Logo
ADÓNET. HU Zrt.
1094 Budapest, Bokréta u. 3. | 267 5010 | info@adonet.hu | www.adonet.hu
Heti Online
Hírlevél
2010-03-09
Tartalom
Kell-e adózni, ha a felvett kölcsönünket a hitelez?nk elengedi?
Érvek a felszámolási eljárással történ? pénzbehajtás mellett és ellen
Az egészségügyi ellátásra való jogosultságról
Adómentességek magánszemélyek közötti ügyletek esetén
Nyeremény adózása


Kell-e adózni, ha a felvett kölcsönünket a hitelez?nk elengedi?

Még az is megeshet, hogy a hitelez? elengedi az adós magánszemély tartozását. Hogyan adózik ez a magánszemélynél?

 


 

A kérdés nem elméleti, mindenki helyezze magát adósi pozicióba - és képzelje el, hogy a tartozását valamilyen oknál fogva a hitelez?je elengedi. A hitelez? lehet pl. egy bank - vagy akár a saját kft. is. Innent?l kezdve a kérdés valóban gyakorlati jelent?séggel bír.

A magánszemély elengedett tartozása a magánszemélynél adókötelezettséget keletkeztet és egyéb jövedelemként adózik. (A részleteket ilelt?en lásd: Szja törvény 4.§/2/).

A törvény egészen sz?k körben állapít meg adómentességeket, amelyek az Szja tv. 1. sz. Melléklete alábbi pontjaiban találhatók.
Ezek alapján adómentes:
7.15. az elengedett követelés akkor, ha az
a) a fogyasztóvédelemr?l szóló törvényben meghatározott közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, valamint a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás által - az azonos helyzetben lév?ket egyenl? elbánásban részesít? elv betartásával - részben vagy egészben elengedett követelés (akkor is, ha egyezség keretében történik), amennyiben az adós nyilatkozata szerint az ? és családja megélhetési ellehetetlenülését el?zi meg;
b) hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészít? pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészít? szolgáltatásból származó 10 000 forintot meg nem haladó követelése, feltéve, hogy az elengedéssel a hitelintézetnek, befektetési szolgáltatónak, pénzügyi vállalkozásnak az adott szolgáltatásból származó követelése a magánszeméllyel szemben végérvényesen megsz?nik.

toplink
Érvek a felszámolási eljárással történ? pénzbehajtás mellett és ellen

A bírósághoz benyújtott kérelemben a hitelez? azt indítványozza, hogy a bíróság állapítsa meg az adós fizetésképtelenségét és rendelje el felszámolását. A felszámolás iránti kérelem a hitelez?k kezében lév?, bíróság el?tti igényérvényesítési eszköz, melyet a peres eljárás vagy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem helyett kezdeményezhetnek. A hitelez? az adós székhelye szerint illetékes megyei (f?városi) bíróságtól kérheti annak megállapítását, hogy az adós - a fennálló tartozásának meg nem fizetése miatt - fizetésképtelen, melynek következményeként az adóst vonja ki a gazdasági élet szerepl?i közül azáltal, hogy felszámolási eljárás keretében megszünteteti. 

A fizetésképtelenség olyan helyzet, amikor az adós nem képes megfizetni hitelez?jének a lejárt tartozását. A bíróság az eljárás során nem azt vizsgálja, hogy az adós közgazdasági szempontból likvidnek számít-e, hanem azt, hogy a hitelez? által megjelölt követelés jogalapjában helytálló-e, a hitelez? az eljárás el?tti szakaszban a jogszabály által megkívánt feltételek szerint járt-e el és amennyiben fennálló tartozásról van szó azt az adós, miért nem fizette meg. Fizetésképtelenség megállapítható akár 1,- Ft-os tartozás miatt is, ha az adós nem tudja igazolni, hogy a tartozást megfizette, vagy hogy a hitelez? követelését határid?ben vitatta. 

Miért el?nyös az eljárás a hitelez?nek?

- nagyobb fenyegetettséget jelent az adós számára, hiszen ha az eljárás tartama folyamán sem teljesít, megszüntetésre kerül,
- az eljárás költsége fix összeg? és nem a pertárgy értékéhez mérten alakul, mivel az eljárás tárgya nem a tartozás megfizetése, hanem a fizetésképtelenség megállapítása (25.000,- forint közzétételi költségtérítés és az eljárás illetéke, mely jogi személyiséggel rendelkez? gazdálkodó szervezet adós esetén 50.000,- forint, jogi személyisséggel nem rendelkez? gazdálkodó szervezet adós esetén 25 000,- forint.),
- az adós vagyona akár az eljárás egész tartama alatt ellen?rzés alatt tartható, a felszámolás elrendelése el?tt az ideiglenes vagyonfelügyel? által, a felszámolás elrendelését követ?en pedig a felszámoló által.  

Mik az eljárás hátrányai a hitelez?k szemszögéb?l?

- az eljárás – a nem peres eljárások között - viszonylag hosszabb id?t vesz igénybe, figyelembe véve, hogy a törvény két év elteltét követ?en kéri számon a felszámolótól az eljárás zárómérlegét és a vagyonfelosztási javaslat el?terjesztését,
- az eljárást kezdeményez? hitelez? követelése nem élvez els?bbséget az eljárás során, mert a felszámolás joger?s elrendelését?l és a cégközlönyben való közzétételét?l számított 40 napon belül bejelentkezett további hitelez?ket a felszámoló nyilvántartásba veszi és az adós vagyonából a hitelez? követelésével egyid?ben elégíti ki, figyelembe véve a Cstv. 57.§-ban meghatározott kielégítési sorrendet is.

A követeléseket a felszámoló a Cs?dtörvény 57. § (1) bekezdése alapján sorolja be és az alábbi kielégítési sorrend alapján fizeti ki.

A kielégítési sorrendben az els? helyen, a,) pont: a felszámolás költségei kerülnek kielégítésre (ide tartozik többek között az eljárás költsége, a felszámoló díja, az adós volt munkavállalóinak munkabér követelése). Ezt követ?en, b,) pont: a zálogjoggal biztosított követelések; majd c,) pont: a gazdálkodó szervezetet terhel? járadék jelleg? tartozások (tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék); d,) pont: magánszemély nem gazdasági tevékenységb?l ered? más követelése (így különösen a hibás teljesítésb?l, a kártérítésb?l ered? követelések), e,) pont: társadalombiztosítási és adó tartozások; f,) pont: egyéb követelések; g,) pont: késedelmi kamat;  h,) pont: az adós volt tagjainak követelése.

Tehát ha pl. a hitelez?i követelés az 57. § (1) bekezdés f,)  pontja alá tartozik, a kifizetés során megel?zi, minden a,)-e,) pontos követelés.

A fentiek figyelembevételével az eljárás megindítása el?tt minden hitelez?nek érdemes egy esélylatolgatást végezni. Melyik az az eljárás, amelyik a legnagyobb valószín?séggel hozzásegít a követelés behajtásához? Felszámolási eljárásban mely pontba kerül besorolásra a követelés?

A hitelez? el?zetesen megbizonyosodhat az adós státuszáról, pénzügyi, vagyoni helyzetér?l. A cégkivonatban fel van tüntetve a cég törzst?kéje, a bankszámlaszámok – melyek ellen, ha szükséges kezdeményezhet? azonnali beszedési megbízás (inkasszó) -, a cég ellen kezdeményezett végrehajtási eljárás, illetve látszik, ha már felszámolási eljárás alatt áll a cég. Természetesen akkor jár el a leggondosabban a hitelez?, ha még a szerz?déskötés el?tt utánajár a szerz?d? partnernek, hogy a követelés érvényesítés procedúrája elkerülhet?vé váljon.

Cégkivonatot ingyenesen meg lehet tekinteni a http://www.e-cegjegyzek.hu/info/page/ceginfo oldalon.

toplink
Az egészségügyi ellátásra való jogosultságról

Manapság, ha orvoshoz megyünk nemcsak egészégi állapotunk vizsgálatára, hanem TAJ kártyánk érvényességének ellen?rzésére is számíthatunk. Azért, hogy a doktortól ez utóbbi területen is megnyugtató híreket kapjunk fontos, hogy az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultságunkat folyamatosan fenntartsuk. Mit kell err?l tudni, mit kell ehhez tenni, hogyan kerülhetjük el a „piros lámpát”, - itt egy kis segítség.

 


Azért, hogy az orvos mindent rendben találjon, - avagy az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének szabályai 2010. évben

A hatályos jogszabályok szerint, azoknak a magánszemélyeknek, akiknek rendezetlen az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét megalapozó jogviszonya - annak érdekében, hogy hozzájussanak a megfelel? egészségügyi szolgáltatáshoz - 2010. január 1-jét?l havonta 4 950 Ft (napi 165 forint) összeg? egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. 

A járulékfizetés további feltétele, hogy a magánszemély a bejelentkezést megel?z?en megszakítás nélkül legalább egy éve bejelentett lakóhellyel rendelkezzen a Magyar Köztársaság területén. Az egy éves id?tartamba beszámít egy másik EGT tagállamában szerzett tartózkodási id? is, melyet az E104-es számú nyomtatványon a tartózkodási hely szerinti            tagállam illetékes biztosító szerve igazol le. 

Egészségügyi szolgáltatásra jogosult, ezért nem kell járulékfizetésre bejelentkeznie annak   a magánszemélynek aki:

  • biztosított (pl.: munkaviszonyban álló személy, kiegészít? tevékenységet folytatónak nem min?sül? egyéni vállalkozó stb.)

  • táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, nyugellátásban, ápolási díjban, rendszeres szociális segélyben, rendelkezésre állási támogatásban stb. részesül

  • nevelési, oktatási, fels?oktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója

  • szociális intézményben elhelyezett

  • fogvatartott

  • legalább 50 százalékban csökkent munkaképesség? vagy legalább 40 százalékban egészségkárosodott

  • önkormányzatnál nyilvántartásba vett hajléktalan

  • szolgálati id?t nem keletkeztet? nevel? szül?i jogviszonyban áll

  • lakóhellyel, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkez? kiskorú magyar állampolgár, illetve lakóhellyel rendelkez? kiskorú külföldi állampolgár

  • szociálisan rászorult és err?l az önkormányzat jegyz?je által kiállított hatósági igazolvánnyal rendelkezik

  • egészségügyi szolgáltatás megszerzésére megállapodást kötött

  • a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és havi jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát. 

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a jogosultság feltételeiknek megsz?nését követ?en – passzív jogon - további 45 napig fennmarad a biztosítási jogviszony vagy a jogosultsági feltétel fennállásának id?tartamától függ?en.  

A járulékfizetési kötelezettséget a bejelent? lakóhelye szerint illetékes állami adóhatósághozkell bejelenteni - 10T1011. számú nyomtatványon - a kötelezettség keletkezését?l számított 15 napon belül.

A fizetési kötelezettség megsz?nését nem kell bejelenteni a 10T1011. számú nyomtatványon, ha a fizetési kötelezettség biztosítással járó jogviszony, illetve egyéni vállalkozás létesítése miatt sz?nik meg.

Be kell viszont jelenteni a járulékfizetési kötelezettség megsz?nését a kötelezettség megsz?nését?l számított 15 napon belül - 10T1011. számú nyomtatványon - ha a magánszemély járulékfizetési kötelezettsége téves bejelentkezés vagy egyéb ok miatt sz?nik meg (pl. nyugdíjat állapítanak meg részére, gyermekgondozási díjban, segélyben részesül stb.).

Az adatlap papír alapon 2 példányban, vagy elektronikus úton is benyújtható. Az adatlap az APEH honlapjáról (www.apeh.hu) letölthet?. 

Az adóhatóság a beadott 10T1011. számú nyomtatvány benyújtását követ?en határozattal a havi járulékfizetési kötelezettséget el?írja, majd a befizetéseket nyilvántartja. A kötelezettséget az adatlapon megjelölt járulékfizetési kötelezettség kezdetének id?pontjától havonta, a tárgyhót követ? hónap 12-ig (munkaszüneti nap esetén az azt követ? els? munkanapon)   kell      megfizetni, készpénz-átutalási megbízással (csekken) vagy átutalással az Egészségbiztosítási Alapot megillet? bevételek beszedési számlára (számlaszám:        10032000-06056229).  

A 10T1011. számú nyomtatványon tett bejelentés alapján a bejelent? jogosulttá válik biztosítottakkal azonos módón, külön térítés nélkül az egészségügyi szolgáltatások igénybe vételére.

A járulékfizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megsz?nését követ? naptól a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony els? napjáig, illet?leg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjáig áll fenn.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésével kapcsolatban további felmerül? kérdések, problémák esetén az alábbi elérhet?ségi helyeken lehet tájékoztatást, segítséget kérni:   

 

  • személyesen:
    •  az APEH ügyfélszolgálatain ügyfélfogadási id?ben
  • telefonon:
    •  APEH Általános Tájékoztató Contact Center
      • kék szám (mobilhálózatból is hívható)
        •  40/42-42-42
      • mobilhálózatokból a kék szám
        •  20/33-95-888
        •  30/33-95-888
        •  70/33-95-888
      • 06-1-250-9500
      • külföldr?l: +36-1-250-9500

Forrás: APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága

www.apeh.hu

toplink
Adómentességek magánszemélyek közötti ügyletek esetén

Az Szja törvény szerint adómentesek a magánszemélyek közötti alábbi ügyletek:

-a magánszemély által örökség, hagyomány vagy meghagyás címén megszerzett vagyoni érték,

-a magánszemély által más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerz?dés révén megszerzett vagyoni érték,

-a nyugdíjban részesül? magánszemély által központi költségvetési szervvel vagy helyi önkormányzattal kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerz?dés révén megszerzett vagyoni érték,

-a szövetkezet nyugdíjas tagjának a saját szövetkezetével kötött életjáradéki szerz?dés keretében a vagyonnevesítés során szerzett szövetkezeti üzletrésze átruházásából származó jövedelme, feltéve, hogy annak összege évente az átalakulás befejezésekor lezárt névérték egytized részét, de legfeljebb havonta a 10 ezer forintot nem haladja meg.

toplink
Nyeremény adózása

A nyeremény esetében - ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá - a szerencsejátékok szervezésér?l szóló törvényben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó nyeremény (a továbbiakban: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.

Pénzbeli nyeremény esetén az adó összege 25 százalék, amelyet a magánszemélyeknek kiosztandó teljes nyereményösszegb?l egy tételben kell a kifizet?nek levonnia, és befizetnie.

Ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték, akkor annak általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci értékét alapul véve, annak 33 százalékát kell adó címén a kifizet?nek megfizetnie.

Nem számít jövedelemnek a szerencsejáték szervezésér?l szóló törvény 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a pénznyer? automatából, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszer? fogadásból, továbbá a lóversenyfogadásból, bingójátékból származó nyeremény.

toplink
Heti Online hirdetés



Önadozó

A könyvel?i felel?sség kézikönyve

A könyvel?i felel?sség kézikönyve + CD



Contorg

egyszeres könyvvitel

Egyszeres könyvvitel a gyakorlatban

Egyszeres könyvvitel a gyakorlatban

AdóNet Online

AdóNet Online

AdóNet Online

A hírlevélr?l való leirtakozáshoz kattintson ide: Leiratkozom

Impresszum: Az ADÓNET.HU Üzleti Kommunikációs Zrt. online hírlevele. Cégjegyzékszám: 01-10-0455755 Adószám: 14052512-2-43. Székhely: 1094 Budapest, Bokréta u. 3. Ügyfélszolgálat: 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 2675010 e-mail: info@adonet.hu Szerkesztésért felel: Szabó Margit vezérigazgató


Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.