt erre a célra. Mert ugye, ha kibocsájtotta, azt bizony könyvelni is illene... Lehet, bizonyos id? eltelte után követeléssel lépnek fel. Címzett a számlát ugyanis nem küldi vissza, mondjuk a papírkosárban landoltatja, ugyanis ha visszaküldi, a csaló médiacég felbátorodik.  Címzettnek a visszaküldés költség, é s nem akarok gyanúsítgatni senkit, de ki tudja, médiacégnek milyen szerz?dése van a Magyar Postával... Jó volna taglalni, mit lehet ez esetben tenni, hogy médiacégnek elmenjen a kedve hasonló számlák postázásától.  Jómagam már fontolgatok egy APEH vizsgálatot, és ha tudnám, hogy az APEH valóban lép, és megvizsgálja médiacég könyvelését, hamarjában meg is tenném a feljelentésünket.  Nem vagyok jogász, de talán még egy ügyészségi vizsgálat is beleférne, vélelmezve a külön számlázóprogramot...30-50E Ft-ot megér id?nként a valótlant törölni, aztán esetleg utólag mehet a valósba. Szóval jó lenne egy kiegészítés, különösen annak fényében, hogy senkit nem akar a számla visszaküldésére biztatni"

 

A felvetett kérdés inkább a büntet?jog felé visz - létez? gazdasági kapcsolat, és abban megvalósult teljesítés nélkül számlázni, és a számla ellenértéket követelni - ez kriminális eset.  De felvetés jogos, mert a szabályozás nem teljesen véd a csalárd eljárásoktól, illetve a tisztességes cégre terheli a bizonyítási kötelezettséget.

 

2. Észrevétel:

 

"A megrögzött nem fizet?k az írásban leírtakat tökéletesen tudják, a számlát nem veszik át, mert annak jogi következményei vannak, fizetni nem akarnak, pályázati pénzeket, hiteleket kapnak, a beszállítókat meg nem fizetik ki. Ekkor mi a feladata a beszállítónak? Megvan a számla 1. 2. példánya, vev? nem fizet, áru beépítve, utolérhetetlen. Mindig csak a nem fizet?k vannak védve, a beszállító ebben az esetben is ÁFÁ-zik?"

 

Ha a vev? utolérhetetlen - akkor utólag tényleg nincs mit tenni - ezt a lehet?séget el?re ki kellene zárni. De ha a számlát átvette, elismerte, akkor meginbdítható ellene a felszámolási eljárás - abban a reményben, hogy azt nem engedheti, és fizet.

 

3. Észrevétel

 

"Olvastam tájékoztatásukat, mely szerint mikor lehet és kell a számlát visszaküldeni. Véleményem szerint szerencsés lenne kiegészíteni a cikket, hogy a Ptk. 236. § szerint a szerz?dést egy éven belül meg lehet támadni. Miután a Ptk írásbeliséget csak ingatlannal kapcsolatban ír el?, különösen olyan esetben, amikor a szerz?dés a Földhivatali nyilvántartás módosítását eredményezi, a fentiek alapján a Felek közös akarata szerint (egy számlával lefedett) gazdasági esemény megtörténte a Ptk. szerint szerz?désnek min?sül. Ha elfogadjuk a számát, mint az eseményt rögzít? írásbeli bizonylatot, akkor ezen szerz?dés akár írásbeli módon megkötöttnek tekintend?. Ekkor a szerz?dést, azaz magát az ügyletet és a hozzákapcsolódó számlát egy éven belül meg lehet támadni a másik félhez intézett írásbeli közléssel. A határid? a tévedés felismerését?l számítódik, azaz amikor rádöbbenek arra, hogy a számla hibás. A megadott 15 napos határid? és hivatkozása korrekt, de ennek az átlagos olvasóban rögzülése esetleg félrevezet?."

 

Hát igen - sok vetülete van a témának...

toplink
Ingatlanértékesítés és üzletszer?ség

2004. január 1-ig volt hatályos az Szja törvény üzletszer?ségr?l rendelkez? 63/A.§-a, a következ? szöveggel:

63/A. § (1) Nem alkalmazhatók a 60-63. § rendelkezései, ha az ingatlan, vagyoni érték? jog átruházása rendszeresen vagy üzletszer?en végzett tevékenység (gazdasági tevékenység) keretében történik. Ekkor az önálló tevékenységb?l származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Nem alkalmazhatók a 60-63. § rendelkezései az ingatlan, vagyoni érték? jog átruházásából származó bevételnek arra a részére, amely meghaladja az ingatlannak, a vagyoni érték? jognak a szerz?déskötés id?pontjában ismert szokásos piaci értékét.

Ezen – jelenleg már nem hatályos - rendelkezés értelmezésére született is APEH állásfoglalás - a 2004/44. Adózási kérdés, a rendszeresen vagy üzletszer?en végzett tevékenység fogalma az ingatlan-átruházás témakörében, amely próbálta értelmezni a kérdést. Miután a törvényhely hatályát vesztette, - véleményem szerint ez sem aktuális.

A jelenleg hatályos Szja törvény rendelkezései szerint:

61. § (1) Ingatlan, vagyoni érték? jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. A bevételnek nem része a kapott ellenértékb?l az egyéb jövedelemnek min?sül?, az ingatlannak, a vagyoni érték? jognak a szerz?déskötés id?pontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó összeg. Ilyennek min?sül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés id?pontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni érték? jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történ? szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerz?désben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.

16. § (1) Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mez?gazdasági ?stermel?, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerz?dés szerint teljesített mellékszolgáltatás, ez utóbbinál feltéve, hogy a tagnak a bevétele érdekében felmerült költségét a társaság a költségei között nem számolja el.
(3) Önálló tevékenységb?l származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez.

28. § (7) Egyéb jövedelem - ha e törvény másként nem rendelkezik -
c) eladási vagy más hasonló jog gyakorlása révén a jogosult által megszerzett bevételb?l a joggyakorlás tárgyának az átruházás id?pontjára megállapított szokásos piaci értékét meghaladó rész (az eladási jog gyakorlásából származó bevételrész), csökkentve a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is), a magánszemélyt terhel? igazolt kiadással, azzal, hogy
ca) az említett bevétel fennmaradó részéb?l a jövedelmet a joggyakorlás tárgyának átruházására vonatkozó szabályok szerint a cb) alpont rendelkezésének figyelembevételével kell megállapítani;
cb) a ca) alpont rendelkezésének alkalmazása esetén az ott említett bevételb?l a jog megszerzésére fordított, a magánszemélyt terhel? kiadásnak az a része vonható le az átruházással kapcsolatos kiadásként, amely az eladási jog gyakorlásából származó bevételrészt meghaladja;

Véleményem  szerint a hatályos szabályok szerint (Szja 61.§)  egy magánszemély ingatlan értékesítése akkor nem adózik külön 25%-os szja-val  – ha a kapott vételár az ingatlan szokásos piaci értékét meghaladja.  Ezesetben sem veti el teljesen egészében a törvény a külön adózás  szabályát, hanem azt mondja, hogy a kapott vételárból az ingatlan értékesítés bevételének csak az ingatlan szokásos piaci értékének megfelel? része min?sül – és erre vonatkoznak az ingatlanértékesítések általános szabályai (25% forrásadó)  - a vételárból a szokásos piaci értéket meghaladó rész pedig az egyéb jövedelem (28. §/7/ c.) – szabályai szerint min?sül bevételnek, és a vonatkozó szabályok szerint összevontan, az aktuális adókulccsal (36%) adózik.

Ez a szabály irányadó akkor is, ha a magánszemély az ingatlant apportként értékesíti, gazdasági társaságnak.

A szokásos piaci érték fogalmát az Szja törvény határozza meg a következ?k szerint:
3.§ 9. Szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének; nem független felek között a szokásos piaci értéket a következ? módszerek valamelyikével kell meghatározni:
a) összehasonlító árak módszere, amelynek során a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár), amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;
b) viszonteladási árak módszere, amelynek során a szokásos piaci érték a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történ? értékesítése során alkalmazott ellenérték (ár), csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;
c) költség és jövedelem módszer, amelynek során a szokásos piaci érték a termék, a szolgáltatás közvetlen önköltsége, növelve a szokásos haszonnal;
d) egyéb módszert, ha a szokásos piaci érték az a)-c) alpontban foglalt módszerek egyikével sem határozható meg
azzal, hogy
e) szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végz? független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.

Az üzletszer?séget a jelenlegi Szja törvény az ingó értékesítések körében értékeli, amely azonban ingatlan-értékesítésre nem alkalmazható – illetve az Szja törvényben az ingatlanértékesítésekre nincs ilyen szabály.

A fenti Szja szabályok sem rendelkeznek arról - hogy akár csak a szokásos piaci értékt?l való eltérés esetén - hogy az ingatlan-értékesítés bevételét az önálló tevékenység bevételének kellene tekinteni.

Mindezzel együtt az önálló tevékenység idézett törvényi fogalma (Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe.)  hordoz egyfajta bizonytalanságot e kérdésben.

Az önálló / nem önálló tevékenység kategorizálás az Szja törvényben inkább valamilyen munkavégzéshez, vagy vagyonhasznosításhoz kapcsolódó jövedelmekre vonatkozik. Ezekkel határozhatjuk meg a „tevékenység” fogalmát.  A „tevékenységgel” szemben van az „értékesítés”, vagy az „átruházás” egyszeri, egyedi ügylet.

A vagyonátruházás Szja törvénybeni szabályai  nem „tevékenységre” hanem egyedi, egyszeri ügyletekre vonatkoznak.

A magánszemély ingatlanértékesítésnél is felvet?dhet az Áfa kérdése.

Az Áfa törvény következ? rendelkezései irányadók:
6. § (1) Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszer?, illet?leg tartós vagy rendszeres jelleggel történ? folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.
(4) Szintén gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az is, ha
b) egyébként nem adóalanyi min?ségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant (ingatlanrészt), és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy
ba) annak els? rendeltetésszer? használatbavétele még nem történt meg, vagy
bb) els? rendeltetésszer? használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély joger?re emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év [ba) és bb) alpont a továbbiakban együtt: beépítés alatt álló, illet?leg beépített új ingatlan];
c) egyébként nem adóalanyi min?ségben eljáró személy, szervezet sorozat jelleggel építési telket (telekrészt) értékesít.
259. § E törvény alkalmazásában
18. sorozat jelleg: ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illet?leg beépített új ingatlant értékesítenek, valamint a rá következ? 3 naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illet?leg beépített új ingatlant értékesítenek azzal, hogy ha olyan építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illet?leg beépített új ingatlant értékesítenek,
a) amely tulajdon kisajátításának tárgyát képezi, vagy
b) amelynek szerzése az értékesít?nél - az illetékekr?l szóló törvény alapján - öröklési illeték tárgyát képezte,
az az el?z?ekben említett darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem min?sül sorozat jelleg?nek;

 

Értelmezésem szerint az Áfa törvény alapján több ingatlan egyesítésével kialakított önálló ingatlan értékesítése egy értékesítésnek min?sül – függetlenül annak területnagyságától, illetve a megel?z? földmér?i eljárástól, az egyesítésre kerül? korábbi önálló ingatlanok számától. Ezen álláspont az Áfa törvény 9.§/1/ bekezdésén alapul.

toplink
Rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételei

Mit ne tegyen a munkáltató, ha meg akarja tartani a rendezett munkaügyi kapcsolatok státuszát?

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht) 15.§-a szabályozza a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét. A 2009. június 1-én hatályba lépett módosítások újraírták a szabályokat.

 

Nem változott

 

A központi költségvetésb?l és az elkülönített állami pénzalapokból az egyéb feltételeken túlmen?en akkor nyújtható támogatás, ha a támogatás iránti kérelem benyújtója megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok törvényben meghatározott követelményének.

 

Változott

 

A törvénymódosítás újrafogalmazta a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményrendszerét, megszüntette az általános és különös feltételek szerinti csoportosítást. Mindezek mellett kivételként az általános támogatási tilalom alól – megállapított olyan eseteket, amikor a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértése esetén is nyújtható támogatás.

 Az Áht. 15.§/5/ bekezdése tartalmazza a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeit, akként, hogy meghatározza azokat a munkaügyi jogsértéseket, amelyek joger?s hatósági, bírósági határozatban való megállapítása esetén támogatás az igényl? részére nem nyújtható.

 

Ezek alapján összefoglaljuk azokat esetköröket, amelyek a rendezett munkaügyi kapcsolatok min?sítés elvesztését jelentik.

 

a) Munkaviszony létesítésére vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása

 

Ez a mulasztás  a rendezett munkaügyi kapcsolatok legsúlyosabb kizáró oka, egyfel?l azért, mert a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén  a törvény nem engedélyez kivételt a támogatási tilalom alól, másfel?l ha a további jogszabálysértésekhez ez is társul, akkor ez már abszolút kizáró oka a támogatás nyújtásának.

 

b) Szakszervezeti jogok megsértése

 

Ezen  feltétel teljesülését nem kell vizsgálni, ha a támogatás iránti kérelem benyújtójánál szakszervezet, üzemi (közalkalmazotti) tanács (üzemi megbízott, közalkalmazotti képvisel?) nem m?ködik, feltéve, hogy ezek m?ködése hiányát nem a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltató - a munkavállalók szervezkedési jogának megsértését eredményez? - joger?s hatósági vagy bírósági határozattal megállapított jogsért? eljárása idézte el?.

E jogszabálysértés a támogatásoknak abszolút kizáró feltétele  - a törvény itt nem enged kivételt.

 

c) Színlelt szerz?dés kötésének tilalma

 

E pontnál  irányadó  a munkavégzés alapjául szolgáló szerz?dések min?sítése során figyelembe veend? szempontokról 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv.

A munkaügyi ellen?rzésr?l szóló  1996. évi LXXV. törvény alapján a munkaügyi felügyel? a tényállás alapján jogosult - az ellen?rzés megkezdésekor fennálló - a foglalkoztató és a részére munkát végz? személy közötti, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat min?sítésére.

E feltétele 2009 november 1-t?l hatályos.

E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igényl? a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel.

 

d) Munkabér összegére és kifizetésének határidejére vonatkozó szabályok megsértése

 

A munkabér összegére vonatkozó hatályos jogszabály a kötelez? legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet.

A munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések a Munka Törvénykönyve 154-164.§-ai alatt találhatók. Ezek közül a rendezett munkaügyi kapcsolatok fennállása szempontjából csak a munkabér kifizetésének határidejével kapcsolatos rendelkezések megsértésének van jelent?sége: A munkabért - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltér?en nem rendelkezik - a tárgyhónapot követ? hónap 10. napjáig kell kifizetni. Ha a bérfizetési nap pihen?napra vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért legkés?bb a megel?z? munkanapon kell kifizetni. (Mt. 155.§/3/)

A rendezett munkaügyi kapcsolatok e feltétele 2009 november 1-t?l hatályos.

E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igényl? a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel.

 

e) Munkaid? nyilvántartás hiánya

 

A Munka Törvénykönyve 140/A. § (1) a) pontja azt írja el?, hogy a munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével kapcsolatos adatokat.

E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igényl? a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel.

f) Külföldi személy engedély nélküli foglalkoztatása  – ha az engedélyhez kötött

A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésér?l a 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet rendelkezik.

E feltétel 2009. november 1-t?l hatályos.

E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igényl? a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel.

 

g) Munkaer?-kölcsönzési tevékenység nyilvántartásba vételi szabályainak megsértése

 

Ebben a körben a vonatkozó jogszabály a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet a munkaer?-kölcsönzési és a magán-munkaközvetít?i tevékenység nyilvántartásba vételér?l és folytatásának feltételeir?l.

E feltétel is 2009. november 1-t?l hatályos.

E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igényl? a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel.

 

h) Az egyenl? bánásmód követelményének megsértése

 

A munkáltatóra e körben háruló kötelezettségeket az egyenl? bánásmódról és az esélyegyenl?ség el?mozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény írja el?. alapján az egyenl? bánásmód követelményének megsértése.

Az egyenl? bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz.

E feltétel is 2009. november 1-t?l hatályos.

E jogsértés megállapítása esetén is nyújtható még támogatás – ha az igényl? a támogatási tilalom alól kivétel jogszabályi feltételeinek megfelel.

 

A joger?s határozat feltétele

 

A rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértésének eljárási feltétele, hogy a fenti  a)-h) pontok megsértése miatt a hatáskörében eljáró illetékes hatóság, illet?leg a bíróság a támogatás igénylésének id?pontját megel?z? két éven belül joger?re emelkedett és végrehajthatóvá vált közigazgatási határozattal, illet?leg joger?s bírósági határozattal az igényl?vel szemben munkaügyi bírságot, mulasztási bírságot, bírságot szabott ki, vagy a fenti  f) pontban meghatározott jogsértés elkövetése miatt a Munkaer?piaci Alapba történ? befizetésre kötelezte. További eljárási feltétel, hogy amennyiben bírságot megállapító közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak - bíróság a keresetet érdemben elutasítsa. Ha tehát a bírságot megállapító közigazgatási határozatot a bíróság hatályon kív?l helyezi, akkor a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértése nem állapítható meg.

 

Kivételek a támogatási tilalom alól

 

A fentiekben ismertetett általános szabályoktól eltér?en támogatás nyújtható, ha
a) a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltatóval szemben a c)-h) pontja szerinti jogsértés elkövetése miatt a bírságot szabtak ki, és
b) az a) pontban meghatározott jogsértést megállapító közigazgatási határozat joger?re emelkedését?l és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül a hatóság a korábbival azonos jogsértés elkövetését nem állapította meg.


H i r d e t é s

ÖNADÓZÓVAL - lépésel?nyben az adózásban

Önadózó - az adózók lapja. Megjelenik minden hónap els? napján. El?fizetési  díj  2009. évre szeptembert?l decemberig csak: 5.040,-Ft.   El?fizet?knek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek. Önadózó Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.  

El?fizetés: info@onadozo.hu

toplink
Ingyenesen letölthet? adózási, jogi praktikák

 

A www.adonet.hu oldalról az alábbi tanulmányok ingyenesen letölthet?k.

 

-Offshore a bíróságon - esettanulmány

-Miért lehet el?nyösebb szellemi szabadfoglalkozásban vállalkozni?

-Adó- és járulékfizetési szabályok munkaviszonyban, megbízásban, vállalkozásban - 2009 júliustól

-Magánszemélyek: a bérbeadás alapvet? szabályai

-Az áfaellen?rzésr?l

-A gépjárm?-kereskedelmi tevékenység könyvelése

-A jegyzett t?ke leszállítás jogi, számviteli és adózási kérdései

-Gazdasági társaságok átalakulásának jogi forgatókönyve

-Hogyan vásároljunk vállalkozásunk számára számítógépet, szoftvert és informatikai szolgáltatást?

-Vezet?i számvitel kisvállalkozásoknak

-Ipar?zési adó megosztása több telephely között

-Devizás ügyletek könyvviteli elszámolása
 
-Segédlet APEH méltányossági kérelmek el?terjesztéséhez 2009

-Hogyan váljunk el gyorsan?

 

 Letöltés itt:

toplink
Heti Online hirdetés

Adótippek vállalkozóknak

Egyéni vállalkozók kézkönyve

Egyéni vállalkozók kézikönyve



Önadozó

egyszeres könyvvitel

Egyszeres könyvvitel a gyakorlatban

Egyszeres könyvvitel a gyakorlatban

AdóNet Online

AdóNet Online

AdóNet Online



Apeh

A hírlevélr?l való leirtakozáshoz kattintson ide: Leiratkozom

Impresszum: Az ADÓNET.HU Üzleti Kommunikációs Zrt. online hírlevele. Cégjegyzékszám: 01-10-0455755 Adószám: 14052512-2-43. Székhely: 1094 Budapest, Bokréta u. 3. Ügyfélszolgálat: 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 2675010 e-mail: info@adonet.hu Szerkesztésért felel: Szabó Margit vezérigazgató


Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.