Logo
ADÓNET. HU Zrt.
1094 Budapest, Bokréta u. 3. | 267 5010 | info@adonet.hu | www.adonet.hu
Heti Online
Hírlevél
2010-06-01
Tartalom
Osztalékfizetés bejelentése a cégbíróságnak
A vezet? tisztség megbízásos jogviszonyban történ? ellátása gazdasági társaságban
Kérdések és válaszok a régi AM könyvr?l, és a közteherjegyekr?l
Családi gazdálkodók hitelei
Nyugdíjas tag társas vállalkozásban


Osztalékfizetés bejelentése a cégbíróságnak
Csak a kft cégformára írja el? kötelez?en a Gt., hogy az ügyvezet?nek az osztalékfizetés el?tt nyilatkoznia kell a társaság fizet?képességér?l.  Ezt a nyilatkozatot a Cégbíróságnak is be kell nyújtani. A pontos szabályt a Gt. 131.§/3/ bekezdése tartalmazza, de lényegesek az /1/-/2/ bekezdések is:

„131. § (1) A társaság saját t?kéjéb?l a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és - a törzst?ke leszállításának esetét kivéve - csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményb?l, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményb?l teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját t?kéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzst?kéjét.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában kifizetésnek min?sül a pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni érték? juttatás egyaránt.
(3) Az ügyvezet?nek írásban nyilatkoznia kell a taggy?lésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizet?képességét, illetve a hitelez?k érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történ? kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezet? a vezet? tisztségvisel?kre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezet? köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.”

Az osztalékfizetés esetére tehát vonatkozik a /3/ bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettség. Lényeges, hogy ez nem az osztalék megállapításának, hanem a kifizetésének a feltétele. Ez a kett? id?ben elválhat. (Az osztalék adójának megfizetése (levonása) is a kifizetéshez, és nem a megállapításhoz köt?dik.)

A nyilatkozat címzettje a taggy?lés, illetve a cégbíróság is. A nyilatkozat szövegszer? tartalma a törvényi rendelkezés alapján a következ? lehet: „Alúlírott ügyvezet? nyilatkozom, hogy a 2009. évre megállapított osztalék a Gt.131.§-ának rendelkezéseire is figyelemmel kifizethet?, a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizet?képességét, illetve a hitelez?k érdekeinek érvényesülését. "
A nyilatkozatot a törvény szerint 30 napon belül elektronikus úton be kell nyújtani a cégbíróságnak is. Nem írja a törvény, hogy ez a határid? mit?l számít, de nyilvánvalóan az osztalék  kifizetését?l.

Rt-re is van hasonló rendelkezés a Gt-ben – a 219.§-ban, de ott csak akkor kötelez?, ha ezt az alapszabály el?írja. Ezesetben is a nyilatkozatot az igazgatóság teszi meg a közgy?lésnek, de cégbírósági bejelentést a törvény nem ír el?. 
toplink
A vezet? tisztség megbízásos jogviszonyban történ? ellátása gazdasági társaságban
Biztosítottnak kell tekinteni a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (ide tartozik a megbízási szerz?dés alapján) személyesen munkát végz? személyt, amennyiben az e tevékenységéb?l származó, tárgyhavi járulékalapot képez? jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illet?leg naptári napokra annak harmincad részét. A minimálbér 2010. január 1-jét?l havi 73 500 Ft, ennek 30 százaléka 22 050 Ft, 30-ad része napi 735 Ft.

Figyelem! Mivel a minimálbér a tárgyhónapot megel?z? hónap els? napján érvényes, a teljes munkaid?ben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelez? legkisebb havi összege, ezért 2010. január hónapra még a 2009. december 1-jén érvényes összeget, vagyis 71 500 Ft-ot kell alapul venni.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 24. §(1) bekezdése d) pontja szerint nem önálló tevékenység a gazdasági társaság vezet? tisztségvisel?jének tevékenysége, tehát a járulékalapot képez? jövedelem megállapításánál a nem önálló tevékenységb?l származó bevétel azon részét kell alapul venni, amelyet az adóel?leg-alap számításakor jövedelemként kell figyelembe venni.

Amennyiben a megbízási szerz?déssel tevékenyked? vezet? tisztségvisel? biztosítottnak min?sül, a társaságnak a járulékalapot képez? jövedelem után meg kell fizetni a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a biztosított pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulék (tagdíj) és 6 százalék egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Ki kell emelni, hogy a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy (például a megbízott) nem kötelezett 1,5 százalék munkaer?-piaci járulék fizetésére, s így e jogviszonya alapján nem jogosult álláskeresési ellátásokra.

Ha a járulékalapot képez? jövedelem alapján a vezet? tisztségvisel? nem válik biztosítottá, abban az esetben járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn, de a társaságot az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján 27 százalékos mérték? egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.
toplink
Kérdések és válaszok a régi AM könyvr?l, és a közteherjegyekr?l
1. Mi a teend? az AM könyvekkel?
Az alkalmi munkavállalói könyveket 2010. március 31-ig lehetett használni. A 2010. március 31-ig létesített, és 2010. március 31-én még fennálló alkalmi munkavállalói könyvvel létesített munkaviszonyra - annak megsz?néséig – az alkalmi munkavállalói könyvvel történ? foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszer?sített befizetésér?l szóló 1997. évi LXXIV. tv. (a továbbiakban: Alk. tv.) 2010. március 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni. Az Alk. tv. alapján kiadott alkalmi munkavállalói könyvek új alkalmi foglalkoztatás létesítésére és a közterhek lerovására 2010. április 1-jét követ?en nem alkalmazhatók. Az alkalmi munkavállalói könyvek a 2010. március 31-éig fennállt munkaviszonyok fennállásának igazolására azonban a fenti id?pontot követ?en is felhasználhatók. Az alkalmi munkavállalói könyveket 2010. július 31-éig kell leadni a munkaügyi központok területileg illetékes kirendeltségein.

2. Szabályos volt-e az a munkáltatói eljárás, amikor március 31-én egybefügg? öt napra töltötte ki az AM könyvet, s ha igen milyen szabályokat kell alkalmazni a foglalkoztatásra április 1-jét?l?

A 2010. március 31-én fennálló alkalmi munkavállalói könyvvel létesített munkaviszonyra – annak megsz?néséig – az Alk.tv. 2010. március 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy ha legkés?bb 2010. március 31-én egybefügg? öt napra kitöltötte a munkáltató az AM könyvet, akkor április 4-ig az így létesített jogviszonyra az Alk. tv. szabályait kellett alkalmazni.

3. Visszaválthatók-e a fel nem használt közteherjegyek és hogyan?
 
A fel nem használt közteherjegyek értékének visszatérítését a közteherjegyek benyújtásával, valamint a vásárlását igazoló számla vagy egyéb okirat bemutatásával az erre a célra rendszeresítésre kerül? nyomtatványon, személyesen vagy postai úton lehet kérni az állami adóhatóságtól 2010. szeptember 30-ig. A határid? jogveszt?.


Forrás: OMMF Munkaügyi Hírlevél

toplink
Családi gazdálkodók hitelei
Több ezer családi gazdálkodó került nehéz anyagi helyzetbe, azért hogy vissza tudja fizetni a 2001-ben felvett államilag garantált hiteltartozást. A döntés értelmében a családi gazdálkodók részére állami kezességgel biztosított forgóeszközhitelek véglejáratát - piaci kamatozás mellett - három évvel meghosszabbították.
 
Több ezer családi gazdálkodó került nehéz anyagi helyzetbe, azért hogy vissza tudja fizetni a 2001-ben felvett államilag garantált hiteltartozást.

Az agrárvállalkozók ellehetetlenülését kívánja elkerülni a Magyar Fejlesztési Bank azzal a döntéssel, amelyet a múlt héten fogadott el Vezet?i Bizottsága.

A döntés értelmében a családi gazdálkodók részére állami kezességgel biztosított forgóeszközhitelek véglejáratát - piaci kamatozás mellett - három évvel meghosszabbították. A fennálló t?keösszeg után a 60%-os el?törlesztés megfizetése helyett 30%-kal is elfogadásra kerülhet a törlesztés abban az esetben, ha a csökkentett el?törlesztés összegével megegyez? fedezeti érték? ingatlan - pótfedezet - kerül benyújtásra. Amennyiben az átütemezésre kerül? t?keösszegre vetítve az ügylet fedezettsége 140%-os, vagy afeletti a Bank nem igényli a pótfedezet benyújtását.

A hitelfeltételek módosításának köszönhet?en több száz agrárvállalkozó mentesül a földek, illetve ingatlanok kényszerértékesítése alól.

További információ:
MFB Zrt. Kommunikációs igazgatóság
Tel: 428-1307
toplink
Nyugdíjas tag társas vállalkozásban
Kiegészít? tevékenységet folytató társas vállalkozás nyugdíjas tagja után akkor is fizetni kell a 4.950,-Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha tartós rokkantsága folytán nem m?ködik közre személyesen, illetve pontosabban fogalmazva nem vesz részt a társaság tevékenységében, mivel fizikailag képtelen?
 

Amennyiben a nyugdíjas tag személyesen nem m?ködik közre a társaság tevékenységében – úgy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége nincs. Amennyiben igen – ezesetben kiegészít? tevékenységet folytató társas vállalkozónak min?sül, aki után a társas vállalkozás a 4.950,-Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni.

A tagi státuszt összhangba kell hozni a tényleges helyzettel: ha nem tud a társaság tevékenységében személyesen közrem?ködni, akkor nem is min?sül kiegészít? tevékenységet folytatónak.

A vonatkozó jogszabályok:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetér?l

4.§ e) Kiegészít? tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesül? személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
18. § (1) A társadalombiztosítási ellátások és a munkaer?-piaci célok fedezetére
c) a kiegészít? tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészít? tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében említett személy egészségügyi szolgáltatási járulékot,
(4) A kiegészít? tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészít? tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetend? egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4950 forint (napi összege 165 forint).

toplink
Heti Online hirdetés

A hírlevélr?l való leirtakozáshoz kattintson ide: Leiratkozom

Impresszum: Az ADÓNET.HU Üzleti Kommunikációs Zrt. online hírlevele. Cégjegyzékszám: 01-10-0455755 Adószám: 14052512-2-43. Székhely: 1094 Budapest, Bokréta u. 3. Ügyfélszolgálat: 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 2675010 e-mail: info@adonet.hu Szerkesztésért felel: Szabó Margit vezérigazgató


Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.