Logo
ADÓNET. HU Zrt.
1094 Budapest, Bokréta u. 3. | 267 5010 | info@adonet.hu | www.adonet.hu
Heti Online
Hírlevél
2010-05-25
Tartalom
Halasztva fizethetnek termékdíjat az agrártermel?k
Tájékoztató a helyi ipar?zési adó bevallásáról és befizetésér?l
Mikor nem kötelez? felügyel? bizottság létrehozása?
Foglaló szja kötelezettsége
Nonprofit Kft. könyvvizsgálat


Halasztva fizethetnek termékdíjat az agrártermel?k
A Magyar Agrárkamara (MA) közleményében emlékeztet arra, hogy a termékdíjról szóló, tavaly módosított törvény értelmében azok az agrártermel?k, akiknek a mez?gazdasági termelésb?l származó árbevétele nem haladja meg az 50 millió forintot, átalány formában tehetnek eleget, illetve kell eleget tenniük a termékdíj-fizetési kötelezettségüknek. Az átalány alá 2010. április 20-ig kellett bejelentkezni. 

A Vám- és Pénzügy?rség (VP) ugyanakkor mulasztási bírság fizetése nélkül tette lehet?vé, hogy azok a termel?k, akik határid?ig nem tettek eleget a termékdíjjal kapcsolatos bejelentkezési, illetve fizetési kötelezettségeiknek, június 30-ig pótlólagosan megtehetik azt. A késedelmes teljesítés ugyanakkor nem mentesít a késedelmi pótlék, vagy az önellen?rzési pótlék, és utólagos termékdíj megfizetése alól - figyelmeztet a MA.

A köztestület közleménye kitér arra, hogy a könnyítés nem csak azokra a termel?kre vonatkozik, akik még nem jelentkeztek be, hanem azokra is, akik a korábbi évek kötelezettségeit nem, vagy csak részben teljesítették. ?k ennek pótlását egyszeri, átmeneti intézkedés keretében tehetik meg 2010. június 30-ig.

Fenti lehet?ség azokat a termel?ket (?stermel?ket, családi gazdálkodókat, állattenyészt?ket, vagy más gazdaságokat is) érinti, akik termékeiket maguk csomagolják és értékesítik, illetve saját célra használják fel. Így a m?anyag zacskót, zsákot, fóliát, m?anyag, vagy faládát, raklapot használókat, például zöldség-, gyümölcs termel?ket, takarmány-, vagy vet?mag el?állítókat, de a bálazsineget, bálahálót használó állattenyészt?ket is, ha a bálázott takarmányt, alomszalmát saját gazdaságban felhasználják, vagy a többletet értékesítik.
toplink
Tájékoztató a helyi ipar?zési adó bevallásáról és befizetésér?l

A helyi ipar?zési adóval (HIPA) összefügg? adóztatási feladatokat 2010. január 1-t?l kezd?d? adóéveket érint?en az állami adóhatóság gyakorolja.

A HIPA adóztatásban a 2010-es év átmeneti id?szaknak tekinthet?:

-A vállalkozóknak az önkormányzati adóhatóság által helyi ipar?zési adóra kiadott fizetési meghagyás alapján 2010. március 15. napjáig esedékes el?legrészletet az önkormányzati adóhatósághoz az általa megjelölt pénzforgalmi számlára kellett megfizetniük.

-A 2009-es adóévr?l - 2010. május 31-ig - a helyi ipar?zési adó bevallást az önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani, és a kimutatott pozitív különbözetet is oda kell megfizetni.

-A 2009 évi - és ezt megel?z? adóévekre vonatkozó - önellen?rzéseket szintén az önkormányzati adóhatóságokhoz kell benyújtani legkés?bb 2011. december 31-ig.

-A 2010. május 31-ig az önkormányzatokhoz benyújtandó helyi ipar?zési adóbevallásban kell bevallani a 2010. szeptember 15-én és a 2011. március 15-én esedékes helyi ipar?zési adó-el?legeket, de ezeket az el?legeket már az állami adóhatósághoz kell megfizetni.

-Az ideiglenes jelleg? ipar?zési tevékenységet folytató adóalanyoknak már 2010. január 1-t?l az állami adóhatósághoz kell bejelentkezniük és benyújtani bevallásukat.(Bejelentésükre szolgáló nyomtatvány (10THIPA). A befizetéseket szintén az állami adóhatósághoz kell teljesíteni.

Amennyiben a vállalkozó 2010. január 1. után kezdi meg állandó jelleg? ipar?zési tevékenységét valamely önkormányzat illetékességi területén, akkor ezt már szintén az állami adóhatósághoz kell bejelenteni a 10THIPA nyomtatványon.

A vállalkozók helyi ipar?zési adó bevallásuknak a 1044 (1045, 1046) számú nyomtatvány kitöltésével tesznek eleget. (Ezeket a bevallásokat már az állami adóhatósághoz kell benyújtani.) Azok a vállalkozások, melyek egyébként elektronikus bevallásra kötelezettek a fenti bevallásukat is elektronikusan kötelesek beküldeni.

A bevallások és adatlapok letölthet?k a www.apeh.hu internetes portálról.

Forrás: www.apeh.hu

toplink
Mikor nem kötelez? felügyel? bizottság létrehozása?
Az évi rendes tag- és közgy?lések idején mindig felmerül a kérdés, hogy egy gazdasági társaságban kötelez?-e felügyel? bizottság létrehozása.

A kérdés jogi részét a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szabályozza.
Gt. 33.§(2) Kötelez? a felügyel?bizottság létrehozása:
a) a nyilvánosan m?köd? részvénytársaság esetében, kivéve, ha a részvénytársaság az egységes irányítási rendszer szabályai szerint m?ködik;
b) zártkör?en m?köd? részvénytársaság esetében, ha azt a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkez? alapítók, illetve tagok (részvényesek) kérik;
c) a társaság formájára és m?ködésének módjára tekintet nélkül, ha azt törvény a köztulajdon védelme érdekében vagy a társaság által folytatott tevékenységre figyelemmel el?írja;
d) ha e törvény a munkavállalókat megillet? ellen?rzési jogok gyakorlása érdekében így rendelkezik (38. §).

38. § (1) Ha a gazdasági társaság teljes munkaid?ben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a 200 f?t meghaladja, a munkavállalók - az üzemi tanácsnak a társaság ügyvezetésével kötött eltér? megállapodása hiányában - jogosultak részt venni a gazdasági társaság m?ködésének ellen?rzésében. Ebben az esetben a felügyel?bizottság tagjainak egyharmada a munkavállalók képvisel?ib?l áll. Ha a tagok számának egyharmada tört számot eredményez, a felügyel?bizottság tagjainak számát a munkavállalókra kedvez?bb módon kell megállapítani.

Tehát egy kft-ben, vagy zártkör?en m?köd? részvénytársaságban alapból nem kötelez? felügyel? bizottságot választani – csak akkor, ha munkavállalóinak létszáma éves átlagban a 200 f?t meghaladja. Zrt. esetében él az 5%-os szabály, tehát,  ha a részvényesek 5%-a kéri, kötelez? a felügyel? bizottság létrehozása.

Az egy külön kérdés, ha a tulajdonosok ezt így látják jónak, kötelez? jogszabályi el?írás hiányában is rendelkezhetnek az alapító okiratban felügyel? bizottság választásáról és m?ködésér?l.
 
Így tehát, ahol felügyel? bizottság m?ködik - és nem kötelez?, társasági szerz?dés (alapító okirat) módosítással meg is szüntethet?, ahol nem m?ködik, és a tulajdonosok szerint kellene, ott ugyanígy létrehozható.
toplink
Foglaló szja kötelezettsége

Kérdés:

Magánszemély eladó saját tulajdonú ingatlan értékesítésekor foglalót kap egy vállalkozástól, mint vev?t?l. Vev? hibájából a vétel meghiúsult, az eladóé lett a foglaló. Eladónak van-e személyi jövedelemadó kötelezettsége? Ha van, akkor az milyen mérték??
 
Válasz:
A kérdésre van egy APEH állásfoglalás - ez szerint adómentes.
2001/41. Adózási kérdés
a foglaló min?sítése a személyi jövedelemadóban
(Szja tv. 1. számú melléklet 6.1 pontjai)
Az 1959. évi IV. törvény (a Polgári Törvénykönyv) rendelkezik a szerz?dést biztosító mellék-kötelezettségekr?l, így a foglalóról is. A foglaló - a Ptk. 243. §-a értelmében - a kötelezettségvállalás jeléül átadott pénzösszeg vagy más dolog. A szerz?dés megkötésének jele biztosítékként szolgál arra, hogy a szerz?dés meghiúsulása ne következzen be, azonban, ha a teljesítés a foglalót adó hibájából marad el, a foglalót elveszti, ha a teljesítés a foglalót kapó fél hibájából hiúsul meg, a kapott foglaló kétszereséig köteles visszafizetni, egyéb esetben az a teljesítésbe beszámít vagy visszajár.
A Ptk. 245. § (2) bekezdése alapján, ha a foglalóval biztosított szerz?dést valamelyik fél megszegi, a foglaló veszni hagyásával, illet?leg kétszeres megfizetésével a szerz?désszegés következményeit nem lehet megváltani. Amennyiben a jogosult szerz?désszegéssel okozott kárigényt érvényesít, a foglaló összegét a kártérítés összegébe be kell számítani.
Így a szerz?dés meghiúsulása miatt kétszeresen fizetett foglaló a kárátalány szerepét is betölti annyiban, hogy felmenti a szerz?d? felet a szerz?dés meghiúsulásából ered? kárának bizonyítása alól. Ha a kár összege meghaladja a foglaló összegét, azt a károsultnak bizonyítania kell. Amennyiben a kár összege kevesebb mint a foglaló összege, a károsult a foglaló összegét követelheti.
Mindezek miatt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 6.1 pontja alapján a szerz?dés teljesítésének meghiúsulásáért adott foglalón felül visszafizetett összeg adómentes jövedelemnek min?sül.
(PM Jövedelemadók f?osztálya 4199/2001. - APEH Adónemek f?osztálya 1224238729/2001.; AEÉ 2001/7.)
toplink
Nonprofit Kft. könyvvizsgálat

A közhasznú társaságoknak  korábban összeghatártól függetlenül kötelez? volt könyvvizsgálóval rendelkeznie. A KHT-k átalakultak nonprofit közhasznú Kft-vé. Szükséges-e a könyvvizsgáló.

A Gt. szabályozza a nonprofit gazdasági társaságokat, de számukra sem ír el? kötelez? könyvvizsgálatot. A közhasznú szervezetekr?l szóló törvénynek (1997:CLVI) sincs ilyen rendelkezése. Marad a Számviteli törvény általános szabálya:

155. § (3) Nem kötelez? a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
a) az üzleti évet megel?z? két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és
b) az üzleti évet megel?z? két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 f?t.
toplink
Heti Online hirdetés

A hírlevélr?l való leirtakozáshoz kattintson ide: Leiratkozom

Impresszum: Az ADÓNET.HU Üzleti Kommunikációs Zrt. online hírlevele. Cégjegyzékszám: 01-10-0455755 Adószám: 14052512-2-43. Székhely: 1094 Budapest, Bokréta u. 3. Ügyfélszolgálat: 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 2675010 e-mail: info@adonet.hu Szerkesztésért felel: Szabó Margit vezérigazgató


Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.