Logo
ADÓNET. HU Zrt.
1094 Budapest, Bokréta u. 3. | 267 5010 | info@adonet.hu | www.adonet.hu
Heti Online
Hírlevél
2010-04-13
Tartalom
Mi a cafeteria?
Szerdától új árverési szabályok lépnek hatályba
Rendezett munkaügyi kapcsolatok- és támogatási változások
Hogyan ellen?rzik az egyszer?sített foglalkoztatást?
Hogyan ellen?rzik a minimálbérre vonatkozó szabályok megtartását?


Mi a cafeteria?
A béren kívüli juttatások egyre komolyabb szerepet játszanak a munkavállalók anyagi elismerésében, „bérezésében”, különös tekintettel arra, hogy számos juttatási formához az általánoshoz képest kedvez?bb adózási szabályok kapcsolódnak. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az egyes munkavállalók egyéni szükségletei eltér?ek lehetnek, hiszen egy nyugdíjazás el?tt álló magánszemély preferenciái szükségképpen mások, mint egy nagycsaládoséi vagy egy egyedülálló pályakezd?éi.
 
Ezért a cafetériának, mint juttatási rendszernek a bevezetése els?sorban arra szolgál, hogy a munkavállalók számára minél megfelel?bb választást biztosítson az egyes szóba jöhet? juttatási formák közül, hiszen ha az adott terméket, szolgáltatást a magánszemély saját döntése alapján is megvásárolná, akkor a cafetéria juttatás gyakorlatilag helyettesíti a készpénzt.
 
A cafetéria tehát nem adózási mód vagy el?írás, hanem egy olyan munkajogi szabályzat, amelyben a munkáltató választást enged a magánszemélyek számára, hogy maguk határozzák meg azt, hogy fizetésük kiegészítéseképpen milyen juttatásokban kívánnak részesülni. A Munka Törvénykönyvér?l szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 154. § (1) bekezdése szerint tilos a munkabért utalvány vagy más – pénzt?l eltér? - formában fizetni. Ezért a munkabér cafetériával nem váltható ki.

A cafetériára vonatkozó általános el?írások

A cafetériának az adótörvényekkel való kapcsolatát a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 69. § (1) bekezdés d) és e) pontjaiban találhatjuk meg. E szakaszok szerint adóköteles természetbeni juttatás az is, ha nem minden munkavállaló részesül egyenl? mértékben az adott juttatásban, hanem minden, vagy a bels? szabályzatban meghatározott munkavállalók azonos keret terhére választhatnak azonos feltételekkel ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörb?l. Például, ha egy munkavállaló ruházati terméket, míg egy másik személy sporteszközt kér a munkáltató által meghatározott keret terhére, akkor mindkett? juttatás adóköteles természetbeni juttatásként – és nem bérként – min?sül, függetlenül attól, hogy a magánszemélyek nem ugyanazon juttatásban részesülnek.
 
Az említett bels? szabályzat akkor felel meg az szja-törvény el?írásainak, ha az a juttatásra jogosultak körét nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött id?, az életkor vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítményt?l nem függ? – közös ismérv alapján határozza meg. Így például, ha bels? szabályzat tartalmazza azt, hogy 10 év munkában töltött id? után minden munkavállalót egy-egy aranyóra illeti meg, akkor ez a juttatás is természetbeni juttatásként válhat adókötelessé.

Ugyanakkor az sem zárható ki, s?t éppenséggel javasolt, hogy egyes magánszemélyek adómentes, vagy kedvezményes mértékkel adóköteles juttatásokat válasszanak a cafetéria keret terhére. Kiemelést érdemel, hogy az szja-törvény szerint ezek a juttatások akkor is a kedvezményes mértékkel válnak adókötelessé, vagy akár adómentessé, ha nem minden magánszemély részesül azokban. Ezért például nem ütközik az szja-törvény el?írásába az, ha a munkáltató például a 18 000 forint meleg étkezési jegyet munkateljesítményhez kapcsolódó jutalomként adja a munkavállalónak. (Egyes munkáltatók például az étkezési jegy juttatását ahhoz kötik, hogy a munkavállaló ne menjen az adott hónapban betegszabadságra. Ez az el?írás az szja-törvény szabályait nem sérti, ugyanakkor munkajogi szempontból igencsak aggályos.)

Így a cafetéria juttatások közé felvehet?ek a teljesség igénye nélkül az alábbi juttatások:
•    az üdülési csekk vagy az üdülési szolgáltatás (25 százalék);
•    a meleg étkeztetés vagy az erre vonatkozó utalvány (25 százalék);
•    az iskolarendszer? képzés átvállalt költsége (25 százalék);
•    az iskolakezdési támogatás (25 százalék);
•    a helyi utazásra szolgáló bérlet (25 százalék);
•    az önkéntes pénztárakba átutalt munkáltatói hozzájárulások (25 százalék);
•    a magánnyugdíj-pénztári tagdíj kiegészítése (25 százalék);
•    az ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (adómentes);
•    a kockázati életbiztosítás, a balesetbiztosítás, a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díja (adómentes);
•    a személygépkocsi magáncélú használatának biztosítása (adómentes);
•    a véd?oltás (adómentes);
•    a saját gépjárm?vel történ? munkába járás költségtérítése, ha azt a munkáltató nem köteles megtéríteni (nem bevétel);
•    a munkáltatói lakáscélú támogatás (adóterhet nem visel? járandóság);
•    a „hideg” étkezési utalvány (adóköteles természetbeni juttatás);
•    a csekély érték? ajándék (adóköteles természetbeni juttatás);
•    a m?vel?dési szolgáltatás (adóköteles természetbeni juttatás);
•    a sportszolgáltatás (adóköteles természetbeni juttatás);
•    a személyszállítási szolgáltatás (adóköteles természetbeni juttatás);
•    a telefonszolgáltatás (20 százalék adóköteles természetbeni juttatás).
Természetesen az egyes juttatás-típusok esetében az szja-törvény egyedi juttatási korlátokat határoz meg. Így például a munkáltató a munkavállalónak és annak közeli hozzátartozójának – személyenként külön-külön – éves szinten maximum a minimálbér (amely 2010-ben 73 500 forint) összegéig adhat 25 százalékos mértékkel adóköteles üdülési csekket.

Mint látható, a felsorolt elemek tartozhatnak az szja-törvény 70-71. §-a szerinti kedvezményes adózás alá es? juttatások közé, illetve lehetnek adómentes vagy adóköteles természetbeni, továbbá más adómentes juttatások, s?t akár adóterhet nem visel? járandóságok is. Ennél is meglep?bb, hogy semmilyen akadálya nincs annak, hogy a munkáltató a cafetéria juttatások közé a készpénzt is felvegye. Természetesen a készpénz a magánszemély összevonás alá es? jövedelmének min?sül majd, de ez a körülmény – az szja-törvény már említett 69. § (1) bekezdés d) és e) pontjai alapján – nem befolyásolja a többi magánszemélynek adott juttatás adókötelezettségét.
toplink
Szerdától új árverési szabályok lépnek hatályba
Csak a PSZÁF által ellen?rzött pénzügyi szervezetek árverezhetnek el ingatlant. A lakóingatlanok elárverezésére kizárólag az adóhatóság hivatalos internetes honlapjához kapcsolódó Elektronikus Árverési Felületen keresztül lesz lehet?ség. Az új szabályok szerint legkorábban június 1-én lehet árverést tartani.

A Magyar Közlönyben kedden megjelent kormányrendelet  az adósok védelmében módosította a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló kormányrendeletet.   Ezzel  állami ellen?rzés alá vonta az árverezéseket, hogy azokban a sajnálatos esetekben, amikor kilakoltatásra kerül sor, akkor erre a legszigorúbb törvényi keretek között, hatósági felügyelet és ellen?rzés mellett legyen csak lehet?ség.

Szerdától csak a PSZÁF által ellen?rzött pénzügyi szervezetek árverezhetnek el ingatlant, lakóingatlan elárverezésére kizárólag az adóhatóság hivatalos internetes honlapjához kapcsolódó Elektronikus Árverési Felületen keresztül lesz lehet?ség.
 
Ezzel kívánják biztosítani,  hogy az árverésr?l minden érdekl?d? értesüljön, és a lehet? legmagasabb áron keljenek el a lakások; az elektronikus árverés azért is fontos, mert így nem lehet megfélemlíteni az árverésen résztvev?ket.

Az árverés kezdetét az adóhatóság úgy állapítja meg, hogy annak legalább 45 nappal, legfeljebb 60 nappal a hirdetmény közzétételét követ?en kell lennie. E szerint legkorábban június 1-én lehet árverést tartani.

 Az árverezés kezdeményez?jének egy 6 hónapnál nem régebbi szakért?i értékbecslést is csatolnia kell, valamint a lakóingatlan lényeges tulajdonságainak megállapítására alkalmas fénykép- vagy videofelvételeket.  Az adóhatóság az értékbecslés adatait a saját adatbázisa alapján ellen?rzi, és ha jelent?s eltérést tapasztal, büntet?eljárást indíthat; ilyen esetben addig nem kerülhet árverezésre a lakás, amíg nem tisztázódik az értékbecslés korrektsége.

Az árverés során kizárólag az ügyfélkapun keresztül lehet majd ajánlatot tenni; az érvényes árverési ajánlatnak az árverési hirdetményben közölt árverés záró id?pontjáig beérkezett, a becsérték 70 százalékát elér? legmagasabb ajánlat min?sül.
toplink
Rendezett munkaügyi kapcsolatok- és támogatási változások

A 2010. évi XIV. törvény 2010. március 13-ai hatállyal módosította az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvénynek a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal összefügg? rendelkezéseit. (továbbiakban: Áht.)


Az Áht. új 15. § (5) bekezdése szerint akkor „nem nyújtható támogatás, ha a támogatást igényl? munkáltató a munkaviszony létesítésével összefügg? bejelentési kötelezettség elmulasztása mellett a járulékfizetési kötelezettséget is elmulasztotta".

 A 2010. évi XIV. törvény 1. § (3) bekezdésében foglalt külön rendelkezés visszaható hatálya szerint a támogatás - az eddigiekt?l eltér?en - akkor is nyújtható, ha a támogatás iránti kérelmet benyújtó munkáltatóval szemben az alkalmi munkavállalói könyvvel történ? foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszer?sített befizetésér?l szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Amtv.) alapján történ? foglalkoztatással kapcsolatosan a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt munkaügyi bírsághatározat ugyan született, de a munkáltató az Amtv. 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint teljesítette a közteherjegy-beragasztási kötelezettségét.


 Ez a törvényi kivétel a 2009. június 1-jét követ?en joger?s és végrehajtható határozattal megállapított és munkaügyi bírsággal sújtott, be nem jelentett munkavállalókat foglalkoztató munkáltatókra vonatkozik. Ennek megfelel?en a 2010. évi XIV. törvény 4. § (5) bekezdése szerint a munkaügyi hatóság a munkaügyi ellen?rzésr?l szóló 1996. LXXV. törvény 8/C. § (4) bekezdés alapján nyilvánosságra hozott adatokból a törvény hatálybalépését követ? 30. napon törli a módosított feltételeknek nem megfelel?, „jogsért?nek nem min?sül?" munkáltató adatait.

Jelenleg a munkaügyi hatóságnak nem áll rendelkezésére olyan adat, amely alapján egyértelm?en megállapítható lenne, hogy a munkáltatót marasztaló határozat az Áht. új 15. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek megfelel-e, azaz a foglalkoztató járulékfizetési kötelezettségének eleget tette-e, illetve a közteherjegyet az AM könyvbe beragasztotta-e.

A fentiekre tekintettel a törvényes határid? lejártával, 2010. április 12-én a honlapról határozatlan ideig a 2009. június 1-jét követ?en joger?s és végrehajtható határozattal megállapított és munkaügyi bírsággal sújtott, be nem jelentett munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók adatait töröltük.

Forrás: www.ommf.gov.hu

toplink
Hogyan ellen?rzik az egyszer?sített foglalkoztatást?

 

Az OMMF közleménye szerint a munkaügyi hatóság tavaly 31 431 ellen?rzést végzett, és ennek során 186 327 munkavállalót érint? jogsértést talált. Közülük 56 206-ot bejelentés nélkül foglalkoztattak. A feltárt feketefoglalkoztatás hozzávet?leg kétharmada AM könyvvel történt visszaélésekb?l adódott.
 
Az új szabályozással, vagyis az egyszer?sített foglalkoztatásról szóló 2009. CLII. törvénnyel (Eftv.) a jogalkotó azt kívánja - ellen?rzési szempontból - elérni, hogy megsz?njenek az alkalmi munkavállalói könyvvel megvalósítható és a vizsgálati tapasztalatok szerint megvalósult visszaélések, visszaszoruljon az ily módon elterjedt fekete foglalkoztatás.


Az egyszer?sített foglalkoztatás jogszer?ségének ellen?rzésér?l

•    A papíralapú AM könyv kitöltését felváltja a bejelentési kötelezettség, melyet a munkavégzés megkezdését megel?z?en kell megtenni (ugyanúgy, mint a hagyományos, Mt. szerinti munkaviszonynál). Ez f?szabály szerint azt jelenti, hogy - a növénytermesztési idénymunka kivételével - bármely rövid idej? munkavégzés esetén a jogviszony létesítését a munkáltatónak be kell jelentenie az adóhatóságnak. Ebb?l következ?en a munkaügyi felügyel? ellen?rizni tudja, hogy a munkáltató legalizálta-e a foglalkoztatást. Az egyszer?sített foglalkoztatásnál is immáron lehetségessé váló elektronikus, adóhatóság felé történ? bejelentés nem újdonság, ez a forma a hagyományos munkaviszonyhoz kapcsolódó bejelentés esetén is fennáll és az adóhatóság információi szerint gördülékenyen m?ködik.

•    A bejelentési kötelezettség mellett az ellen?rzést segíti az is, hogy a munkavállalóval munkaszerz?dést (un. blankettaszerz?dést) kell kötni. Ez tartalmazza - a bármely munkaszerz?désben rögzítend? adatokon túl - azt is, hogy az egyszer?sített foglalkoztatásnak mely formájában állapodtak meg a felek, például, hogy mez?gazdasági idénymunkáról vagy alkalmi foglalkoztatásról van-e szó.

•    Ha nem szükséges munkaszerz?dést kötni - növénytermesztési idénymunka vagy alkalmi munka esetén maximum 4 napos foglalkoztatási id?tartamig - akkor egy speciális jelenléti ívet kell vezetnie a munkáltatónak (ez szigorú számadású nyomtatvány), amely az ellen?rzés számára ugyancsak alátámasztja a foglalkoztatás tényét.

•    Az ellen?rzés változatlanul kiemelked?en fontosnak tekinti a munkavállalók nyilatkozatát. Ebb?l ugyanis a szerz?dés vagy a jelenléti ív hiányában is kiderül az, hogy a felek esetleg az Mt. szerinti munkaviszony létesítésében állapodtak meg, de a munkáltató a kedvez?bb adózású egyszer?sített foglalkoztatásra jelentette be munkavállalóját.

A növénytermesztési idénymunka ellen?rzésér?l

A mez?gazdasági ágazatra (idénymunkára) különösen jellemz? volt az AM könyvvel történ? - jogsért? - foglalkoztatás, ezért e terület vizsgálata változatlan lesz, hiszen 2009-ben az összes ellen?rzés 6%-a esett a mez?gazdaságra, de a feketemunkások 10%-a ebben az ágazatban volt fellelhet?.

A munkaszerz?dést csak akkor kell megkötni, ha azt a munkavállaló kéri, vagy a foglalkoztatás egybefügg? id?tartama meghaladja a 30 napot. A munkáltatónak a bejelentési kötelezettségét a tárgyhót követ? hónap 12. napjáig kell teljesítenie.

Az ellen?rzés ebben a körben vizsgálhatja a speciális jelenléti ív kitöltését, illetve a tárgyhót követ? 12-edike után azt a tényt, hogy a munkáltató bejelentette-e az ellen?rzés id?pontjában munkavégzés közben talált, illetve a jelenléti íven szerepl? munkavállalókat.
A munkáltatók számára további könnyebbség az is, hogy a bejelentést telefonon is megtehetik, ezen a módon egyszerre 3 munkavállaló jelenthet? be. 
 
A munkaügyi vizsgálat hatásköre és lehetséges jogkövetkezményei
Az egyszer?sített foglalkoztatásról szóló törvény /Eftv./ tételesen megjelöli azokat az Mt. el?írásokat, amelyeket az egyszer?sített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni, továbbá azokat is, amelyeket speciálisan a háztartási munka és az alkalmi foglalkoztatás kapcsán nem kell figyelembe venni (pl. az egyszer?sített foglalkoztatás körében nem irányadóak a munkaer?-kölcsönzés szabályai vagy alkalmi munkavállalásnál a munkaid?-nyilvántartás szabályai.).

A munkaügyi felügyel? f?szabály szerint a jogviszony rendezettségét vizsgálja, vagyis a munkaszerz?dés és/ vagy a jelenléti ív, valamint a bejelentés teljesítését. Ha itt jogsértést talál az eljáró felügyel?, akkor nincs mérlegelési jogköre, a Munkaügyi ellen?rzésr?l szóló törvény értelmében köteles bírság kiszabásáról rendelkeznie. A munka és pihen?id?vel, illetve a munkabérrel (minimálbér, garantált bérminimum) kapcsolatos jogsértések esetén ugyancsak kötelez? bírságot kiszabnia.

Forrás: www.ommf.gov.hu

 

toplink
Hogyan ellen?rzik a minimálbérre vonatkozó szabályok megtartását?
Az OMMF február vége és március eleje között tországos ellen?rzést tartott, minimálbér kifizetésre vonatkozóan.  Ennek megállapításait  ismertetjük, az OMMF tájékoztatása alapján.
 
A 796 ellen?rzött munkáltató több mint kétharmadánál találtak a felügyel?k valamilyen munkaügyi szabálytalanságot 6906 munkavállalót érint?en.

A munkáltatók szabálytalanságára a munkaszerz?dés és bejelentés nélküli foglalkoztatás (60%) után a munkabérrel kapcsolatos visszaélések a legjellemz?bbek, hiszen az utóbbiakat közülük minden negyediknél tetten lehetett érni. A fizetésekkel kapcsolatos szabálytalanságokon belül kiemelend? a minimálbér kifizetésének elmulasztása. A garantált bérminimumot a munkáltatók több mint negyede nem fizette ki, és ez a „munkabéres" jogsértés az érintett munkavállalók ötödét rövidítette meg. Hasonló arányban sértették meg a munkáltatók a különböz? pótlékok fizetésére vonatkozó el?írásokat: ezt a hátrányt szinte minden második munkavállaló megérezte. A hivatalból vizsgálható kollektív szerz?dések (KSZ) szerint járó magasabb összeg? bérek (pótlékok) kifizetésének elmaradása - a munkabérrel kapcsolatos jogsértéseken belül - 10%-ot tett ki.

A munkabér-szabályszegések kimagaslóak a kereskedelmi vállalkozások körében: annak ellenére, hogy az ellen?rzések negyede esett erre az ágazatra, a munkabérrel kapcsolatos jogsértést elkövet? munkáltatók 40%-a ebben az ágazatban m?ködik. Ennek a felén „osztozik" - csaknem azonos arányban - az épít?ipar és a vendéglátóipar. A magasabb összeg? kifizetések elmulasztása azonban szinte kizárólag az épít?ipari vállalkozások terhére róható. A KSZ szabályainak érvényesülését az épít?iparon kívül a süt?iparban és a vendéglátásban vizsgálhattuk.

A jogsértések okai többnyire a figyelmetlenségre és a jogszabályok ismeretének hiányára vezethet?k vissza. A munkáltatók többsége tisztában van ugyan a munkabérre vonatkozó rendelkezésekkel, de a garantált bérminimum el?írásainak ismeretét mégsem tekinthetjük általánosnak. Még kedvez?tlenebb a helyzet, ha azt vizsgáljuk, hogyan érvényesülnek a KSZ szabályai például az épít?iparban. Az ágazati kollektív szerz?dések rendelkezéseinek megsértése nem szándékos munkáltatói magatartásból ered, inkább abból, hogy nem tudnak a szerz?dés létér?l, kötelez? alkalmazásáról.

A felügyel?i tapasztalatok szerint egy-egy munkáltató - célzott kérdésre - elmondja, hogy bár hallott az ágazatára vonatkozó kollektív szerz?désr?l, de nem akarja alkalmazni, tehát nem járt utána annak, mit tartalmaz. Ez azt is jelenti, hogy választható lehet?ségként tartják számon az ágazati kollektív szerz?déseket. Más munkáltatóknál persze megtalálható a jogszabályok szándékos kijátszására való törekvés, a közteherfizetés elkerülésének szándéka is. 

Jellemz? tapasztalat, hogy a rendkívüli munkavégzés ellenértékét nem fizetik meg munkavállalóiknak, vagy a minimálbért meghaladó bér esetében maradnak adósok a közteherrel.
A munkavállalók kiszolgáltatott helyzete továbbra is érzékelhet? az ellen?rzések alkalmával, a munkavállalók - állásukat féltve - nem merik elmondani az ?ket sért? munkaügyi szabálytalanságokat, így azt sem, hogy gyakran más munkalehet?ség híján kénytelenek a minimálbérnél is alacsonyabb fizetést elfogadni munkáltatójuktól.

Példák
•    A felügyel?k egy orosházi Kft-nél tartott vizsgálat során megállapították, hogy a munkáltató 97 munkavállalót betanított munkás és szerszámkészít? munkakörben alkalmaz, közülük 74-et 5 óra 40 perct?l foglalkoztatott 2010. januárban, de nem fizette meg nekik az éjszakai munkavégzés után járó bérpótlékot. A munkáltató az ellen?rzést követ?en, - a határozathozatal el?tt - visszamen?leg megfizette az elmaradt bérpótlékokat.

•    A felügyel?k helyszíni ellen?rzést folytattak Nyíregyházán, egy Kft. munkahelyén, és megállapították, hogy az ablak-beépítéssel foglalkozó 14 munkavállaló munkabére nem érte el a garantált bérminimumot. A munkáltató képvisel?je elmondta, nem volt tisztában azzal, hogy szakképesítéshez kötött munkakör esetében a kötelez? legkisebb munkabért meghaladó garantált bérminimumot kell fizetni.

•    Egy süt?ipari Kft. zirci, várpalotai, székesfehérvári és veszprémi telephelyén tartottak ellen?rzést a felügyel?k. A március 4-i ellen?rzés során Veszprémben a munkáltató 2 munkavállalójának teljesen üres, kitöltetlen munkaid?-nyilvántartását tudta csak bemutatni, melyen még a nevük sem szerepelt. A munkáltató 5 pék munkavállalónak nem fizette meg - a Süt?ipari Ágazati Kollektív Szerz?désben foglaltak figyelembe vételével - a 2010. évre megállapított minimálbért.

•    Egy vendéglátással foglalkozó egyéni vállalkozónál az ellen?rzés egyebek mellett egy APEH-nál bejelentett, vendéglátóipari-eladó munkakörben foglalkoztatott munkavállalót talált munkavégzés közben, akinek melegkonyhás üzletvezet?i képesítése volt. A munkavállaló részére a vállalkozó 2009.-ben, majd 2010. januárjában is havi bruttó 71.500,- Ft munkabért fizetett, tehát a teljes munkaid?ben foglalkoztatott munkavállaló munkabérét nem emelte meg 2009. évr?l 2010.-re. A munkáltató nem ismerte a jelenleg hatályos kötelez? legkisebb munkabér pontos összegét, illetve a garantált bérminimumról sem tudott. A munkavállaló munkabérét késve, a tárgyhót követ? hónap 12-ig fizette ki, mellyel az Mt.-nek a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezését sértette meg.

Pozitív példa

2010. március 1-jén egy kereskedelmi Kft. mez?kovácsházi boltjában tartott ellen?rzés során az eljáró felügyel? megállapította, hogy a munkáltató gépjárm? alkatrész kiskereskedelemmel foglalkozik. Összesen 7 alkalmazottal dolgozik, mindegyikükkel munkaszerz?dést kötött, és szabályosan bejelentette ?ket. A munkavállalók közül 6-ot bolti eladóként, 1-et pedig adminisztrátor munkakörben foglalkoztat. A helyszínen bemutatott januári bérjegyzékek alapján minden dolgozó személyi alapbére eléri, vagy meghaladja a garantált bérminimumot.
 
Forrás: www.ommf.gov.hu
toplink
Heti Online hirdetés



Önadozó

A könyvel?i felel?sség kézikönyve

A könyvel?i felel?sség kézikönyve + CD



Contorg

egyszeres könyvvitel

Egyszeres könyvvitel a gyakorlatban

Egyszeres könyvvitel a gyakorlatban

AdóNet Online

AdóNet Online

AdóNet Online

A hírlevélr?l való leirtakozáshoz kattintson ide: Leiratkozom

Impresszum: Az ADÓNET.HU Üzleti Kommunikációs Zrt. online hírlevele. Cégjegyzékszám: 01-10-0455755 Adószám: 14052512-2-43. Székhely: 1094 Budapest, Bokréta u. 3. Ügyfélszolgálat: 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 2675010 e-mail: info@adonet.hu Szerkesztésért felel: Szabó Margit vezérigazgató


Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.