Logo
ADÓNET. HU Zrt.
1094 Budapest, Bokréta u. 3. | 267 5010 | info@adonet.hu | www.adonet.hu
Heti Online
Hírlevél
2010-06-08
Tartalom
Milyen bizonylatot kell kiállítani az el?legr?l?
Tájékoztató az szja-részletfizetés teljesítésér?l
Pótbefizetés Kft-ben
Diákok nyári munkavállalásának szabályai
Véd?szemüveg juttatása


Milyen bizonylatot kell kiállítani az el?legr?l?
Az el?legr?l alapesetben mindig számlát kell kiállítani. Ha az el?leget olyan ügyletb?l kifolyólag vesszük át, amely adómentes, akkor a kiállított számlán meg kell jelölni, hogy miért adómentes az el?leg, célszer?en az alapügylet adómentességének törvényi hivatkozásával. Adómentes ügyletek el?legének átvételekor nem szükséges számlát kiállítani, egyéb számviteli bizonylat is megfelel? a dokumentálásra.

A fordított adózású ügyletek el?legének átvételekor számlát kell kiállítani, és ezen meg kell jegyezni, hogy fordított adózású ügylet el?legér?l van szó (így nyilvánvalóvá válik a könyvel? és az adóellen?r számára is, hogy az adott pénzösszeg átvétele nem generál adókötelezettséget). 

Az adóköteles el?leg átvételekor, nem szükséges számlát kiállítani, ha az el?leget átadó (vev?) nem adóalany, és az el?leget készpénzben, vagy készpénz-helyettesít? eszközben adják át, valamint ha nem kéri a számla kiállítását, ekkor nyugta kibocsátása a kötelez?. Ezen álláspontot az adóhatóság hirdette meg az új Áfa tv. hatálybalépésekor, azonban a jogszabály szigorú nyelvi értelmezése alapján csak akkor nem kell, számlát kiállítani, ha a nem adóalany vev? a teljes ellenértéket kifizeti készpénzben a teljesítés id?pontjáig. Vagyis ha az el?leg készpénzben kerül kifizetésre, értelemszer?en a teljesítés id?pontjáig, de a maradék összeg a teljesítést követ?en kerül kifizetésre, akkor nyelvtanilag nem lehetséges az el?legr?l nyugtát kiállítani.
 
Ha adóalany az el?leget átadó, akkor minden esetben ki kell állítani a számlát, továbbá számlát kötelez? kiállítani akkor is, ha az átvett összeg (bruttó) meghaladja a 900.000 Ft-ot, függetlenül attól, hogy ki adja át az el?leget és milyen formában.

Gyakran fordul el?, hogy a teljes vételárat kifizetik el?legként még a tényleges teljesítés id?pontjáig (például az el?re befizetett tanfolyami díjak). Ha adóalany a vev?, akkor számára az el?legr?l számlát kell kiállítani, majd a teljesítés id?pontjában egy másik elszámoló számla kiállítása is szükségessé válik, bár belátható, hogy a teljesítés id?pontjában már nem keletkezik újabb adókötelezettség. Talán a jelenleg meghirdetett adóadminisztráció egyszer?sítés jegyében el lehetne tekinteni a második számla kiállításától (sok adóalany törvényi felhatalmazás nélkül is elvégzi az egyszer?sítést és nem ad „végszámlát”, pontosabban az el?legszámlát állítja ki végszámlaként). 

Ha nem adóalany a vev? és készpénzben el?re fizeti a teljes ellenértéket, akkor elegend? a vételár átvételekor nyugtát kiállítani, és ilyen esetben végszámla kiállításra nincs szükség (pl. a nyári táborokra szül?kt?l el?re beszedett díjak). Ha a magánszemély kéri a számlát, akkor viszont a korábbi bekezdés szerint kell eljárni.

A határozott id?szaki elszámolású ügyletek esetén nem értelmezend? az el?leg fogalom, vagyis ha a fizetési esedékesség a tényleges teljesítést megel?z?en keletkezi (pl. bérleti díjak), akkor végszámlát kell kiállítani, a fizetési határid?, mint teljesítési id?pont figyelembe vételével.

Iskolai gyermekétkeztetés során gyakran merül fel kérdésként, hogy kell-e számlát kiállítani. Ha a szül? a fizetési határid? el?tt készpénzben teljes összeget fizet, és nem kéri a számla kiállítását, ez esetben nem szükséges a számla kiállítása elegend? a nyugtával történ? bizonylatolás. Egyéb esetben a számla kiállítása kötelez?.
toplink
Tájékoztató az szja-részletfizetés teljesítésér?l

A személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséggel kapcsolatos, bevallásban tett nyilatkozattal összefügg? részletfizetés teljesítésének technikai kérdései

Az adózás rendjér?l szóló törvény biztosítja, hogy a 100 000 forintnál nem több személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség esetén a magánszemély, az els? részlet esedékességét?l, azaz 2010. június 20-tól számított legfeljebb négy hónapon belül, pótlékmentesen, egyenl? részletekben is megfizethesse. Ez a lehet?ség nem vonatkozik a vállalkozási tevékenységet folytató és általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyekre. A pótlékmentes részletfizetés igénybevételéhez a benyújtott bevallásában nyilatkoznia kellett arról, hogy részletekben kívánja teljesíteni a fizetési kötelezettségét.

Jogszer? nyilatkozat esetén, az adóhatóság külön határozatot nem hoz, viszont a kötelezettségük teljesítéséhez levélben, a befizetéshez szükséges készpénz-átutalási megbízást biztosít.

Abban az esetben, ha a részletfizetéshez a készpénz-átutalási megbízást az els? részlet id?pontjáig nem kapják kézhez, a bevallási kötelezettség teljesítéséhez korábban kiküldött egységcsomagjukban található személyi jövedelemadó befizetésére szolgáló bizonylat felhasználásával teljesíthetik az els? részlet megfizetését.

Attól függ?en, hogy 2, 3 vagy 4 hónapot választott a magánszemély, az egyes részletek befizetésének határideje:

I. részlet:    2010. június 21.

II. részlet    2010. július 20.

III. részlet:  2010. augusztus 23.

IV. részlet:  2010. szeptember 20.


A befizetés az alábbi módon teljesíthet?:

 1.      bankszámláról a 10032000-06056353 APEH Személyi jövedelemadó beszedési számlára történ? utalással (közleményként az Ön neve mellett, az adóazonosító jelet kell megadni),
2.      központi ügyfélszolgálatainkon bankkártyával (díjmentes),
3.      postai úton kiküldött készpénz-átutalási megbízás felhasználásával, a fizetend? összeg feltüntetésével,
4.    ügyfélszolgálatainkon korábban igényelt személyi jövedelemadó befizetésére szolgáló készpénz-átutalási megbízáson.

Az Adóhatóság a bevallások feldolgozásához igazodva folyamatosan készpénz-átutalási megbízást biztosít, postai úton történ? megküldéssel.

Az egyes részletek összege a bevallásban jelölt részletek számától függ?en a teljes fizetend? személyi jövedelemadó 1/2, 1/3 vagy 1/4 része. Abban az esetben, ha bevallást az adóhatóság javította, vagy a magánszemély önellen?rzéssel helyesbítette, úgy a fizetend? összeget ennek figyelembe vételével kell kiszámítani.

Felhívjuk a figyelmet arra, ha a magánszemély nem teljesíti az esedékes részlet megfizetését, a kedvezmény érvényét veszti és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ekkor az adóhatóság a tartozás fennmaradt részére az eredeti esedékesség napjától (2010. május 20-tól) késedelmi pótlékot számít fel.

Forrás: www.apeh.hu

toplink
Pótbefizetés Kft-ben
Kérdezni szeretném, hogy a pótbefizetésr?l szóló rendelkezés veszteség esetén a cégtörvény hányadik paragrafusában található meg? A saját t?ke veszteség miatt a jegyzett t?ke összege alá csökkent.
 
Válasz:

A kérdést a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 120.§-a és 143.§/3/ bekezdése szabályozza, a következ?k szerint:

120. § (1) A társasági szerz?dés feljogosíthatja a taggy?lést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon el? a tagok számára. A szerz?désben meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhet?, továbbá a pótbefizetés teljesítésének módját, gyakoriságát, ütemezését, valamint a visszafizetés rendjét. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli.
(2) A pótbefizetési kötelezettséget - ha a társasági szerz?dés ett?l eltér?en nem rendelkezik - a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni. A pótbefizetés a törzsbetétek teljes befizetése el?tt is el?írható.
(3) A pótbefizetés késedelmes teljesítése vagy teljesítésének elmulasztása esetén a 14. § és a 138. § rendelkezéseit kell megfelel?en alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az üzletrész vételárából le kell vonni a nem teljesített pótbefizetés összegét, amely a társaságot illeti meg.
(4) A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a - visszafizetés id?pontjában a tagjegyzékben (150. §) szerepl? - tagok részére vissza kell fizetni, a visszafizetésre csak a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor. Nem kell visszafizetni a saját üzletrészre jutó pótbefizetést.
143. § (1) A taggy?lést - ha törvény vagy a társasági szerz?dés másként nem rendelkezik - az ügyvezet? hívja össze.
(2) E törvényben vagy a társasági szerz?désben meghatározott eseteken kívül a taggy?lést akkor is össze kell hívni, ha az a társaság érdekében egyébként szükséges. Az ügyvezet? haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából, összehívni a taggy?lést, ha tudomására jut, hogy
a) a társaság saját t?kéje veszteség folytán a törzst?ke felére csökkent, vagy
b) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve, ha vagyona tartozásait nem fedezi.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés el?írásáról vagy - ha ennek lehet?ségét a társasági szerz?dés nem tartalmazza - a törzst?ke más módon való biztosításáról, illetve a törzst?ke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történ? átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetésér?l. A határozatokat legkés?bb három hónapon belül végre kell hajtani.
toplink
Diákok nyári munkavállalásának szabályai


A diákok nyári munkavállalásának többféle foglalkoztatási formája létezik. Jelen cikkben a tanulószerz?dés, illetve az együttm?ködési megállapodás (tanulószerz?dés nélkül) keretén kívüli munkavégzésre térünk ki.

El?ljáróban ki kell emelni, hogy az adó-, és járuléktörvények nem tartalmaznak különleges rendelkezéseket a diákok munkavállalására vonatkozóan, így a diákokra is a többi munkavállalóra vonatkozó közteherviselési szabályokat kell alkalmazni.

Munkaviszony

A diákok nyári munkavállalásának egyik legelterjedtebb formája a munkaviszonyban történ? foglalkoztatás. Fontos kiemelni, hogy munkaviszonyt az iskolai szünet alatt a 15. életévét betöltött tanuló is létesíthet, azonban ehhez a törvényes képvisel? hozzájárulása is szükséges mindaddig, amíg a diák a 16. életévét nem tölti be.

A munkaviszonyból származó jövedelem bérjövedelemnek min?sül, ezért a személyi jövedelemadó és a járulékfizetési kötelezettség az általános szabályok szerint áll fenn.

A társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok nem tesznek különbséget a feln?ttként, illetve hallgatóként, tanulóként végzett munka között. A munkaviszonyban foglalkoztatott tanuló biztosítottá válik, a jövedelme után mind a munkáltató, mind a tanuló az általános szabályok szerint fizeti a járulékokat.

Megbízási jogviszony

A másik elterjedt jövedelemszerzési forma a megbízási jogviszony alapján végzett munka. E szerz?dés típus a személyi jövedelemadó szabályai szerint az önálló tevékenység kategóriába tartozik, amellyel szemben költségelszámolásra van lehet?ség. Ennek két módja a tételes költségelszámolás, illetve a 10% költséghányad elszámolása. A jövedelem az adótábla szerint adózik.

A megbízási jogviszony társadalombiztosítási szempontból a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony kategóriába tartozik. A tanuló biztosítása abban az esetben jön létre, ha a megbízási jogviszonyból származó tárgyhavi járulékalapot képez? jövedelem eléri, vagy meghaladja a tárgyhónapot megel?z? hónap els? napján érvényes minimálbér havi összegének 30%-át (2010-ben 22050 Ft), vagy naptári napokra számítva annak harmincad részét (2010-ben 735 Ft). Amennyiben a biztosítási jogviszony létrejön, úgy a járulékfizetési kötelezettség az általános szabályok szerint áll fenn, ellenkez? esetben a foglalkoztatót 27 %-os mérték? egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.

A fentieken túlmen?en az egyszer?sített foglalkoztatásra vonatkozó szabályok alapján is létesíthet? foglalkoztatásra irányuló jogviszony diákokkal. Hasonlóan a munkaviszonyban és a megbízási jogviszonyban végzett munkához, ebben az esetben sincsenek különös adózási szabályok a diákok foglalkoztatására, a közterheket az általános szabályok szerint kell teljesíteni.

A munkát vállaló diáknak abban az esetben, ha munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban foglalkoztatják, a megszerzett jövedelmér?l 2011. május 20-ig bevallást kell adnia, amelyet a munkáltató, illetve megbízási szerz?dés esetén a megbízó által kiállított és átadott igazolás alapján kell kitöltenie. Az átadott igazolásokat ezért gondosan meg kell ?rizni.

Az egyszer?sített foglalkoztatásból származott jövedelemr?l nem kell adóbevallást adni, ha az nem érte el a 840.000 Ft-ot, és ezen kívül adóterhet nem visel? járandóságnak min?sül? jövedelmén kívül más adóköteles jövedelme nem volt. Azaz, akinek 2010. évben az egyszer?sített foglalkoztatásból származó jövedelme nem érte el az összeghatárt és emellett csak ösztöndíjat kapott, nem kell adóbevallást benyújtania.

Forrás: APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága
www.apeh.hu

***

Egyéni vállalkozók és egyéni cégek kézikönyve 2010

Ez a könyv összefoglalóan tartalmazza mindazt, amit az új szabályok szerinti egyéni vállalkozásról és az egyéni cégr?l tudni kell. Szerz?: Dr.Szabó Tibor ügyvéd adószakért?, az Önadózó újság f?szerkeszt?je. Formátum: hagyományos nyomdai el?állítású könyv. Terjedelem: 280 oldal. Kiadó: Adónet.hu Zrt. Megjelent: 2010 január 20-án. Ára: 4.900,-Ft  + 740,-Ft szállítási költség összesen: 5.640,-Ft.

Megrendelés: info@onadozo.hu

toplink
Véd?szemüveg juttatása
Kérdés:
Számítógéphez használható szemüveget ügyvezet? (személyesen közrem?köd? tag) részére el lehet-e számolni költségként, vagy csak az alkalmazottaknak jár ez a juttatás.
 
Válasz:
Az ügyvezet? részére történ? juttatás is a vállalkozási tevékenység érdekében történik tehát véleményem szerint - igen.
 
Alább egy APEH állásfoglalás a további kérdésekre:

2003/49. Adózási kérdés
véd?szemüveg
(Szja tv. 1. számú melléklet 8.8. pont)
A képerny? el?tti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeir?l szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 6. §-a kimondja, hogy ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képerny? el?tti munkavégzéshez nem megfelel?, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képerny? el?tti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel. A juttatás tehát munkavállalónként a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjedhet ki.
A szemüveg juttatása - akkor is, amennyiben ez olyan módon történik, hogy a szemüveget a munkavállaló veszi meg, de a munkáltató nevére szóló számlában szerepl? szemüveg vételárát a munkáltató megtéríti - természetbeni juttatásnak min?sül, amelynek adójogi min?sítése a következ?k szerint történhet. Mivel a szemüveg jogszabály által el?írt használatra tekintettel juttatott véd?eszköznek, egészségvédelmi eszköznek min?sül, az Szja. törvény 1. számú mellékletének 8.8. alpontja alapján ezen természetbeni juttatás adómentes. Az el?z?ekt?l eltér? jelleg? és nagyobb érték? szemüveg adóköteles természetbeni juttatás.
A munkaadó oldalán a szemüveg juttatása a Tao. törvény 3. számú melléklet B) részének 3. pontja alapján - mint a vele munkaviszonyban álló magánszemély részére juttatott természetbeni juttatás - a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként számolandó el.
(PM Jövedelemadók f?osztálya 4694/2003. - APEH Adónemek F?osztálya 1226309210/2003.; AEÉ 2003/4.)
toplink
Heti Online hirdetés



Önadozó

A könyvel?i felel?sség kézikönyve

A könyvel?i felel?sség kézikönyve + CD



Contorg



Pénz és üzlet az ügyvédi praxisban

egyszeres könyvvitel

Egyszeres könyvvitel a gyakorlatban

Egyszeres könyvvitel a gyakorlatban

A hírlevélr?l való leirtakozáshoz kattintson ide: Leiratkozom

Impresszum: Az ADÓNET.HU Üzleti Kommunikációs Zrt. online hírlevele. Cégjegyzékszám: 01-10-0455755 Adószám: 14052512-2-43. Székhely: 1094 Budapest, Bokréta u. 3. Ügyfélszolgálat: 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 2675010 e-mail: info@adonet.hu Szerkesztésért felel: Szabó Margit vezérigazgató


Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.