Logo
ADÓNET. HU Zrt.
1094 Budapest, Bokréta u. 3. | 267 5010 | info@adonet.hu | www.adonet.hu
Heti Online
Hírlevél
2010-05-11
Tartalom
Szja bevallások aktuális kérdései
Az AB szerint nem alkotmányellenesek a vagyonosodási vizsgálatok szabályai
Munkába járás költségelszámolása utazási bérlettel, jeggyel
Gt. vezet? tisztségvisel?k utáni járulékfizetés
Munkabaleseti jegyz?könyvek új szabályai


Szja bevallások aktuális kérdései

A 2009. évre vonatkozó adókötelezettség teljesítésekor a magánszemély a következ? három lehet?ség közül választhat:

  • önadózóként benyújtja a 0953-as bevallást,
  • az adóhatóság közrem?ködésével egyszer?sített bevallást (0953E) nyújt be,
  • a munkáltatótól (társas vállalkozástól) kéri az éves adójának a megállapítását (09M29).

 Tájékoztató a 0953-as bevallásról

A 0953-as nyomtatványon kell bevallani, illetve elszámolni a 2009. évi személyi jövedelemadót, a különadót, az egyszer?sített közteherviselési hozzájárulást, az egészségügyi hozzájárulást és az egyéni vállalkozónak nem min?sül? magánszemély járulékát. Ebben az évben is visszaigényelhet? a bevallásban a járulékfizetési fels? határt meghaladóan levont járulék összege.

A 0953-as bevallás benyújtására, az adó megfizetésére el?írt határid? az egyéni vállalkozónak nem min?sül? és az általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélyek, valamint a tevékenységüket 2009. évben megszüntet? egyéni vállalkozók esetében

2010. május 20.

A bevallás az egységcsomagban található borítékban 2010. május 20-áig díjmentesen postára adható.

A 0953-as nyomtatvány az APEH honlapjáról (www.apeh.hu) is letölthet? és az internetes program segítségével kitölthet?.

Az ÁNYK platform független keretprogram által nyújtott különleges szolgáltatást már az adózók teljes körének biztosítani tudja az adóhatóság, nem csak azoknak, akik Windows operációs rendszert használnak. Az ÁNYK program biztosítja az un. aktív help alkalmazását, amely az egyes sorok kitöltése során, egy új ablakban a kitöltéshez szükséges útmutatót jeleníti meg. Így bármikor, amikor szükségesnek tartja adózó, megnézheti az adott sorhoz tartozó magyarázatot. További el?nye az internetes program alkalmazásának, hogy az ott található útmutató lényegesen részletesebben tartalmazza a magyarázatokat (pl.: az ingatlan értékesítésével összefügg? régi szabályok is olvashatók, a hatályos el?írások mellett). Az alkalmazással összefügg? leírást figyelmesen olvassák el, mert ez biztosítja, hogy valóban könnyen lehessen élni a program adta lehet?séggel.

Az internet alkalmazása biztosítja, hogy számszakilag pontos adatot tartalmazzon a bevallás. Figyelnie kell adózóknak azonban arra is, ha átír (javít) egy korábbi értékadatot, mindig vegye igénybe a „mez?k újraszámolása” menüpontot, mert így biztosan helyes lesz a bevallás. Célszer? a kinyomtatás (elektronikus elküldés el?tt) az „ellen?rzés” menüpont igénybevétele, mert az esetleges további összefüggésre még felhívja a program a bevallást készít? figyelmét. A bevallás kitölt? program alkalmazása ez évt?l biztosítja a bevallás „közvetlen” elküldési lehet?ségét is, így nem szükséges az Ügyfélkapu igénybevétele.

Az internetes program segítségével kitöltött bevallását elektronikus úton is benyújthatja az a magánszemély, aki a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezel? központi szervnél, bármelyik okmányirodában, vagy az állami adóhatóságnál regisztráltatta magát.

A visszaigényelhet? adót, járulékot ebben az évben is a bevallás benyújtásától számított 30 napon belül kaphatják meg az adózók.

Az a magánszemély, aki a bevallási kötelezettségét az el?írt határid?re nem teljesíti, 2015. december 31-éig a 0953-as bevallási nyomtatvány benyújtásával pótolhatja azt.

Fontosabb változások

A bevallás f?lapjára visszakerült a visszaigényelhet? összeg utalásához szükséges adatokat tartalmazó tábla. Amennyiben a visszaigényelt összeg utalásához postai címet ad meg a magánszemély, figyelemmel kell lennie arra, hogy az irányítószám és helységnév megadását követ?en a közterület neve, jellege stb. megadásához csak a megadott 24 karaktert használhatja fel.

Változott a korábbi években megismert adótábla, a 18%-os adókulccsal számított jövedelemrésze, amely 1,7 millió forintról 1,9 millió forintra emelkedett. A hatályba lép? törvényt 2009. július 1-t?l kell alkalmaznia a munkáltatónak, még pedig visszamen?leges hatállyal, tehát a teljes adóévre vonatkozóan. Az 1,9 millió forint feletti összevont adóalapba tartozó jövedelemrész utáni adókulcs nem változott, 2009. adóévre is 36% maradt.

Emelkedett a szociális gondozói díj adóterhet nem visel? járandóságnak nem min?sül? része 120 ezer forintról 180 ezer forintra.

Megsz?nt a 35%-os osztalékadó, ezért a 25%-os osztalékadót a 2008. évre jóváhagyott osztalékra is lehet alkalmazni.

A 2009. évr?l benyújtandó bevallásban teljesen új felépítésben található meg az adókedvezmények kiszámításához felhasználható lap (0953-01), tekintettel arra, hogy a 2009. évben megváltozott a legtöbb kedvezmény érvényesítésének számítási módja. A legtöbb kedvezmény (összevont kedvezmények) esetében a kedvezményre jogosító befizetéseket kell összesíteni (adókedvezmény alapja) és ezen összeg 30%-a, legfeljebb 100 000 Ft vehet? igénybe akkor, ha a magánszemély éves bevallásköteles jövedelme a 3 400 000 Ft-ot nem haladja meg. E feletti jövedelem esetén, 3 900 000 Ft bevallásköteles jövedelemig csökkentett összegben lehet a kedvezményt érvényesíteni.

A magánszemélynek továbbra sem kell nyilatkoznia az állami adóhatóság felé az esetleges köztartozásairól, ha a bevallása szerint visszajáró összeg kiutalását kéri. Ett?l függetlenül az adóhatóság az adóbevallás szerint visszajáró összeg kiutalását csak abban az esetben teljesítheti, ha az adózónak nincs az adóhatóságnál nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása.

Az adóhatósághoz beérkezett 2.078.734 db 0953-as bevallás, a 2008. adóév hasonló id?szakában 1.825.227 db 0853-as bevallás érkezett.

A beérkezett 0953-as bevallásokból 1.060.910 db, míg 2008. év ezen id?szakában 981.625 db tartalmazott visszaigénylést. A befizetési kötelezettséget tartalmazó bevallások darabszáma 2009-ben 458.422, 2008-ban 478.835 db.

Az egy f?re jutó visszaigényelt összeg 2009-ben 52.906 Ft-ra emelkedett, a 2008. évi 50.431 Ft-tal szemben.

Leggyakoribb hibák az ’53-as adóbevallásban

  • Jellemz?en, hiányzik az adózó aláírása a papíralapon benyújtott bevallásról, de gyakran el?fordul a téves adóazonosító szám feltüntetése is – férj adóazonosítóját írja a be a feleség vagy elír adózó egy számot – ilyenkor a bevallás hibásnak min?sül, függetlenül attól, hogy számszakilag tökéletes a kitöltése.

  • Sokszor el?fordul, hogy nem jelölik meg a bevallás f?lapján, ha a visszaigényelhet? összeget vissza szeretnék kérni az adózók.

  • Abban az esetben, ha a magánszemély jövedeleméb?l a kifizet? adóel?leget vont le, azt az összeget nem a megfelel? sorban tünteti fel az adózó, mert saját kötelezettségként írja be, nem a kifizet? által levont adóel?legként. Ekkor fizetési kötelezettsége keletkezhet az adózónak a bevallása szerint, holott valójában err?l szó sincs.

  • Gyakran el?fordul, hogy az adózó munkáltatójának nyilatkozott és kérte a munkáltatói adómegállapítást, és utóbb beadja a 0953-as bevallását is, de err?l nem értesíti az adómegállapítással megbízott munkáltatóját.

  • Sokan követik el a rendelkezési jogosultság (önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmény esetében) során, hogy a saját folyószámlájukat tüntetik fel az utalás helyeként. Többen feledkeznek el a különadó fizetési kötelezettségük bevallásáról is.

A 0953 és 0953E bevallásban kérhet? részletfizetési lehet?ség

 

Az adózás rendjér?l szóló törvény 2010. január 1-t?l hatályos módosítása szerint, a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély személyi jövedelemadó bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, 100 000 Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességt?l számított legfeljebb 4 hónapon keresztül, havonként egyenl? részletekben teljesíti. Ebben az esetben nem kell külön kérelmet benyújtania és nem kap határozatot az adózó, mert amennyiben a feltételeknek megfelel, úgy „automatikusan élhet a részletfizetés lehet?ségével, de csak a személyi jövedelemadó kötelezettsége tekintetében. 

Amennyiben igénybe veszi (veheti) a kedvez? részletfizetési lehet?séget, az els? részlet megfizetésére az egységcsomagban található személyi jövedelemadó csekk felhasználható (103-as adónem kód). A választott id?tartamnak megfelel?en a többi, szükséges csekk, bármelyik ügyfélszolgálati irodában beszerezhet?. A központi ügyfélszolgálatokon lehet?séget biztosít az Adóhatóság az adó befizetésére, az úgynevezett POST terminálon. A fizetési könnyítés általános szabályai szerint, továbbra is lehet?ség van kérelem alapján, ha a feltételek fennállnak, részletfizetést (akár több hónapra is) vagy fizetési halasztást kérni.

A kedvezmény igénybevételének személyi feltételei:

  • csak magánszemély érvényesítheti,

  • vállalkozói tevékenységet nem folytatott 2009-ban,

  • általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett.

A kedvezmény igénybevételének további feltételei:

  • a bevallott befizetend? személyi jövedelemadó ne haladja meg a 100.000 Ft-ot,
  • a bevallott befizetend? személyi jövedelemadó meghaladja a 100.000 Ft-ot, de a bevallásban a más adónemekben kimutatott visszajáró adó összegét ugyanezen bevalláson átvezetteti a magánszemély, és így a tényleges személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség a 100.000 Ft-ot nem haladja meg,
  • a kedvezmény az esedékességt?l számított legfeljebb 4 hónapos id?tartamot érinthet (lehet 2 vagy 3 hónap is),
  • havonként egyenl? részletekben kell megfizetni (ha az összeg csak úgy osztható részletekre, hogy maradék keletkezik, azt az els? hónap kötelezettségeként kell számításba venni),
  • az adózó a részleteknek megfelel? összeg? befizetéseit határid?ben teljesíti.

Amennyiben a benyújtott 0953, illetve 0953E bevallásban szerepeltetett kedvezmény iránti igény érvényesítésének a magánszemély az el?z?ekben felsoroltak szerinti feltételeknek nem felel meg, úgy a kedvezményre vonatkozó nyilatkozatot az adóhivatal határozattal elutasítja.

Egyéb szabályok:

  • a kedvezményre vonatkozó kérelemr?l kizárólag a 0953 és 0953E alapbevalláson lehet nyilatkozni, azaz helyesbítéssel, önellen?rzéssel nem pótolható,
  • a pótlékmentes részletfizetési kedvezmény a bevallás pótlására nyitva álló abszolút határid?, azaz az utólagos adóellen?rzés megkezdésének, ennek hiányában pedig az adó megállapításához való jog elévülésének napjáig érvényesítheti, a késedelmet igazoló kérelem egyidej? benyújtása mellett. 

(Forrás: www.apeh.hu)

toplink
Az AB szerint nem alkotmányellenesek a vagyonosodási vizsgálatok szabályai

Egyhangúlag hozott határozatban utasította el az Alkotmánybíróság (AB) az ombudsman indítványát, amelyben Szabó Máté az adózás rendjér?l szóló törvény vagyonosodási vizsgálatra vonatkozó szabályozását támadta.

Az alkotmánybírák rámutattak: a vagyonosodási eljárásban hozott adóhatósági határozat ellen lehet?ség van a közigazgatás rendszerén belül a fellebbezésre, majd ezt követ?en a határozat bírósági felülvizsgálata is kérhet?.    A határozat indokolása szerint nem alkotmányossági kérdés, hogy a közigazgatási eljárás során a jogalkotó milyen bizonyítási rendet látott jónak bevezetni, amennyiben az alkotmányos jogok érvényesülése biztosított.

Az Ab szerint a támadott rendelkezésb?l az sem következik, hogy az adóhatóság általános vagyonnyilatkozat tételére kötelezhetné az adózókat.

Az adóhatóság a vagyongyarapodási vizsgálat keretében pusztán tájékoztatási kötelezettségét gyakorolja - tartalmazza a határozat indokolása -, és egyben lehet?séget ad az adózónak arra, hogy nyilatkozattételi jogosultságát már el?re, az adóhatóságot érdekl? kérdésekre koncentráltan gyakorolhassa.

Mindezek miatt az Ab elutasította azt az indítványi elemet is, amely szerint az Alkotmányba ütközne az adóhatóság által alkalmazott kérd?ívre vonatkozó tisztázatlan szabályozási helyzet.

***


VAGYONGYARAPODÁS ÉS ADÓELLEN?RZÉS

Hogyan bizonyítsuk be vagyonunk adózott forrását? Kézikönyv adózóknak. Aki már átesett ilyen vizsgálaton, az tudja igazán, hogy a saját ellen?rzése nem egy statisztikai adat volt – hanem számára is fáradtságos, sok id?t, energiát felemészt?, az embert minden tekintetben megterhel? procedúra, ahol a jogszer?, és számára teljesen rendben lev?nek t?n? dolgokat is ugyanolyan elánnal kellett védeni, mint másnál a jogszer?tlent. És ez sem vezetett mindig teljes sikerre. Szóval az adózói igazságért is meg kell küzdeni.
Kiadó: Adónet.hu Zrt.
Szerz?: dr.Szabó Tibor ügyvéd adószakért?
Ára: 9.900.-Ft + 175,-Ft postaköltség

Megrendelés: info@onadozo.hu

 

 

toplink
Munkába járás költségelszámolása utazási bérlettel, jeggyel
A munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekr?l szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának 86 százalékát, amennyiben a munkavállaló
a) belföldi vagy határon átmen? országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,
b) helyközi (távolsági) autóbuszjáraton,
c) el?városi buszon, HÉV-en,
d) menetrend szerint közleked? hajón, kompon, vagy réven
utazik a munkavégzés helyére.

Amint az látható, az eddigi tapasztalat azt indokolta, hogy az igénybe vehet? közlekedési eszközök közé a belföldi vagy határon átmen? országos közforgalmú vasút, a helyközi (távolsági) autóbuszjárat, az el?városi busz mellett, bekerüljön a HÉV, a menetrend szerint közleked? hajó, komp, valamint a rév is.

Az új kormányrendelet alapján tehát nem csak a teljes árú menetjegyet köteles megtéríteni a munkáltató, hanem például egy köztisztvisel? által utazási kedvezményre jogosító utalvány alapján megváltott 50 százalékos mérték? menetjegyet is, valamint az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árát is.

A közforgalmú személyszállítási és utazási kedvezményekr?l szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet az alábbi utazási kedvezményeket szabályozza:
•    életkor alapján járó utazási kedvezmények
•    tanulói és hallgatói, doktorjelölti jogviszony alapján igénybe vehet? utazási kedvezmények
•    nyugdíjasok utazási utalványával igénybe vehet? utazási kedvezmények
•    állást keres? személyek utazási kedvezménye
•    menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kér?, a menedékeskénti elismerését kér? személyek, valamint a menekültek és menedékesek utazási kedvezményei
•    alkalmazásban állók utazási kedvezményei
•    fogyatékos személyek utazási kedvezménye
•    csoportos utazási kedvezmények.

Alkalmazásban állók utazási kedvezményei alatt kell érteni egyrészt a költségvetési szerv foglalkoztatottját, másrészt az egyházi intézmények, a társadalmi szervezetek, továbbá az alapítványok dolgozóját évi 12 alkalommal megillet? 50 százalékos mérték? menettérti utazást.

Nem min?sül azonban üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett bérletnek, illetve menetjegynek például a MÁV által forgalomba hozott Start Klub kártyacsalád, mivel az nem tekinthet? bérletnek (amely két helység közötti utazásra jogosít) és különösen menetjegynek sem. Ez az utazási kártya ugyanis bármely belföldi viszonylatban lehet?vé tesz kedvezményes utazást, s emellett bizonyos napokon még további személy számára is biztosít utazási kedvezményt.

Az új kormányrendelet már nem tesz különbséget vasúton, vagy buszon történ? munkába járás költségtérítése között azon szempontból, hogy a bérlet, jegy árát milyen százalékban rendeli megtéríteni. A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés ugyanis a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében egyaránt azok árának legalább 86%-a.

A kormányrendelet szerint a munkáltató a bérlettel, vagy jeggyel történ? elszámolás esetében ezek 86 százalékát köteles megtéríteni, azonban lehet?sége van ett?l magasabb mértékben is megtéríteni a jegy, bérlet ellenértékét. Amennyiben a munkáltató nem csak a kormányrendelet szerinti kötelez? mérték? összeget juttatja a munkavállalónak, hanem a bérlet vagy jegy árának teljes összegét téríti meg neki, akkor ez a juttatás sem számít bele az adóalapba, még akkor sem, ha a magánszemély nem II., hanem I. osztályon, vagy akár Inter Cityvel utazik. A munkáltató nem vonhatja le a térítés összegéb?l a szabadság és/vagy keres?képtelenség miatt munkából kies? napokra jutó arányos összeget.

A bérlet, jegy leadása ellenében fizetett költségtérítés számla nélkül sem bevétel a magánszemélynél, mindemellett a munkáltató kérheti a nevére szóló számlát is. A törvényi rendelkezésnek az is megfelel, ha a munkáltató maga vásárolja meg a jegyet, bérletet, és azt adja át a munkavállaló részére.

Abban az esetben, ha a munkába járást biztosító hagyományos papír alapú bérletet, jegyet a közlekedési szolgáltató egy chip-kártyás rendszerrel váltja fel, akkor azzal a feltétellel lehet az Szja-törvény ide vonatkozó szabályait alkalmazni, ha a közlekedési szolgáltató az adott munkavállalóval szerz?dést köt. A szerz?désben rögzíteni kell az összes olyan adatot (a munkavállaló neve, az útvonal, ahol a kártya használható), amely a költségtérítéshez szükséges. Amennyiben a munkavállaló jogosult a munkába járással kapcsolatos költségeinek a megtérítésére, akkor a szerz?dés meg?rzése mellett a chip-kártya feltöltésekor a munkáltató nevére kiállított számlák alapján a magánszemély részére a „bérlet” árának (a feltöltési értéknek) a megtérítése címén kifizetett összeget a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe venni.

Az új szabályozás során részben megoldottá vált az a probléma, melyet az jelentett, hogy a közigazgatási határon kívülr?l történ? munkába járás esetén a munkavégzés helye szintén egy közigazgatási határon kívül es? másik település volt, de a munkavállalónak az átutazás során helyi közlekedési eszközt is igénybe kellett vennie. A helyi bérlet ingyenes, vagy kedvezményes juttatása 2009. december 31-éig adómentes természetbeni juttatásnak min?sült, ez az adómentes jogcím azonban 2010. január 1-jét?l megsz?nt.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy Gödön él? munkavállaló, aki egy érdi bevásárlóközpontban dolgozik, kénytelen igénybe venni a budapesti tömegközlekedést is ahhoz, hogy a Nyugati pályaudvarról eljusson a Déli pályaudvarra, ahonnan újra vonattal utazik tovább. A rendelet új szabályozása, valamint a Szja-törvény 25.§-a alapján, ha a munkáltató megtéríti az átutazáshoz szükséges helyi bérletet, menetjegyet, úgy ennek összegét sem kell a munkavállaló jövedelmének kiszámításánál figyelembe venni.
toplink
Gt. vezet? tisztségvisel?k utáni járulékfizetés

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 2006. július 1-jén lépett hatályba.

A Gt. 21. §-a rendelkezik a gazdasági társaság ügyvezetésér?l.  E szerint a társaság ügyvezetését a társaság vezet? tisztségvisel?i vagy a vezet? tisztségvisel?kb?l álló testület látja el. Ügyvezetésnek min?sül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerz?dés alapján nem tartoznak a társaság legf?bb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.

Az ügyvezetést ellátó személyi kör vagy testület:

    a) közkereseti társaságnál és betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok, akik vezet? tisztségvisel?k;
    b) korlátolt felel?sség? társaságnál egy vagy több ügyvezet?, akik vezet? tisztségvisel?k;
    c) részvénytársaságnál igazgatóság mint testület, amelynek tagjai vezet? tisztségvisel?k, de

        - zártkör?en m?köd? részvénytársaságnál igazgatóság helyett lehet egy vezet? tisztségvisel?, a vezérigazgató, és
        - nyilvánosan m?köd? részvénytársaságnál az alapszabály igazgatóság és felügyel?bizottság helyett igazgatótanácsot hozhat létre, amely ellátja egységesen az ügyvezetési és az ellen?rzési funkciókat (egységes irányítási rendszer? részvénytársaság);

    d) egyesülésnél igazgató mint vezet? tisztségvisel?, vagy igazgatóság mint testület, amelynek tagjai vezet? tisztségvisel?k.

Vezet? tisztségvisel? - a közkereseti és a betéti társaság kivételével - csak természetes személy lehet. A vezet? tisztségvisel? a társaság bels? m?ködése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségvisel?ivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.

2006. július 1-jét?l 2007. augusztus 31-éig a vezet? tisztségvisel?t ezen min?ségében megillet? jogokra és az ?t terhel? kötelezettségekre a Gt. szerinti társasági jogi jogviszony volt az irányadó azzal, hogy az így nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási szerz?désre vonatkozó szabályait kellett megfelel?en alkalmazni. A vezet? tisztségvisel? ezen megbízatását munkaviszonyban nem láthatta el. (Gt. 22. § (2) bekezdés)  

Kivételt képezett átmeneti szabályként a Gt. 334. § (1) bekezdésének rendelkezése, mely szerint a Gt. 22. §-ának (2) bekezdését nem lehetett alkalmazni arra a vezet? tisztségvisel?re, aki e törvény hatálybalépése el?tt – vagyis 2006. július 1-jét megel?z?en - a vezet? tisztség ellátására munkaviszonyt létesített, a munkaviszony megsz?néséig, de legfeljebb a vezet? tisztségvisel?vé választásától számított öt évig. Amennyiben tehát a vezet? tisztség ellátására a Gt. hatályba lépését megel?z?en, például 2005. november 1-jével munkaviszonyt létesítettek, abban az esetben ezen feladatokat továbbra is el lehetett látni munkaviszonyban.  

Azáltal, hogy a Gt. a vezet? tisztségvisel?i tevékenység ellátását 2007. augusztus 31-éig a Ptk. megbízási szerz?désre vonatkozó szabályai szerint határozta meg, kizárta a vezet? tisztség munkaviszonyban – a fent ismertetett kivételt?l eltekintve – továbbá társas vállalkozói jogviszonyban történ? ellátását.

2007. szeptember 1-jét?l módosult a Gt. 22. § (2) bekezdése, és ennek megfelel?en ezen id?ponttól kezd?d?en a vezet? tisztségvisel? e feladatát

    *      a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint, vagy
    *      munkaviszonyban
láthatja el.

A vezet? tisztség munkaviszonyban történ? ellátása azonban két esetben tiltott. Nem láthatja el a vezet? tisztséget – ha a társasági szerz?dés eltér?en nem rendelkezik – munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja (például egyszemélyes korlátolt felel?sség? társaság tagja), illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja (például az egy beltaggal m?köd? betéti társaság).

Az egyszemélyes gazdasági társaság tagjaira és az üzletvezetésre egyedül jogosult tagjára azonban nem vonatkozik a tiltó rendelkezés akkor, ha a társasági szerz?désben kifejezetten arról rendelkeznek, hogy a vezet? tisztségvisel?i feladat munkaviszonyban ellátható.

Ki kell emelni, hogy a Gt. módosítását követ?en továbbra is érvényesül azon szabály, hogy a vezet? tisztségvisel?i tevékenység továbbra sem látható el társas vállalkozói jogviszonyban.

II. Biztosítási és járulékfizetési kötelezettség

a) A vezet? tisztség munkaviszonyban történ? ellátása

Amennyiben a vezet? tisztség ellátása munkaviszonyban történik, a munkaviszony munkaszerz?dés megkötésével jön létre.

A munkaviszonyban álló személy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetér?l szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontja értelmében biztosítottnak min?sül, tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztatása teljes vagy részmunkaid?ben történik-e.

A biztosítás az ennek alapját képez? jogviszony kezdetét?l annak megsz?néséig áll fenn, vagyis a munkaviszony kezdetét?l annak megsz?néséig tart.

A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkába lépés napját a felek a munkaszerz?désben határozzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerz?dés megkötését követ? munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani.

A társaság mint foglalkoztató a munkaviszonyban álló biztosított részére a munkaviszonya alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képez? jövedelem után havonta társadalombiztosítási járulékot fizet, melynek mértéke 27 százalék. [ebb?l a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaer?-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaer?-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaer?-piaci járulék 1 százalék.]

A biztosított 9,5 százalék nyugdíjjárulék (magánnyugdíj-pénztár tag esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj), valamint 7,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaer?-piaci járulék fizetésére kötelezett. [az egészségbiztosítási- és munkaer?-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaer?-piaci járulék 1,5 százalék.]

A munkaviszonyban álló vezet? tisztségvisel? foglalkoztatója, tehát a társas vállalkozás a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér kétszerese - részmunkaid? esetén ezen összeg arányos része - után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képez? jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az adózás rendjér?l szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képez? jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képez? jövedelem alapulvételével fizeti meg.

Amennyiben a biztosított járulékalapot képez? jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét és a foglalkoztató nem él bejelentéssel, a Tbj. 24. § (1) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettség alapján a biztosítottat terhel? járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli.

A vezet? tisztséget ellátó ügyvezet?/üzletvezet? a vezet? tisztségviselést elláthatja nyugdíjasként is.

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott (például öregségi, rokkantsági nyugdíj) a járulékalapot képez? jövedelme után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.

Nem fizet 1,5 százalék munkaer?-piaci járulékotaz a foglalkoztatott, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

b) A vezet? tisztség megbízásos jogviszonyban történ? ellátása

Biztosítottnak kell tekinteni a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (ide tartozik a megbízási szerz?dés alapján) személyesen munkát végz? személyt, amennyiben az e tevékenységéb?l származó, tárgyhavi járulékalapot képez? jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illet?leg naptári napokra annak harmincad részét. A minimálbér 2010. január 1-jét?l havi 73 500 Ft, ennek 30 százaléka 22 050 Ft, 30-ad része napi 735 Ft.

Figyelem! Mivel a minimálbér a tárgyhónapot megel?z? hónap els? napján érvényes, a teljes munkaid?ben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelez? legkisebb havi összege, ezért 2010. január hónapra még a 2009. december 1-jén érvényes összeget, vagyis 71 500 Ft-ot kell alapul venni.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 24. §(1) bekezdése d) pontja szerint nem önálló tevékenység a gazdasági társaság vezet? tisztségvisel?jének tevékenysége, tehát a járulékalapot képez? jövedelem megállapításánál a nem önálló tevékenységb?l származó bevétel azon részét kell alapul venni, amelyet az adóel?leg-alap számításakor jövedelemként kell figyelembe venni.

Amennyiben a megbízási szerz?déssel tevékenyked? vezet? tisztségvisel? biztosítottnak min?sül, a társaságnak a járulékalapot képez? jövedelem után meg kell fizetni a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a biztosított pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulék (tagdíj) és 6 százalék egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Ki kell emelni, hogy a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy (például a megbízott) nem kötelezett 1,5 százalék munkaer?-piaci járulék fizetésére, s így e jogviszonya alapján nem jogosult álláskeresési ellátásokra.

Ha a járulékalapot képez? jövedelem alapján a vezet? tisztségvisel? nem válik biztosítottá, abban az esetben járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn, de a társaságot az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján 27 százalékos mérték? egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.

[PM Társadalmi Közkiadások F?osztálya 18866/1/2009. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási F?osztály 5227325255]

Forrás: www.apeh.hu

toplink
Munkabaleseti jegyz?könyvek új szabályai
Egyszer?bbé válik a munkáltatók számára a munkabaleseti jegyz?könyvek kitöltése és azok hatósági feldolgozása a Munkavédelmi törvény végrehajtási rendeleteinek módosítása folytán.   A változtatások kiemelt célja volt a munkabalesetek európai statisztikai (European Statistics on Accidents at Work: ESAW) módszertanának való teljes megfelelés, ami ily módon megvalósult. Mindezek mellett, a módosítások a munkabaleseti jegyz?könyvvel kapcsolatban megteremtették az elektronikus ügyintézés lehet?ségét is.

A Magyar Közlöny 2010/33. (III. 9.) számában megjelent az 5/1993.(XII. 26.) MüM rendelet módosításáról szóló 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet érinti a munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására, a súlyos munkabalesetekre, az Mvt. 21. § (2) bekezdése alapján veszélyesnek min?sül? munkaeszközök jegyzékére, a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkez? személy foglalkoztatásának feltételeire, a munkabaleseti jegyz?könyvre, valamint a munkabaleseti jegyz?könyv kitöltési útmutatójára vonatkozó szabályokat.

A rendelet 2010. március 17-én lépett hatályba. Az új munkabaleseti jegyz?könyvet 2011. január 1-jét?l kell alkalmazni.

A legfontosabb módosítások

1. Korábban a munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezet? szervezeténél (irodánál) összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön kellett vezetni. A jelenlegi szabályzás értelmében a munkáltató azon szervezeti egységénél, ahol id?szakosan és rövid id?tartamban történik a munkavégzés, így különösen a kizárólag irattárolásra, m?szeres vagy egyéb ellen?rzésre szolgáló egységnél, telephelyen, nem kötelez? a munkabaleseti nyilvántartás vezetése.

2. A rendelet új eleme az a kitétel, hogy olyan munkahelyen, ahol több különböz? munkáltató a munkavállalóit egyidej?leg foglalkoztatja és a sérült munkáltatója a munkabaleset bekövetkezésekor nem azonosítható, a súlyos munkabaleset bejelentési kötelezettsége

tekintetében az ellenkez? bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a sérült munkavállaló munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja. Amennyiben a munkáltató személye így sem állapítható meg, akkor a sérült munkáltatójának azt kell tekinteni, akinek a területén a munkavégzés folyik.

3. A rendelet el?írja, hogy súlyos munkabaleset esetén a munkáltató a munkavédelmi felügyel?ség megérkezéséig köteles a baleseti helyszínt a mentést követ?en balesetkori állapotában meg?rizni. Ha a balesetkori állapot meg?rzése további súlyos veszélyhelyzetet idézne el? vagy jelent?s anyagi kárral járna, akkor a baleseti helyszínr?l fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a munkabaleset kivizsgálását el?segít? dokumentumot kell készíteni és ezután a helyszín a szükséges mértékben megváltoztatható.

4. A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket - ideértve a munkabalesetb?l ered? munkaképtelenségnek a kés?bbiekben megállapított id?tartamát is - a 2011. január elseje után bekövetkezett munkabalesetekr?l a 3. számú melléklet szerinti, új formátumú munkabaleseti jegyz?könyvben kell rögzíteni.

5. Korábban sokszor nehézséget okozott, hogy a munkabaleseti jegyz?könyvet a munkáltató köteles volt a kivizsgálás befejezésekor, de legkés?bb a tárgyhót követ? hónap 8. napjáig beküldeni. A módosított rendelet lehet?vé teszi, a súlyos munkabaleset esetén a fenti határid? indokolt esetben 30 nappal való meghosszabbítását.

6. Új elem a rendeletben, hogy a munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkés?bb a tárgyhót követ? hónap 8. napjáig megküldeni a jegyz?könyvet a kölcsönbeadó, kirendel? munkáltatónak is, amennyiben a baleset munkaer?-kölcsönzés, kirendelés során következett be.

7. A súlyos munkabalesetr?l készített jegyz?könyvnek a munkavédelmi felügyel?séghez történ? megküldésekor másolatban mellékelni kell a munkáltatói balesetvizsgálat teljes dokumentációját, így különösen:

a) a meghallgatási jegyz?könyveket,

b) a szakmai képzettséget igazoló dokumentumot,

c) a kezelési jogosultságot igazoló dokumentumot,

d) az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumot,

e) az üzembe helyezést dokumentáló iratot,

f) id?szakos biztonsági felülvizsgálatot dokumentáló iratot,

g) a kockázatértékelést dokumentáló iratot,

h) fényképfelvételeket, videofelvételeket,

i) a bels? szabályzatok vonatkozó részeit.

8. A 6. § is tartalmaz új elemeket, miszerint az (1) bekezdésben meghatározott kötelességek teljesítésért belföldön más munkáltatóhoz történ? kirendelés (kiküldetés), munkaer?-kölcsönzés, illetve a nem magyarországi székhely? munkáltató által foglalkoztatott munkavállalót magyarországi székhely? munkáltatónál ért munkabaleset esetén - a kirendel? (kiküld?) munkáltató, a kölcsönbeadó, illetve a foglalkoztató munkáltató értesítése mellett - a sérült munkáját közvetlenül irányító munkáltató a felel?s.

9. A rendelet 1. számú melléklete pontosította a veszélyesnek min?sül? munkaeszközök jegyzékét, a 2. számú melléklet pedig meghatározza a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkez? személy foglalkoztatásának feltételeit. Ehhez a korábbi rendelet a gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszer (TEÁOR) '03-as változatának ágazati számjeleit használta. Az EU tagországok számára új szabályként kötelez?en alkalmazandó a NACE Rev. 2. (magyar nyelv? megfelel?je, a gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere: TEÁOR '08), amelynek átvétele miatt szükséges volt módosítani a hatályos szabályozásban, az ágazati számjeleket.

10. A 2. sz. melléklet kitér arra, hogy a munkáltató köteles a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkez? személy foglalkoztatásának szempontjából a besorolását veszélyességi osztály vagy létszám kategória megváltozásakor módosítani és a besorolás megfelel?sségét évenként felülvizsgálni, valamint mindezt írásban dokumentálni.

11. Az 5/2010. (III. 9.) SZMM rendelet 3. számú melléklete a munkabaleseti jegyz?könyv nyomtatvány maga, a 4. pedig a munkabaleseti jegyz?könyv kitöltési útmutatója. Mindkett?t a 2011 január elseje után bekövetkezett munkabalesetek esetén kell alkalmazni, ett?l az id?ponttól hatályát veszti a rendelet jelenleg hatályos 3., 4/a., 4/b. számú melléklete.
 
Forrás: www.ommf.gov.hu
toplink
Heti Online hirdetés



Önadozó

A könyvel?i felel?sség kézikönyve

A könyvel?i felel?sség kézikönyve + CD



Contorg

egyszeres könyvvitel

Egyszeres könyvvitel a gyakorlatban

Egyszeres könyvvitel a gyakorlatban

AdóNet Online

AdóNet Online

AdóNet Online

A hírlevélr?l való leirtakozáshoz kattintson ide: Leiratkozom

Impresszum: Az ADÓNET.HU Üzleti Kommunikációs Zrt. online hírlevele. Cégjegyzékszám: 01-10-0455755 Adószám: 14052512-2-43. Székhely: 1094 Budapest, Bokréta u. 3. Ügyfélszolgálat: 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 2675010 e-mail: info@adonet.hu Szerkesztésért felel: Szabó Margit vezérigazgató


Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.