Logo
ADÓNET. HU Zrt.
1094 Budapest, Bokréta u. 3. | 267 5010 | info@adonet.hu | www.adonet.hu
Heti Online
Hírlevél
2010-05-04
Tartalom
Társasági adóbevallás: kérdések és válaszok
T?zsdei jövedelmek a 2009. évi Szja bevallásban
Lehet?ség: Adófizetés részletekben, pótlékmentesen
Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése
START-kártya szabályok


Társasági adóbevallás: kérdések és válaszok
Kinek kell társasági adóbevallást benyújtani?

A bevallás benyújtási kötelezettség minden adóalanyra – s?t a 2009. december 31-ével a társasági adótörvény  hatálya alól kikerül? személyre is – vonatkozik. Eltérés abban van, hogy a kötelezettséget mely bevallási nyomtatványon kell teljesíteni. E szerint a 0929 vagy 0928 számú nyomtatványon kell bevallást beadni a kett?s könyvvitelt vagy egyszeres könyvvitelt vezet? adózónak, ha 2009. december 31-ével nem sz?nt meg vagy nem került ki a társasági adótörvény hatálya alól, továbbá a nonprofit szervezetnek , ha nem tett nyilatkozatot február 25-én, a 0901 bevallási nyomtatványon arról, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységb?l (az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár kiegészít? vállalkozási tevékenységb?l) bevételt nem ért el vagy költséget, ráfordítást nem számolt el.

Annak az adózónak, amely 2009. december 31-ével sz?nt meg jogutód nélkül, adóbevallást a 0971 számú nyomtatványon kell tenni. Az az adózó pedig, amely 2010-t?l jelentkezett be az egyszer?sített vállalkozói adó (az eva) hatálya alá, a 0971EVA nyomtatványon kell – néhány kivételt?l eltekintve – a jogutód nélküli megsz?nés szabályai szerint bevallani a társasági adót és a különadót.

Meddig kell az adóbevallást benyújtani?

A legtöbb adózónak a bevallás benyújtási határid? 2010. május 31-e. Ide tartoznak azok, akiknek a naptári évvel azonos az üzleti (adó) évük és nem sz?ntek meg 2009. december 31-ével, nem jelentkeztek át az eva hatálya alá, illetve nem változtatták meg a beszámoló pénznemét 2010. január 1-jével.
 
Az üzleti (adó) év utolsó napját követ? 150. nap a bevallás határideje a naptári évt?l eltér? üzleti évet alkalmazó adózónak (például, amely eltér? üzleti évet választott vagy végelszámolás alatt áll).

Az üzleti (adó) év utolsó napját követ? 90 nap a bevallás határideje annak az adózónak, amely 2010. január 1-jével változtatta a beszámoló pénznemét vagy átalakulás miatt sz?nt meg.

Mir?l kell számot adni a társasági adóbevallásban?
A társasági adóbevallás változatlanul több adóval történ? elszámolásra szolgál. Így a társasági adó mellett be kell vallani
–    a társasági adóel?leget,
–    a különadót (de nem kell bevallani különadó el?leget),
–    az energia ellátók jövedelemadóját,
–    a hitelintézeti járadékot,
–    a szakképzési hozzájárulás különbözetét.
A szakképzési hozzájárulás különbözet – a hozzájárulás alapjának 2009-t?l történ? változása következtében – a 2009. adóévi kötelezettség alapján nem állhat fenn. (A 2010-ben esedékes társasági adóbevallásban e címen különbözetet csak a naptári évt?l eltér? üzleti évet alkalmazó adózó szerepeltethet, de csak akkor, ha a 2008. adóévér?l ad bevallást).
Nyilatkozatok a borítólapon
Eltér?en a korábbiaktól nem kell nyilatkozni arról, hogy csatolt-e az adózó a bevalláshoz veszteségelhatárolási kérelmet, tekintettel arra, hogy már a 2009. adóév negatív adóalapjának az elhatárolása is teljes egészében saját hatáskörben történhet, ahhoz nem kell semmilyen esetben adóhatósági engedély.
Nyilatkozni kell viszont arról, hogy
–    az adózó az adóév els? és utolsó napján mikro-, kis- vagy középvállalkozás volt a besorolásról rendelkez? törvény  alapján,
–    alkalmaz-e a társasági adókötelezettség meghatározáskor sávos (10 és 16 %) adókulcsot,
–    kell-e alkalmaznia, ha igen hogyan alkalmazza a jövedelem- (nyereség-) minimum el?írásokat,
–    mely adónál (társasági adónál, különadónál vagy mindkett?nél) kívánja alkalmazni a bejelentett részesedéssel, a kedvezményezett átalakulással, a kedvezményezett eszközátruházással kapcsolatos el?írásokat.

Az adókötelezettség megállapítását érint? változások

Az adóalap módosító tételek közül azokra térünk ki, amelyekben – jellemz?en 2009-ben hozott törvénymódosítás – a 2009. adóévre vonatkozóan változás történt.

Az értékcsökkenési leírás szabályaiban új el?írás, hogy az eredmény terhére elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel (ha erre egyébként a társasági adótörvény 1. számú mellékletének 10. pontja lehet?séget ad) az adóévi adózás el?tti eredménycsökkentés helyett választható a követ? négy adóév adóalapjának csökkentése. Ilyenkor az elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel egyenl? részletekben lehet az eredményt csökkenteni, de a visszaírás ebben az esetben sem vonható le az adózás el?tti eredményb?l. Az adózó választása vélelmezhet? akkor is, ha az nem tudatos.

 A nem realizált árfolyam-különbözet szabályaiban bekövetkezett változás alapján az adózó azt is választhatja, hogy kizárólag a tulajdoni részesedésre elszámolt árfolyam-különbözetre alkalmazza a korrekciót. A választásnak azonban az a feltétele, hogy ezzel nem lesz kisebb az adóalap, mint akkor lenne, ha egyáltalán nem élne az árfolyam-különbözetek miatt módosítással az adózó. Ha élni kíván az adózó a nem realizált árfolyam-különbözetek miatti módosítással, de nem választja azt, hogy csak a tulajdonosi részesedésnél kimutatott összeget veszi figyelembe, akkor változatlanul valamennyi befektetett pénzügyi eszközre és tartós kötelezettségre elszámolt nem realizált árfolyam-különbözetet figyelembe kell venni a korrekcióknál.

A fejlesztési tartalék négy adóéven belüli fel nem használása miatt még nem kell a korábban levont összeg miatt adót megállapítani és megfizetni a 2008. adóévi beszámolóban jogszer?en kimutatott fejlesztési tartalék alapján. Egy 2009 évközi törvénymódosítás  szerint ugyanis a 2008-as beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló id?tartam – ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – hat adóév. Ez azt jelenti, hogy a 2005-2008. adóévekben képzett fejlesztési tartalék hat adóév alatt használható fel beruházásra.

A követelésekre elszámolt értékvesztés változatlanul növeli az adózás el?tti eredményt, amellyel csak visszaírás, behajthatatlanná válás, megtérülés esetén lehet – legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés mértékéig – csökkenteni az adózás el?tti eredményt. E változás új fogalmak bevezetését is jelenti, amely érinti a behajthatatlan követelés tartalmát és nyilvántartott értékvesztés meghatározását. E szerint
a)    behajthatatlan követelés a számviteli törvényben  meghatározottak mellett – az elévült, és a bíróság el?tt nem érvényesíthet? követelések kivételével – az esedékességt?l számítva 365 napon belül ki nem egyenlített követelés 20 százaléka is.
b)    nyilvántartott értékvesztés a követelésekre a számviteli el?írások alapján elszámolt és adózás el?tti eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés csökkentve az adózás el?tti eredmény csökkentéseként számításba vett összeggel.

E változásokat figyelembe véve az adózás el?tti eredménycsökkentésben változás a 2009. adóévt?l, hogy
-    ha az adóév utolsó napjáig teljesül, hogy a fizetési határid?t követ? 365 napon belül nem történt meg a követelés kiegyenlítése, akkor levonható az adóalapból a bekerülési érték 20 százaléka, ha legalább ekkora a nyilvántartott értékvesztés,
-    az el?z?ek akkor is érvényesíthet?k, ha a követelés az adóévben került ki az adózó nyilvántartásából, feltéve, hogy a követelés esedékességét?l számítva a kikerülésig eltelt 365 nap,
-    a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor az elszámolt bevétellel csökkenthet? az adóalap – legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés összegéig –, míg e módosítás el?tt, csak a követelés könyv szerinti értékét meghaladó bevételt lehetett levonásba helyezni.

A tulajdoni részesedést jelent? befektetésre elszámolt értékvesztés visszaírásával a 2009. adóévt?l csökkenthet? az adózás el?tti eredmény, ha az elszámolt értékvesztéssel korábban növelni kellett az adóalapot. A társasági adótörvény f?szabály szerint nem írja el? a részesedésre elszámolt értékvesztés adóalaphoz történ? hozzáadását. Ez alól azonban kivételt jelent, ha:
a)    az ellen?rzött külföldi társaságban lév? részesedésre történik értékvesztés elszámolás, amellyel növelni kell az adóalapot,
b)    a gazdasági társaságokról szóló törvényben  el?írt saját t?ke jegyzett t?ke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló t?keemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre történik értékvesztés elszámolás, amely nem min?sül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek és ezért növeli az adólapot.
Ezen két esetben elszámolt értékvesztés visszaírása vonható le az adózás el?tti eredményb?l.
toplink
T?zsdei jövedelmek a 2009. évi Szja bevallásban
Az szja-törvény 67/A. §-ának 2009. december 31-éig hatályos szabályai szóltak a t?zsdei ügyletb?l származó jövedelemr?l. A t?zsdei ügyletb?l származó jövedelemnek a különlegessége az, hogy a jövedelmet nem ügyletenként kell megállapítani, hanem az összes ügylet ered?jeként. Azaz az összes ügyleti nyereség és az összes ügyleti veszteség együttes – pozitív – értéke min?sül t?zsdei ügyletb?l származó jövedelemnek. T?zsdei ügyletb?l származó veszteségnek pedig az tekintend?, ha az összes ügyleti veszteség összege meghaladja az összes ügyleti nyereség összegét. Az egyes ügyletek nyereségét vagy veszteségét az értékpapírokra, értékpapírra vonatkozó jogokra, értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségekre vonatkozó el?írások értelemszer? alkalmazásával kell megállapítani. Ezen szabályozási módszer azonban azt eredményezi, hogy – mint az már említésre került – a kifizet?k nem tudják megállapítani a magánszemély jövedelmét, mivel a magánszemély más befektetési szolgáltatóknál is köthet olyan ügyleteket, amelyeknek az eredménye a jövedelem összegét befolyásolja. Éppen ezért a jövedelmet a magánszemély köteles a saját nyilvántartása alapján megállapítani.

T?zsdei ügyletnek min?sül a magyar vagy más elismert t?zsdén – annak szabályzata által lehet?vé tett körben és módon – kötött ügylet. A fentiekben felsorolt feltételek megvalósulása esetén t?zsdei ügyletnek a pénzügyi elszámolással lezáródó ügylet tekintend?. Ebb?l a szempontból a t?zsdei ügyletek két csoportba bonthatóak. Egyrészt ugyanis a magánszemély a t?zsdén vásárolhat és eladhat ténylegesen létez? dolgokat; árut, devizát és legjellemz?bben értékpapírokat. Ez esetben a pénzügyi elszámolás az eladáskor történik meg, azaz a jövedelem megállapítása szempontjából t?zsdei ügyletnek valójában egy értékpapír (vagy más t?zsdén forgalmazott dolog) vásárlásából és eladásából álló ügyletpár min?sül. Értelemszer?en az értékpapírokra vonatkozó azonnali ügyletek során az ügyleti nyereséget az árfolyamnyereségre vonatkozó el?írások szerint kell megállapítani, azaz az értékpapír átruházásából származó jövedelmet csökkenteni kell az értékpapír megszerzésére fordított értékkel és az értékpapír megszerzéséhez, eladásához kapcsolódó járulékos költségekkel.

A t?zsdén azonban nem kizárólag értékpapírra vonatkozó azonnali ügyletek, hanem származtatott ügyletek (derivatívák) is köthet?k. A származtatott ügyletek nagyon sokfélék lehetnek, de az adó megállapítása szempontjából a lényeges tulajdonságuk az, hogy jövedelem vagy veszteség nem kett?, hanem egy ügylet eredményeképpen állapítható meg. Azaz például egy kamatláb vagy t?zsdei index jöv?beni alakulására kötött ügylet esetében, ha az adott kamatláb vagy index a magánszemély számára kedvez?en alakul, akkor a magánszemély külön kiadás teljesítése nélkül részesül bevételben, amib?l a jövedelem megállapítása során csak az ügylethez kapcsolódó járulékos költséget vonhatja le. Ha pedig a kamatláb vagy index a magánszemély számára hátrányosan változik, akkor a magánszemély veszteségét a befektetési szolgáltató a magánszemély számlájáról vagy a biztosítékból vonja le.    
toplink
Lehet?ség: Adófizetés részletekben, pótlékmentesen

Az adóigazgatásban a fizetési könnyítésre irányuló kérelmek számának jelentés mérték? emelkedésére válaszul meghatározott adózói körnél, 2009. január 1-t?l kezd?d?en megnyílt a lehet?ség az „egyszer?sített fizetési könnyítés” kedvezményének igénybevételére. A pótlékmentes részletfizetéssel idén is élhetnek az adózók! A személyi jövedelemadó bevallásban szerepl? legfeljebb 100.000 Ft összeg? fizetési kötelezettség esetén ugyanis –már magában a bevallásban – az adózó nyilatkozhat arról, hogy tartozását nem egyszerre, hanem 4 hónap alatt, négy egyenl? részletben fizeti meg.

Lényeges, hogy a nyilatkozat lehet?ségével kizárólag csak a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély élhet, valamint, hogy a részletfizetés ez esetben pótlékmentes.

A feltételeknek megfelel? magánszemélynek a pótlékmentes kedvezmény igénybevételéhez a 0953-as bevallás C lapjának (A) mez?jében jelölnie kell, hogy fizetési kötelezettségét részletekben kívánja teljesíteni. A teljesítés id?tartama maximum 4 hónap lehet, de ennél rövidebb id? is lehetséges a teljesítésre, melyhez egyszer?en csak a választott id?tartamot kell beírni az erre szolgáló helyre. Az egyes részletek összege a jelölt részletek számától függ?en a teljes fizetend? adó 1/2, 1/3, vagy 1/4 része. A részletek befizetésének határideje pedig 2010. június 20., július 20., augusztus 20., szeptember 20.

Ha a bevallott fizetend? személyi jövedelemadó, meghaladja a 100.000 Ft-ot, abban az esetben vehet? igénybe a kedvezmény, ha a bevallásban a más adónem(ek) ben visszajáró adó összegét ugyanezen bevallás átvezetési lapján (11-es lap) a személyi jövedelemadóra átvezetteti, és így a tényleges személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége a 100.000 Ft-ot nem haladja meg.

Fontos! Ha elmulasztotta ezt a nyilatkozatot kitölteni, az kés?bb már nem pótolható!

Amennyiben bevallását késedelmesen küldi be, a kedvezményt csak akkor veheti igénybe, ha a bevallással egyidej?leg benyújtott, a késedelem igazolására vonatkozó kérelemnek az adóhatóság helyt ad. Ebben az esetben a pótlékmentes részletfizetés kezdete a bevallás benyújtását követ? 30. nap.

A részletfizetés teljesítése történhet csekken, lakossági folyószámláról történ? átutalással és az adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatain (lásd APEH honlap - www.apeh.hu) akár bankkártyával is. A befizetéshez szükséges csekket az adóhatóság bármelyik ügyfélszolgálatán beszerezheti.

A fizetési kedvezmény engedélyezésér?l az adóhatóság külön értesítést nem küld. Csak abban az esetben kap értesítést az adózó, ha a pótlékmentes részletfizetés feltételeinek nem felel meg.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy amennyiben az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától (2010. május 20) késedelmi pótlékot számít fel.

A nyilatkozat el?nye, hogy az adózónak nem kell kérelmet benyújtania, továbbá a 2.200 Ft-os eljárási illeték megfizetése sem terheli.

Forrás: www.apeh.hu 
APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága

toplink
Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése
Általános jogi szabályozás

Az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó új jogszabály 2010. január 1-jei hatálybalépésének megfelel?en megváltozott a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) egyéni vállalkozóra vonatkozó fogalmi meghatározása. Eszerint a jöv?ben egyéni vállalkozónak az Szja. tv. alkalmazásában f? szabály szerint – kiegészítve egyéb, taxatíve felsorolt tevékenységekkel – az egyéni vállalkozóról és egyéni cégr?l szóló 2009. évi CXV. tv. (Evtv.) szerinti nyilvántartásban szerepl? személy min?sül, az ebben rögzített tevékenységei tekintetében (január 1-t?l az eddig külön nevesített gyógyszerészeti magántevékenység, falu/tanyagondnoki tevékenység, szociális szolgáltató tevékenység abban az esetben min?sül egyéni vállalkozói tevékenységnek, amennyiben az Evtv. alapján egyéni vállalkozóként regisztrálják).

Európai közösségi jogász tevékenységét sem nevesíti már külön az Szja. tv. egyéni vállalkozói tevékenységként, mivel ez a tevékenység is az ügyvédekr?l szóló törvény hatálya alá tartozik, így adójogi szempontból is az ügyvédekkel esnek egy tekintet alá.

Az Evtv. és a Szja tv. törvény módosításai több változást is hoztak az egyéni vállalkozók életében. Megengedetté vált az egyéni vállalkozás szüneteltetése. Korábban, ha a f?állású egyéni vállalkozó tényleges tevékenységet nem végzett, a járulékokat akkor is fizetnie kellett. Az új rendelkezések alapján, amennyiben az egyéni vállalkozó a tevékenységét ténylegesen nem végzi, a vállalkozását szüneteltetheti.

A tevékenységet legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig lehet szüneteltetni.

Fontos hangsúlyozni, hogy a tevékenység szüneteltetésére csak azon egyéni vállalkozók jogosultak, akik vagy az Evtv. hatálya alá tartoznak, vagy a tevékenységükre vonatkozó külön jogszabály teszi azt lehet?vé számukra (egyéni ügyvéd, közjegyz?, szabadalmi ügyviv?, bírósági végrehajtó, igazságügyi szakért?). Nem szüneteltetheti tehát a tevékenyégét pl. a magán-állatorvos, aki az Szja. tv. szerint ugyan egyéni vállalkozónak min?sül - s ennek megfelel?en teljesíti adókötelezettségét – azonban nem tartozik az Evtv. hatálya alá, és egyéb jogszabály sem biztosítja számára ezt a lehet?séget.

A szünetelést a körzetközponti jegyz?nél (illetékes okmányiroda) – az erre a célra rendszeresített elektronikus ?rlapon – kell bejelenteni. A körzetközponti jegyz? a szünetelésr?l értesíti a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (KEKKH), amely a szünetelés tényét az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzi. A KEKKH a szünetelésr?l értesíti az adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt.

Amennyiben az egyéni vállalkozó rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal, akkor a szünetelés bejelentésével egyidej?leg azt le kell adnia az okmányirodában.

A Szja tv. 57.§ (4) bekezdés b) pontja arról rendelkezik, hogy a szünetelést az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a pénzforgalmi bankszámlát vezet? hitelintézet(ek)nek is be kell jelentenie. Ugyanis a szünetelés id?szaka alatt jóváírt hozam nem vállalkozói bevételnek, hanem kamatjövedelemnek min?sül, melyb?l az adókötelezettség megállapítása, levonása, bevallása és megfizetése a pénzintézet kötelezettsége, amennyiben elmulasztja a pénzintézet felé történ? bejelentést az egyéni vállalkozó, annak minden adójogi következménye ?t terheli.

A szünetelés id?tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységeket nem végezhet, nem szerezhet új jogokat, illetve nem vállalhat új kötelezettséget. A szünetelésig keletkezett és azt követ?en esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés id?tartama alatt is köteles teljesíteni.

A szüneteletetett egyéni vállalkozói tevékenységet bármikor – a folytatásra vonatkozó bejelentéssel – folytathatja.

Az adózás rendjér?l szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 14.§ rendelkezései értelmében az egyéni vállalkozó mentesül tevékenységének szüneteltetése id?tartamában ezen tevékenységéhez köt?d? adókötelezettségek teljesítése alól, ideértve a pénzforgalmi- számla­fenn­tartási kötelezettséget is. Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenysége szünetelésének id?tartamára vonatkozóan – ha a törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik – adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést, költségvetési támogatás igénylését, továbbá a szünetelés id?tartama alatt túlfizetés visszatérítését sem kérheti.

A szünetelés id?tartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezd?- és záró id?pontja közötti id?szakot kell érteni.

Az Art. 19.§ alapján az egyéni vállalkozó tevékenységre való jogosultság a törvény erejénél fogva megsz?nik, ha a szüneteltetés kezd?napját követ?en eltelt öt év, és az egyéni vállalkozó nem intézkedett a tevékenység folytatásáról, illetve megszüntetésér?l.

A szünetelés bejelentését követ? 30 napon belül – a személyi jövedelemadó és az Eva bevallás kivételével – az egyéb adókötelezettségekr?l soron kívüli bevallást kell beadni. A személyi jövedelemadó bevallást és az Eva bevallást a tárgyévet követ? év február 25-ig kell benyújtani, amelyben a szünetelés kezd? napjáig az egyéni vállalkozás bevételeivel, költségeivel kell elszámolni.

Amennyiben (2011-ben) teljes évben szünetelteti az egyéni vállalkozói tevékenységet és más bevallási kötelezettség alá es? jövedelme nem keletkezik, akkor személyi jövedelemadó bevallás benyújtási kötelezettsége nincsen.

Azonban a szünetelés id?szakában is be kell vallania azt az adót, amely amiatt keletkezett, hogy a korábban igénybe vett kisvállalkozói kedvezmény, foglalkoztatási kedvezmény, kisvállalkozások adókedvezménye feltételeit nem teljesítette, továbbá, amely a fejlesztési tartalékként nyilvántartott adókülönbözetére el?írt feltételek nem teljesítése miatt keletkezik.

Személyi jövedelemadó szünetelésre vonatkozó szabályai

A Szja tv. 57.§ rendelkezései alapján az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelés kezd? napjától – az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel – a szünetelés megkezdésének adóévér?l szóló adóbevallás benyújtásáig

- befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett bevételnek,

- igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek min?sül, amelyet az egyéni vállalkozó a szünetelés megkezdése évér?l szóló adóbevallásában vesz figyelembe.

A szünetelés id?szakában az egyéni vállalkozó költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el.

A szünetelés megkezdése adóévér?l szóló adóbevallás benyújtását követ?en befolyó bevételre, felmerül? kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Amennyiben az egyéni vállalkozó az adóév utolsó napján az egyéni vállalkozói tevékenységet szünetelteti, bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címén nem csökkentheti jövedelmét, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.

Az el?z?ekben említett „nyilvántartott adókülönbözet” alatt a vállalkozói adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után a kedvezményes 10 százalékos adókulccsal és az általános adókulccsal (2009-ben 16 %, 2010 január 1-jét?l 19%) számított adó különbözetét kell érteni.

Általános forgalmi adó

A tevékenység szüneteltetését bejelent? egyéni vállalkozónak soron kívüli záró áfa bevallást kell benyújtania a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követ? 30 napon belül.

Amennyiben a szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenysége mellett magánszemélyként áfa köteles tevékenységet is folytat, akkor a szüneteltetés bejelentése miatt záró áfa bevallási kötelezettsége nem keletkezik, mivel az áfa adóalanyisága  nem szünetel.

Társadalombiztosítási kötelezettségek

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetér?l szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdés e) pontja kimondja, hogy a kiegészít? tevékenységet folytatónak nem min?sül? egyéni vállalkozó biztosított.

A Tbj. 8. § d) pontja alapján azonban szünetel a biztosítás az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.

A biztosítási jogviszony szünetelésének kezdetét és végét az adózás rendjér?l szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelel?en 8 napon belül kell az állami adóhatóság felé a 10T1041-es nyomtatványon bejelenteni.

Amennyiben az egyéni vállalkozónak nincs más biztosítással járó jogviszonya, és az egészségügyi szolgáltatás igénybe vételére egyéb címen sem  jogosult, akkor a Tbj. 39. § (2) bekezdés rendelkezésének megfelel?en köteles az állami adóhatósághoz bejelentkezni a 10T1011-es adatlapon az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. A magánszemélynek ezen bejelentését az Art. 20. § (6) bekezdése szerint 15 napon belül kell megtenni. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege  2010. január elsejét?l 4950 Ft (napi összeg: 165 forint).

A kötelez? egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdése kimondja, hogy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjában meghatározott jogosultsági feltételnek a megsz?nését követ?en

a) 45 napig marad fenn, amennyiben a jogosultsági feltétel a megsz?nést megel?z?en megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt,

b) amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az id?tartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen id?tartammal hosszabbodik meg.

E jogszabályhely 2010.01.01. naptól hatályos (10) bekezdése alapján a (9) bekezdésben foglaltak a biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazhatók.

Tehát ha az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységét szünetelteti - feltételezve, hogy más jogcímen nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb címen nem jogosult -, a szüneteltetés kezd? napjától kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó e tevékenysége mellet rendelkezik ?stermel?i igazolvánnyal, illetve regisztrációs számmal, vagy családi gazdaság tagja, feltéve, hogy megfelel a Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feltételeknek, a szünetelés id?tartamára nem az egészségügyi szolgáltatási járulék, hanem a Tbj. 30/A §-ában meghatározott (?stermel?i) járulék fizetésére válik kötelezetté.

El?fordulhat, hogy a tevékenységét szüneteltet? egyéni vállalkozó alkalmazottat foglalkoztat.

Ebben az esetben az egyéni vállalkozónak az alkalmazottak jogviszonyának rendezésével összefüggésben két lehet?sége van.

1.     Az egyéni vállalkozó a Munka Törvénykönyvér?l szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 89. § (1) bekezdésében szabályozott rendes felmondás lehet?ségével, a (3) bekezdésben meghatározott, a munkáltató m?ködésével összefügg? okra hivatkozva szünteti meg az alkalmazott munkaviszonyát.

2.  A munkaviszony továbbra is fennmarad – mivel a Mt. nem ismeri a munkaviszony szünetelésének fogalmát – melynek költségeit, járulékait az egyéni vállalkozónak továbbra is viselnie kell, annak ellenére, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt az egyéni vállalkozó tevékenységet nem folytathat, további kötelezettséget nem vállalhat.

A Mt. 151. § (4) bekezdése alapján ugyanis a munkavállalót, ha a munkáltató m?ködési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaid?re (állásid?) személyi alapbére illeti meg.

Az alkalmazottak tekintetében a 1008-as bevallást a szünetelés kezd? napját követ? 30 napon belül kell benyújtani, illetve, ha az alkalmazott foglalkoztatása nem sz?nik meg a 08-as bevallást a  tárgyhónapot követ? hónap 12-éig is be kell adni.

Helyi ipar?zési adó

A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 214. § (1) bekezdése alapján  a 2010. január 1-jét?l kezd?d? adóéveket érint?en a helyi ipar?zési adóval összefügg? hatásköröket az állami adóhatóság gyakorolja.

Ennek megfelel?en a tevékenységüket 2009. december 31-ét követ?en megszüntet?, illetve szüneteltet? adózók 2010. január 1. utáni id?szakot érint? adóügyeiben már az APEH jár el,
az adózók záró bevallásukat a 1044 számú nyomtatványon az állami adóhatósághoz teljesítik.

Forrás: www.apeh.hu APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága

***

Egyéni vállalkozók és egyéni cégek kézikönyve 2010

Ez a könyv összefoglalóan tartalmazza mindazt, amit az új szabályok szerinti egyéni vállalkozásról és az egyéni cégr?l tudni kell. Szerz?: Dr.Szabó Tibor ügyvéd adószakért?, az Önadózó újság f?szerkeszt?je. Formátum: hagyományos nyomdai el?állítású könyv. Terjedelem: 280 oldal. Kiadó: Adónet.hu Zrt. Megjelent: 2010 január 20-án. Ára: 4.900,-Ft  + 740,-Ft szállítási költség összesen: 5.640,-Ft.

Megrendelés: info@onadozo.hu

toplink
START-kártya szabályok

START-kártya szabályok

Kedvezményezettek köre

Az a pályakezd? fiatal jogosult START kártyára, aki

  • a 25. életévét, fels?fokú végzettség esetén a 30. életévét még nem töltötte be, és

  • tanulmányait befejezte, vagy megszakította, és

  • a tanulmányai befejezését követ?en els? ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt és e jogviszony létesítését megel?z?en megbízási szerz?dés, vállalkozási szerz?dés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát.

A munkaadót megillet? járulékkedvezmények

A támogatás a program alanyainak személyéhez köt?d?, két éves id?tartamú, alanyi jogon járó járulékkedvezmény, amely azt a munkáltatót illeti meg, aki a jogosult személyt foglalkoztatja. A munkáltató a bruttó munkabért terhel? közterheket figyelembe véve az alábbi kedvezményekre jogosult:

  • az els? évben: a munkáltató a havi bruttó kereset 10%-át fizeti meg járulékfizetési kötelezettség címén,

  • a második évben: a munkáltató a havi bruttó kereset 20%-át fizeti meg járulékként.

A munkáltatók a járulékkedvezményt a 2010. január 1-ét követ?en kiváltott STRAT-kártyával történ? foglalkoztatás esetében az alábbiak szerint érvényesíthetik:

  • az alap- és középfokú végzettséggel rendelkez? vagy végzettséggel nem rendelkez? pályakezd? fiatal foglalkoztatásakor a munkáltatót a 27% társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás els? évében a havi bruttó kereset 10%-ának, második évében 20%-ának megfelel? fizetési kötelezettség terheli,

  • a fels?fokú végzettség? pályakezd? fiatal foglalkoztatásakor a tb-járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás els? kilenc hónapjában a bruttó munkabér 10%-ának, azt követ? három hónapjában 20%-ának megfelel? közterhet köteles a munkáltató megfizetni.

A munkaadó a kedvezményt az alap- és középfokú végzettséggel rendelkez? vagy végzettséggel nem rendelkez? pályakezd? fiatal esetében legfeljebb a kötelez? legkisebb munkabér másfélszeres, fels?fokú végzettség? pályakezd? fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelel? járulékalap után érvényesítheti. Az ezen felüli kereset után a munkáltató az általános szabályok szerint köteles a járulékot megfizetni.

A kedvezményre való jogosultság igazolása START-kártyával történik, melyet az állami adóhatóság állít ki a jogosult kérelmére.

A START kártya érvényessége

A kártya érvényessége a kiállítás keltét?l számított két év.

2010. január 1-jét követ?en a fels?fokú végzettséggel rendelkez? pályakezd? fiatal által kiváltott START-kártya érvényességi id?tartama változik.

Az adózás rendjér?l szóló 2003. évi XCII. törvény 20/A. § (2) bekezdésének da) pontja szerint a kártya érvényességének id?tartama:

  • alap- és középfokú végzettséggel rendelkez? vagy végzettséggel nem rendelkez? pályakezd? fiatal START-kártyája esetén két év,
  • a fels?fokú végzettség? pályakezd? fiatal START-kártyája esetén egy év,

de legfeljebb a kiállítás keltét?l az igényl? huszonötödik életévének, fels?fokú végzettséggel rendelkez? igényl? esetén a harmincadik életévének betöltéséig terjed? id?szak.

A START kártya kiváltására egy alkalommal van lehet?ség. Új kártyát csak abban az esetben igényelhet az ügyfél, ha megrongálódik, megsemmisül, vagy elveszíti azt.

A kedvezményt érvényesít? munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás id?tartama alatt köteles a START kártyát meg?rizni, és a jogviszony megsz?nésekor a pályakezd? fiatal részére visszaszolgáltatni.

START PLUSZ kártya

Kedvezményezettek köre

A 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) rendelkezése szerint START PLUSZ kártyára jogosult az a személy, aki a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermeknevelési támogatás (gyet), valamint az ápolási díj folyósításának megsz?nését követ? egy éven (365 nap) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egy éves korának betöltését követ?en, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll.

Illetve jogosult az a tartósan álláskeres? személy, akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeres?ként nyilván tart a START PLUSZ kártya igénylésének id?pontját megel?z? 16 hónapon belül legalább 12 hónapja, pályakezd? álláskeres? esetében nyolc hónapon belül legalább hat hónapja.

A munkaadót megillet? járulékkedvezmények

Az érvényes START Plusz kártyával rendelkez? személy foglalkoztatása után a munkaadót járulékkedvezmény a következ?k szerint illeti meg:

  • a 27% társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás els? évében a munkáltatót a bruttó munkabér 10%-ának megfelel? fizetési kötelezettség,

  • a foglalkoztatás második évében a bruttó munkabér 20%-ának megfelel? fizetési kötelezettség terheli.

A munkaadó a kedvezményt legfeljebb a kötelez? minimálbér kétszeresének megfelel? járulékalap erejéig érvényesítheti. Ha a munkavállaló munkabére a kötelez? legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni.

A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás id?tartama a 30 napot meghaladja és a munkaid? legalább a napi négy órát eléri.

Ha a START PLUSZ kártya érvényességének id?tartama két évnél rövidebb, az érvényességi id?tartam els? 12 hónapjára a kedvez?bb járulékfizetési lehet?séget kell alkalmazni.

A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a kedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megel?z? napon rendelkezik START PLUSZ kártyával, vagy azt helyettesít? igazolással.

A munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás id?tartama alatt köteles a START PLUSZ kártyát meg?rizni, és a jogviszony megsz?nésekor a kártya tulajdonosa részére átadni.

A START PLUSZ kártya érvényessége

A kártya érvényességének id?tartama a kiállítás keltét?l számított két év,

  • az Art. 20/A.§ (2) bekezdésének db) alpontja alapján azonban legfeljebb a kiállítás keltét?l az igényl? öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjed? id?szak, és

  • a gyes folyósítása mellett igényelt kártya esetén – a Pftv. 4.§ (1) bekezdéséb?l következ?en – legfeljebb a gyesre való jogosultság megsz?néséig terjed? id?szak.

A START PLUSZ kártya a gyes, gyed, gyet, valamint az ápolási díj folyósításának megsz?nését követ? foglakoztatáshoz annyiszor váltható ki, ahányszor különböz? személyekre tekintettel az ellátás megállapítására sor került.

A gyes melletti foglalkoztatáshoz igénybe vett START PLUSZ kártya érvényességi idejének lejártát követ?en a gyes folyósításának megsz?nését követ? foglalkoztatáshoz újabb kártya nem váltható ki.

Ha a START PLUSZ kártya érvényességi ideje alatt újabb gyermek születik, a következ? kártya kiváltására a legfiatalabb gyermekre tekintettel kerülhet sor.

A START PLUSZ kártyára jogosultak körében meghatározott álláskeres? személy az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig jogosult a START PLUSZ kártya kiváltására. Ebben az esetben a START PLUSZ kártya – a feltételek fennállása esetén – több alkalommal is kiváltható.

START EXTRA kártya

Kedvezményezettek köre

A 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) alapján START Extra kártya kiváltására jogosult

  • az a tartósan álláskeres?, aki az igénylés id?pontját megel?z? 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeres?ként volt nyilvántartva és az 50. életévét betöltötte vagy életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, és

  • a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskeres?, akit az igénylés id?pontjában az állami foglalkoztatási szerv álláskeres?ként nyilvántart, és rendelkezésre állási támogatásban részesül.

Illetve az a személy, aki START kártya, valamint START PLUSZ kártya tulajdonosa és a kártya érvényességi idején belül START EXTRA kártyára válik jogosulttá. Kérelmére az érvényességi id?tartamból hátralév? id?re START EXTRA kártyát kell részére biztosítani.

A munkaadót megillet? járulékkedvezmények

Az érvényes START EXTRA kártyával rendelkez? személy foglalkoztatása esetén a munkaadót a következ?k szerint illeti meg járulékkedvezmény:

  • a foglalkoztatás els? évében a munkaadó mentesül a 27%-os társadalombiztosítási járulék együttes összegének megfizetése alól,

  • a foglalkoztatás második évében a tb-járulék együttes összege helyett, a bruttó munkabér 10%-ának megfelel? járulékfizetési kötelezettség terheli.

A munkaadó a kedvezményt legfeljebb a kötelez? minimálbér kétszeresének megfelel? járulékalap erejéig érvényesítheti. Ha a munkavállaló munkabére a kötelez? legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni.

A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás id?tartama a 30 napot meghaladja és a munkaid? legalább a napi négy órát eléri.

Ha a START EXTRA kártya érvényességének id?tartama két évnél rövidebb, az érvényességi id?tartam els? 12 hónapjára a kedvez?bb járulékfizetési lehet?séget kell alkalmazni.

A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a kedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megel?z? napon rendelkezik START EXTRA kártyával, vagy azt helyettesít? igazolással.

A munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás id?tartama alatt köteles a START EXTRA kártyát meg?rizni, és a jogviszony megsz?nésekor a kártya tulajdonosa részére átadni.

A 2008. CVII. tv. 44. § alapján a munkaadót további járulékkedvezmény illeti meg, ha

1. a) az érvényes START EXTRA kártyával rendelkez?, rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskeres? személy lakóhelye gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvez?tlenebb helyzet? kistérségben vagy településen van, és
b) az a) pontban meghatározott személy foglalkoztatásával az éves átlagos statisztikai állományi létszámát emeli, továbbá a b?vített létszámot 3 évig megtartja, valamint
c) kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatási id?szak vége el?tt a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskeres? személy munkaviszonyát –m?ködésével összefügg? okból – rendes felmondással, illetve közös megegyezéssel nem szünteti meg; továbbá önmaga ellen végelszámolási eljárás megindítását nem kezdeményezi, és tudomásul veszi, hogy ezen kötelezettség megszegése a kedvezmény jogosulatlan igénybevételének min?sül.

2. A gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvez?tlenebb helyzet? kistérségek, települések kiválasztásának szempontrendszerét a Pftv. 2. számú melléklete tartalmazza.

3. Az 1. pontban meghatározott feltételek fennállása esetén a munkaadó a foglalkoztatás
a) els? évének lejártát követ?en további két évig mentesül a 27% társadalombiztosítási árulék megfizetése alól.

A 3. pontban meghatározott kedvezmény a munkaadót a START EXTRA kártya érvényességi idejének lejártától függetlenül illeti meg. Ez a kedvezmény és más, törvény alapján járó, foglalkoztatási célú kedvezmény ugyanazon személy után egyidej?leg nem vehet? igénybe.

 Az 1. pontban meghatározott járulékkedvezményre való jogosultságot nem érinti, ha a foglalkoztatás megkezdését követ?en a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskeres? személy lakóhelye úgy változik meg, hogy nem felel meg az 1. a) pontban meghatározott feltételnek.

A START EXTRA kártya érvényessége

A kártya érvényességének id?tartama a kiállítás keltét?l számított két év, de legfeljebb a kiállítás keltét?l az igényl? öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjed? id?szak.

Ha a START kártya, valamint START PLUSZ kártya tulajdonosa, a kártya érvényességi idején belül START EXTRA kártyára válik jogosulttá, kérelmére az érvényességi id?tartamból hátralév? id?re START EXTRA kártyát kell biztosítani.
A munkaer?-piacon halmozottan hátrányos helyzetben lév? személyek az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig jogosultak a START EXTRA kártya kiváltására. Ebben az esetben a START EXTRA kártya – a feltételek fennállása esetén – több alkalommal is kiváltható.

További információ: www.startkartya.hu

Forrás: www.apeh.hu

toplink
Heti Online hirdetés



Önadozó

A könyvel?i felel?sség kézikönyve

A könyvel?i felel?sség kézikönyve + CD



Contorg

egyszeres könyvvitel

Egyszeres könyvvitel a gyakorlatban

Egyszeres könyvvitel a gyakorlatban

AdóNet Online

AdóNet Online

AdóNet Online

A hírlevélr?l való leirtakozáshoz kattintson ide: Leiratkozom

Impresszum: Az ADÓNET.HU Üzleti Kommunikációs Zrt. online hírlevele. Cégjegyzékszám: 01-10-0455755 Adószám: 14052512-2-43. Székhely: 1094 Budapest, Bokréta u. 3. Ügyfélszolgálat: 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 2675010 e-mail: info@adonet.hu Szerkesztésért felel: Szabó Margit vezérigazgató


Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.