Logo
ADÓNET. HU Zrt.
1094 Budapest, Bokréta u. 3. | 267 5010 | info@adonet.hu | www.adonet.hu
Heti Online
Hírlevél
2010-05-18
Tartalom
Teljesítés igazolás uniós projekteknél
kamatkalkulator.hu
Saját gépjárm?vel történ? munkába járás
Az adókiegynelítésr?l
Épít?iparban, vagyonvédelemben alkalmazható-e az egyszer?sített foglalkoztatás?


Teljesítés igazolás uniós projekteknél
Egy projekt el?készületei és megvalósítása folyamán az els?dleges feladat a projekt sikeres szakmai megvalósítása, vagyis a tervezett ütemezésnek megfelel? el?rehaladás és az indikátorok teljesülésének folyamatos biztosítása. Emellett azonban számos olyan feladat vár ránk, mely ugyanolyan fontos, mint az alapvet? cél és rengeteg adminisztrációval jár. Ezeknek a „háttér munkálatoknak” a jelent?ségére a pénzügyi elszámolások és a helyszíni ellen?rzések során figyelünk fel legtöbbször, amikor már kés? és rossz esetben valamennyi támogatási összeg elutasításával is jár.

Ügyelni kell a szerz?déses díjak és a teljesítés igazolás módjának meghatározására is, melyet követni kell a számlázás során is. Alapvet?, hogy a szerz?déses díjaknak átláthatónak és a piaci áraknak megfelel?nek kell lenni. A teljesítés igazolásáról azonban gyakran megfeledkezünk rendelkezni a szerz?désben, pedig nem csak a módját, hanem annak mintáját is célszer? lenne meghatározni. Hogy miért? Mert így pl. egy óradíjas elszámolású szolgáltatás esetében a szerz?désben szerepelni kell annak, hogy az elvégzett tevékenységr?l óradíjas kimutatást kell készíteni és a teljesítés igazolást is e szerint kell elkészíteni.
 
Az igazolásnak az alábbi adatokat tehát célszer? tartalmazni:
-    Szerz?dés tárgya, szerz?d? fél megnevezése,
-    A szerz?déses jogviszony kezdete,
-    A teljesítés id?szaka,
-    Az elvégzett tevékenység megnevezése, rövid részletezése,
-    A feladatra fordított id?,
-    Az alátámasztó dokumentumok megnevezése.

A feladat elvégzését akkor igazoljuk a legprecízebben, ha rendelkezünk alátámasztó dokumentumokkal is. Ilyen például egy megbeszélésr?l készített jelenléti ív vagy emlékeztet?, az elvégzett feladat eredménye (dokumentum). Ezeket a dokumentumokat gondosan meg kell ?rizni, hogy helyszíni ellen?rzésen be tudjuk mutatni.
toplink
kamatkalkulator.hu
Ajánlom Kedves Olvasóim figyelmébe ezt a nagyon hasznos, mindamellett ingyenes oldalt.

A kamatkalkulator.hu a Polgári Törvénykönyvben meghatározott, pénztartozásra vonatkozó késedelmi kamat (Ptk. 301. § (1) bek., 301/A. § (2) bek.) kiszámításához nyújt segítséget.

A honlap segíti a jogalkalmazókat, hiszen az esedékessé váló (vagy akár már több éve esedékessé vált) követelés kamattal növelt összegének kiszámítása id?igényes feladat. Ehhez nyújt segítséget a honlap kalkulátora els?sorban.

A kamatkalkulator.hu szolgáltatása teljesen ingyenes, használatához regisztrációra sincs szükség.
További információ: www.kamatkalkulator.hu
toplink
Saját gépjárm?vel történ? munkába járás

Az Szja-törvény 25.§ (2) bekezdés b) pontja alapján a nem önálló tevékenységb?l származó jövedelem megállapításakor nem kell bevételként figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a magánszemély költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárm?vel történ? munkába járás költségtérítését)
•    a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy
•    a hétvégi hazautazásra a munkahely és a lakóhely között
közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap.

Amennyiben a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítésen felül fizet a munkáltató ilyen címen juttatást, akkor a felettes rész a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének min?sül. A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárm?vel történ? munkába járás címén költséget nem számolhat el [Szja-törvény 25. § (3) – (4) bekezdés].

A rendelet szerint a munkavállaló részére az Szja-törvényben saját gépjárm?vel történ? munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veend? térítésnek megfelel? összeg – azaz a 9 Ft/ km – akkor jár, ha
•    a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
•    a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
•    ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság min?sítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járm?vet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 139. § (2) bekezdésében felsorolt közeli hozzátartozója biztosítja.
Közeli hozzátartozónak min?sül az említett rendelkezés alkalmazásában a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevel?szül?, a testvér valamint az élettárs.

Amennyiben nincs közösségi közlekedés, vagy ha a munkavállaló a munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni, illet?leg mozgáskorlátozottak esetében (utóbbiaknak a helybeli útvonalra is téríthet) a saját gépjárm?vel történ? munkába járás címén a Szja-törvény szerint elszámolható összeggel azonos költségtérítést köteles a munkavállaló fizetni.

A mozgáskorlátozottak, valamint a súlyosan fogyatékos munkavállalók esetében a munkáltató a közigazgatási határon belül történ? munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak min?sítheti. Mindez azt jelenti, hogy költségtérítés akkor is járhat, ha az említett munkavállaló közigazgatási határon belül közlekedik a munkahelye és a lakóhelye között.

A jogszabály a korábbival ellentétben már meghatározza azt, hogy mi tekinthet? hosszú várakozásnak a rendelet alkalmazásában. Ezek szerint hosszú várakozásnak min?sül az az id?tartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges id?t meghaladja.

Abban az esetben, ha a munkavállaló gépjárm?vel utazik a munkahelyére, vagyis tömegközlekedést nem vesz igénybe, és nem is részesül az Szja-törvény 25. § (2) bekezdés ba) pontja szerinti költségtérítésben, akkor a munkáltató által kifizetett, a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért távolság alapján – oda-vissza számolva – kilométerenként legfeljebb 9 forint mérték? költségtérítést szintén nem kell a jövedelem megállapítása során figyelembe venni.

Napi munkába járás címén jár a költségtérítés annak a munkavállalónak, aki a lakóhelyér?l vagy a tartózkodási helyér?l naponta, illetve munkarendjét?l függ? gyakorisággal rendszeresen vagy esetenként utazik oda és vissza a munkavégzés helyére.

A költségtérítésre való jogosultság független attól, hogy a munkavállaló tartózkodási helyér?l, vagy állandó lakóhelyér?l utazik a munkahelyére.

toplink
Az adókiegynelítésr?l
Az adókiegyenlítésr?l szóló el?írásokat az Szja-törvény 2009. december 31-én hatályos 67/A. § (6)-(8) bekezdései tartalmazzák. A szabályok lényege az, hogy a magánszemély akkor jogosult adókiegyenlítésre, ha az adóévben és/vagy az azt megel?z? két adóévben egyaránt volt t?zsdei ügyletb?l származó jövedelme és t?zsdei ügyletb?l származó vesztesége is. Az igénybe vehet? adókiegyenlítés összege az adóévet megel?z? két évre es? t?zsdei ügyletb?l származó veszteség és az ebben az id?szakban érvényes adómérték szorzata (a t?zsdei ügyletb?l származó veszteség „adója”) csökkentve az ebben az id?szakban már igénybe vett adókiegyenlítés összegével. Értelemszer?n az adókiegyenlítés összege nem haladhatja meg az ugyanezen id?szakban elért t?zsdei ügyletb?l származó jövedelem adóját.   

Az adókiegyenlítés összegét a magánszemély megfizetett adóként veheti figyelembe, azaz annak összegével más adófizetési kötelezettségeit csökkentheti, illetve más kötelezettség hiányában azt visszaigényelheti.

Az adókiegyenlítés igénybe vételének feltétele, hogy a korábbi években felmerült t?zsdei ügyletb?l származó veszteségét a magánszemély a bevallásában tüntesse fel. Az, hogy a magánszemély így jár-e el, nem egy olyan tartalmú gazdasági döntés, amelyre az Art. 49. § (1) bekezdésének azon szabálya, mely szerint „nincs helye önellen?rzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehet?séggel jogszer?en élt”, kiterjedne. Az ugyanis, hogy a magánszemély a bevallásában a veszteséget feltünteti, nem az adókötelezettség teljesítésére vonatkozó törvényben megengedett választási lehet?ség. Ilyen választási lehet?ség alatt azon eseteket kell érteni, amikor a magánszemély dönthet például ingatlan bérbeadás esetén a külön adózó jövedelmekre vagy az önálló tevékenységb?l származó jövedelmekre vonatkozó el?írások alkalmazása között. Így a bevallás helyesbítésének keretében a t?zsdei ügyletb?l származó veszteség akkor is feltüntethet?, ha ezt a magánszemély az eredeti bevallásában elmulasztotta.

Mindez azt jelenti, hogy a 2009. évi adó megállapítása során a 2007. és 2008. adóévekre vonatkozóan t?zsdei ügyletb?l származó jövedelemként bevallott vagy veszteségként a bevallásban feltüntetett adatokra kell figyelemmel lenni. Adókiegyenlítésre tehát akkor jogosult a magánszemély, ha e három év során legalább egy évben volt t?zsdei ügyletb?l származó jövedelme és legalább egy másik évben volt t?zsdei ügyletb?l származó vesztesége is.
toplink
Épít?iparban, vagyonvédelemben alkalmazható-e az egyszer?sített foglalkoztatás?
Egyszer?sített módon létesíthet? munkaviszony alkalmi munkára is (az épít?iparban, vagyonvédelemben stb), ha a munkáltató a munkavállalót legfeljebb öt egymást követ? naptári napig, egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig, illetve egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig foglalkoztatja. A foglalkoztatás ilyen esetben csak és kizárólag határozott id?tartamra szólhat.

Alkalmi munka els?sorban azokban a foglalkozási ágakban létesíthet?, amelyek nem tartoznak a kedvezményezett foglalkozási ágakhoz. Természetesen nem zárható ki ugyanakkor, hogy akár a mez?gazdaság, akár az idegenforgalom területén e szabályok szerint létesítsenek alkalmi munkaviszonyt. Ugyanígy létesíthet? alkalmi munka a háztartás körüli, azonban a háztartási munka körébe nem sorolható tevékenységekre.
toplink
Heti Online hirdetés



Pénz és üzlet az ügyvédi praxisban



Hogyan építsük fel ügyvédi irodánkat?

A hírlevélr?l való leirtakozáshoz kattintson ide: Leiratkozom

Impresszum: Az ADÓNET.HU Üzleti Kommunikációs Zrt. online hírlevele. Cégjegyzékszám: 01-10-0455755 Adószám: 14052512-2-43. Székhely: 1094 Budapest, Bokréta u. 3. Ügyfélszolgálat: 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 2675010 e-mail: info@adonet.hu Szerkesztésért felel: Szabó Margit vezérigazgató


Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.