Logo
ADÓNET. HU Zrt.
1094 Budapest, Bokréta u. 3. | 267 5010 | info@adonet.hu | www.adonet.hu
Heti Online
Hírlevél
2010-06-15
Tartalom
Cégtulajdonos alkalmazásban
Segédlet a vállalkozások méret szerinti besorolásához
Módosítják az egyszer?sített foglalkoztatást
Term?föld értékesítés adózása
A Start-program kártyái


Cégtulajdonos alkalmazásban
Sokszor felmerül a kérdés, hogy a tulajdonos lehet-e munkaviszonyban ügyvezet? a saját cégében. Az egyszemélyes társaság problémaköre látszólag még bonyolultabbá teszi a kérdést, hogy a betéti társaságokról már ne is beszéljünk.

A korábban években sok adóellen?rzésben volt ez vitás – jelenleg a gazdasági társaságokról szóló törvény a társasági szerz?désre bízza, hogy lehet-e az ügyvezet? munkaviszonyban. Ez mindenféle cégformára- - kft-re, bt-re, kkt-re igaz.  Az, hogy az ügyvezet? közben tulajdonos, szinte másodlagos is.

A munkaviszonyhoz köt?dik, hogy a bérével szemben az ügyvezet? is adójóváírást tud elszámolni. Munkajogi megközelítésben a vezet? állású dolgozókra irányadó szabályok vonatkoznak rá – tehát pl. egy ügyvezet? a munkaviszonyban is a munkaid?-beosztását maga  állapítja meg.

A Gt. szabályai az ügyvezetés ellátására a következ?k:

22. § (1) Vezet? tisztségvisel? - a közkereseti és a betéti társaság kivételével - csak természetes személy lehet. A vezet? tisztségvisel? a társaság bels? m?ködése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségvisel?ivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.
(2) A vezet? tisztségvisel?t e min?ségében megillet? jogokra és az ?t terhel? kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel -
a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy
b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat
kell alkalmazni.
(3) A vezet? tisztséget - ha a társasági szerz?dés eltér?en nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.
(4) A vezet? tisztségvisel? feladatát önállóan látja el. E min?ségében csak a jogszabályoknak, a társasági szerz?désnek, valamint a társaság legf?bb szerve határozatainak van alávetve, és - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a gazdasági társaság tagjai (részvényesei) által nem utasítható.
(5) Egyszemélyes gazdasági társaságnál az egyedüli tag (részvényes) a vezet? tisztségvisel? részére írásban utasítást adhat, amelyet a vezet? tisztségvisel? végrehajtani köteles, de ez esetben mentesül a 30. §-ban foglalt felel?sség alól.
(6) A társaság legf?bb szerve csak abban az esetben és körben vonhatja el a vezet? tisztségvisel?knek, illetve az ügyvezet? testületnek a társaság ügyvezetése körébe tartozó hatáskörét, amennyiben ezt e törvény vagy a társasági szerz?dés lehet?vé teszi.
toplink
Segédlet a vállalkozások méret szerinti besorolásához
A társas vállalkozások méret szerinti besorolásától számos adózási szabály alkalmazása függ, így a helyes besorolás meghatározása a legtöbb vállalkozás számára elkerülhetetlen. A besorolás alapja mindössze két mutató a vállalkozás beszámolójából: egy a létszámot illet?en, egy másik pedig az értékesítés nettó árbevételét/mérlegf?összeget illet?en határoz meg fels? korlátot. A besorolást minden évben a beszámolók elkészítését követ?en lehet elvégezni, így az adóév els? és utolsó napjára két különböz? besorolás adódhat (az egyes adójogszabályok mindig meghatározzák, hogy az adott szabály alkalmazása szempontjából melyik állapot az irányadó).

Magát a besorolást az ún. „kétéves szabály” nehezíti meg. A kis- és középvállalkozásokról, fejl?désük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény a „kétéves szabályt” 2005. január 1-el léptette hatályba, amely évben a 2005-ben kezd?d? üzleti éve els? napjára valamennyi vállalkozásnak a legutolsó rendelkezésre álló, azaz rendszerint a 2003. évi beszámoló alapján újra el kellett végeznie önmaga besorolását (ez a besorolás a teljes 2005. évre irányadó volt). A kétéves szabály értelmében a vállalkozás besorolása ezt követ?en mindaddig nem változik meg, amíg az említett mutatók két egymást követ? év beszámolója alapján azonos irányban el nem mozdulnak a fennálló besoroláshoz képest. A változás eredményét a második év beszámolója szerinti állapot fogja megadni. A 2005. évi beszámoló elfogadásával, azaz a 2006. évi besoroláskor már rendelkezésre állt két beszámoló (a 2004-es és a 2005-ös), amellyel elkezd?dhetett a kétéves szabály alkalmazása. Könny? belátni, hogy ezt követ?en a kés?bbi évek besorolásának helyessége attól függött, hogy 2005. óta helyesen alkalmaztuk-e a kétéves szabályt.

Lényeges, hogy a besorolás meghatározásakor határozottan elkülönítsünk két fogalmat: a vállalkozás állapotát, és a besorolását. Az el?bbi mindig a megel?z? évi beszámoló adatai szerinti tényleges állapotot jelenti, azaz azt, hogy a rendelkezésünkre álló adatok szerint a vállalkozásunk ténylegesen mekkora. Ehhez képest adott évi besorolás eltérhet a tényleges állapottól, mivel ennek az alapja a megel?z? év besorolása, amely a kétéves szabály alkalmazásával vagy megváltozik, vagy megmarad.

Ajánlatos ennek megfelel?en két táblázatot készíteni, és folyamatosan vezetni. Az egyikben az egymást követ? évek beszámolói szerinti állapotokat vesszük sorra, a másikban a besorolás változásait vezetjük. Az így rendelkezésünkre álló adatok alapján a besorolást 3. lépésben végezzük:

1. megállapítjuk, hogy mi a vállalkozásunk legutóbbi besorolása;

2. leolvassuk a megel?z? két év beszámoló szerinti állapotát.

3/a Ha a legutóbbi besorolásunkhoz képest mindkét megel?z? év állapota azonos irányban tér el, a besorolást a második év állapotának megfelel? besorolásra változtatjuk. (Hangsúlyozandó, hogy a megel?z? két év állapotát a meglév? besoroláshoz viszonyítjuk, és nem a megel?z? 3. év beszámolójához!)

3./b Ha nincs mindkét évben eltérés (pl. az els? évben van eltérés, de a második évben nincs), vagy az eltérés nem azonos irányú (pl. az egyik évben felfelé, másik évben lefelé tér el), a besorolást nem változtatjuk meg. 

A besorolás meghatározását a két táblázat alapján az alábbi példa szemlélteti:

 

Beszámoló éve

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

állapot

mikro

kis

közép

mikro

kis

nagy

mikro

-

-

 

Besorolás éve

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

besorolás

-

-

mikro

közép

közép

kis

kis

kis

-

2006. évi besorolás (a 2005. évi beszámoló elfogadását követ?en):

1.      a meglév? besorolás: mikrovállalkozás,
2.      a megel?z? két év beszámolói szerinti állapot: 2004-kis, 2005-közép,
3.      változás a meglev? besoroláshoz képest: mindkét évben van, azonos irányú, ezért a besorolás a második (2005.) évi állapot szerint változik középvállalkozásra.


2007. évi besorolás (a 2006. évi beszámoló elfogadását követ?en):

1.      a meglév? besorolás: középvállalkozás,
2.      a megel?z? két év beszámolói szerinti állapot: 2005-közép, 2006-mikro,
3.      változás a meglev? besoroláshoz képest: nincs mindkét évben, ezért a besorolás nem változik (középvállalkozás).


2008. évi besorolás (a 2007. évi beszámoló elfogadását követ?en):

1.      a meglév? besorolás: középvállalkozás,
2.      a megel?z? két év beszámolói szerinti állapot: 2006-mikro, 2007-kis,
3.      változás a meglev? besoroláshoz képest: mindkét évben van, azonos irányú, ezért a besorolás a második (2007.) évi állapot szerint változik kisvállalkozásra.


2009. évi besorolás (a 2008. évi beszámoló elfogadását követ?en):

1.      a meglév? besorolás: kisvállalkozás,
2.      a megel?z? két év beszámolói szerinti állapot: 2007-kis, 2008-nagy,
3.      változás a meglev? besoroláshoz képest: nincs mindkét évben, ezért a besorolás nem változik (kisvállalkozás)


2010. évi besorolás (a 2009. évi beszámoló elfogadását követ?en):

1.      a meglév? besorolás: kisvállalkozás
2.      a megel?z? két év beszámolói szerinti állapot: 2008-nagy, 2009-mikro
3.      változás a meglev? besoroláshoz képest: mindkét évben van, de nem azonos irányú, ezért a besorolás nem változik (kisvállalkozás).

Forrás:
APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatóság
www.apeh.hu

toplink
Módosítják az egyszer?sített foglalkoztatást

A munkaadók által korábban kifogásolt naponkénti elektronikus bejelentési kötelezettség nem változik, viszont a munkavállalóknak  és a munkaadóknak is több ponton el?nyösek az egyszer?sített foglalkoztatásról benyújtott törvényjavaslat szabályai. A törvényjavaslatot  Czomba Sándor és Font Sándor (Fidesz) képvisel?k jegyzik.

Az egyszer?sített foglalkoztatás szabályait a mez?gazdasági-, valamint az idegenforgalmi idénymunkára, továbbá az alkalmi munkára lehet alkalmazni. A megel?z? 6 havi átlagos statisztikai létszámot alapul véve az így foglalkoztatottak létszáma nem haladhatja meg 1-5 f? között a 2 f?t, 2-20 f? között a 4 f?t, 20 f? átlagos statisztikai létszám felett pedig a munkavállalók 20 százalékát. Ha a munkaadó f?állású munkavállalót nem foglalkoztat, akkor jogosult az éves munkaid?keret 20 százalékát meg nem haladó id?tartamban alkalmi munkásokat, egyszer?sített foglalkoztatás keretében alkalmazni.

Az alkalmi munka összesen legfeljebb 5 egymást követ? napig, egy hónapon belül 15 napig, egy éven belül pedig legfeljebb 90 napig tarthat.

A közteher mez?gazdasági-, valamint az idegenforgalmi idénymunka esetén napi 500, míg alkalmi munka esetén napi 1.000 forint. Ezt a munkaadó fizeti, a munkavállalónak kifizettet bérnek viszont az egésze jövedelem, és a munkavállalónak bevallást sem kell tennie arról. A közterhet a következ? hónap 12. napjáig kell átutalni.

Az egyszer?sített módon foglalkoztatott nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.  A nyugellátás számításának alapja az egyszer?sített foglalkoztatásból származó jövedelem összege.

Az adóhatóság a befizetett közteher összegéb?l a magán-nyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkez? munkavállaló esetén 91,8 százalékot, (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 69,9 százalékot) a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 21,9 százalékot a munkavállaló magán-nyugdíjpénztárának, 1,4 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak és végül 6,8 százalékot a Munkaer?piaci Alapnak utal át.

A munkavégzés megkezdése el?tt kell a foglalkoztatottat bejelentenie a munkaadónak. Az APEH-hez való bejelentés történhet az ügyfél kapun keresztül elektronikusan (interneten), telefonon, sms-ben, továbbá írásban is. Ez utóbbi esetben a törvényjavaslat mellékletében szerepl? munkaszerz?dést kell - kitöltve - eljuttatni az adóhatósághoz.

Az új törvény várhatóan július 15-én lép hatályba.


ÖNADÓZÓ el?fizetéssel - lépésel?nyben az adózásban!

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap els? napján. Hétezer könyvel? irodának,  vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 10 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket.  El?fizetési  díj  2010. év II. félévre 8.820,-Ft. (1.470,-Ft/hó)  El?fizet?knek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.  

El?fizetés: info@onadozo.hu

 

 

toplink
Term?föld értékesítés adózása
Amennyiben a mez?gazdasági ?stermel? vagy mez?gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó term?földet kizárólag üzleti célú tárgyi eszközként hasznosított, akkor a term?föld átruházásából származó ellenérték ?stermel?i, illetve egyéni vállalkozói bevételének min?sül [szja-törvény. 2. sz. melléklet I./2. pont; 10. sz. melléklet I./2. pont]. Ilyen esetben - mivel az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszközr?l van szó – a nyilvántartásba vett beruházási költség egy összegben elszámolható az értékesítéskor [szja-törvény 3. sz. melléklet I./20. pont; 11.sz. melléklet I./22. pont].

A beruházási költség a törvény szerinti költségként elismert, igazolt, a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezés napjáig felmerült, az el?írt nyilvántartásban feltüntetett beszerzési árból és egyéb kiadásokból áll [szja-törvény. 11. sz. melléklet II/2./c. pont].
Term?föld esetében a beszerzési ár a megszerzésre fordított összeg, amely örökölt term?föld esetében az illeték megállapításánál figyelembe vett, a hagyatéki teherrel (pl. hiteltartozással) nem csökkentett értéket jelenti [szja-törvény 62. § (2) bekezdés]. Felmerült egyéb kiadás lehet különösen az üzembe helyezés napjáig (a hasznosítás kezdetéig) felmerült, a term?föld megszerzésével összefügg? hitel kamata, a megszerzéssel összefügg? ügyvédi költség, öröklés esetén a hagyatéki eljárási költség, az illeték. (Az üzembe helyezés után megfizetett, költségként egyébként is elszámolt kamat nem része a beszerzési árnak.)
Amennyiben a term?föld vásárlására támogatás igénybevételével kerül sor és azt bevételének tekintette a fiatal mez?gazdasági termel?nek tekinthet? egyéni vállalkozó, akkor - a célszerinti felhasználási kötelezettségre tekintettel - a beszerzési ár csökkenthet? a támogatás összegével és a tárgyi eszköz nyilvántartásban term?föld beszerzési árának a támogatás összege nélküli nettó értéke szerepelhet azzal, hogy ilyen esetben a támogatás összege a költségek között is megjelenik. Abban az esetben, ha a támogatás összegét nem tekintette bevételének az egyéni vállalkozó, akkor a támogatás összege nélküli beszerzési árat kell a tárgyi eszköz nyilvántartásban nettó értéken szerepeltetni azzal, hogy ilyen esetben a támogatás összege a költségek között nem jelenik meg.

(PM. Jövedelemadók F?osztálya 4826/2009 - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási F?osztály 2279697132)
Forrás: www.apeh.hu
toplink
A Start-program kártyái
A pályakezd?k munkába állásának, valamint a munkaer?piacon egyéb okok miatt hátrányban lev?k foglalkoztatásának el?segítése érdekében jött létre a már több éves múltra visszatekint? START–program. A program, a munkaadókat szándékozik ösztönözni oly’ módon, hogy járulékkedvezményt vehetnek igénybe, ha START, START PLUSSZ, START EXTRA-kártyával rendelkez? munkavállalót foglalkoztatnak. A foglalkoztatottak az egyéni járulékot az általános szabályok szerint fizetik meg. A következ?kben az egyes kártyák kiváltásának f?bb szabályait foglaljuk össze.

A pályakezd? fiatalok foglalkoztatását segíti a START-kártya, amelyet (2005.októbere óta) az a pályakezd? igényelhet, aki a 25. – ha fels?fokú végezettséggel rendelkezik a 30. - életévét még nem töltötte be, és tanulmányait befejezte vagy megszakította. A kártya igénylésének további feltétele, hogy a pályakezd? a tanulmányainak befejezését követ?en els? ízben létesítsen foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.

Nem igényelhet ugyanakkor START-kártyát az, aki korábban megbízási-, vállalkozási szerz?dés alapján végzett munkát. Nem kizáró ok a tanulói, hallgatói jogviszony mellett illetve az iskolai szünet id?tartama alatt fenn állt foglalkoztatásra irányuló jogviszony.

Nem jogosult START-kártyára, aki korábban egyéni vállalkozó volt.

A START-kártya érvényessége f?szabály szerint két év, fels?fokú végzettséggel rendelkez? igényl? esetén 1 év, de legfeljebb a kiállítás keltét?l az igényl? huszonötödik életévének, fels?fokú végzettséggel rendelkez? igényl? esetén a 30. életév betöltéséig terjedhet.

Fontos, hogy a 2010. január 1-je el?tt fels?fokú végzettség?ként kiváltott START-kártya érvényességi id?tartama két év, de legfeljebb a kiállítás keltét?l az igényl? harmincadik életévének betöltéséig tart.

A járulékkedvezményt a munkáltató veheti igénybe.

Alap- és középfokú végzettséggel rendelkez? vagy végzettséggel nem rendelkez? pályakezd? foglalkoztatásakor a 27% társadalombiztosítási járulék helyett a foglalkoztatás els? évében a havi bruttó kereset 10%-ának, második évében 20%-ának megfelel? fizetési kötelezettség terheli. Fels?fokú végzettség? START-kártyás foglalkoztatásakor a tb-járulék összege helyett a foglalkoztatás els? kilenc hónapjában a bruttó munkabér 10%-ának, azt követ? három hónapjában 20%-ának megfelel? közterhet köteles a munkáltató megfizetni.

A munkaadó a kedvezményt az alap- és középfokú végzettséggel rendelkez? vagy végzettséggel nem rendelkez? pályakezd? esetében legfeljebb a kötelez? legkisebb munkabér másfélszeres, fels?fokú végzettség? pályakezd? esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelel? járulékalap után érvényesítheti. Az ezen felüli kereset után a munkáltató az általános szabályok szerint köteles a járulékot megfizetni.

A START-program nem csak a pályakezd? fiatalok, hanem a munkaer?piacon más okból hátrányos helyzetben lev?k munkába állását is segíti.

START PLUSZ-kártyát igényelhet (2007. júliusától) a tartósan álláskeres?kként nyilvántartott személy, akit a kártya igénylésének id?pontját megel?z? 16 hónapon belül legalább 12 hónapja
(pályakezd? álláskeres? esetében 8 hónapon belül legalább 6 hónapja) az állami foglalkoztatási szerv álláskeres?ként tart nyilván. START PLUSZ-kártyára jogosult továbbá az, aki a GYES, GYET, ápolási díj, GYED megsz?nést követ? egy éven belül (365 nap) kíván munkába állni. Ugyancsak jogosult kártyára az is, akinek gyermeke az egy éves kort betöltötte, és e gyermek után igénybe vett GYES folyósítása mellett kíván munkát vállalni. A START PLUSZ-kártya igénylésének azonban feltétele, hogy az igényl? nem állhat az igénylés id?pontjában foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban.

A START PLUSZ-kártya érvényességének id?tartama a kiállítás keltét?l számított két év, de legfeljebb a kiállítás keltét?l az igényl? öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjed? id?szak. GYES folyósítása mellett igénybe vett kártya esetén az érvényesség legfeljebb a gyes megsz?néséig terjedhet.

Az utóbbi esetben fontos megjegyezni, hogy a gyermekgondozási segély folyósítása alatt igénybe vett START PLUSZ-kártya érvényességi idejének lejáratát követ?en újabb START PLUSZ-kártya a gyermekgondozási segély megsz?nését követ? foglalkoztatáshoz már nem váltható ki. Azonban, amennyiben a START PLUSZ-kártya érvényességi ideje alatt újabb gyermek születik, akkor a legfiatalabb gyermekre tekintettel újra lesz lehet?ség a kártya kiváltására.

Az érvényes START PLUSZ-kártyával rendelkez? személy foglalkoztatása után a munkaadót a 27% társadalombiztosítási járulék helyett a foglalkoztatás els? évében a bruttó munkabér 10%-ának, a foglalkoztatás második évében a bruttó munkabér 20%-ának megfelel? fizetési kötelezettség terheli.

A kedvezmény legfeljebb a kötelez? minimálbér kétszeresének megfelel? járulékalap erejéig érvényesíthet?, az azt meghaladó összeg után az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni.

A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás id?tartama a 30 napot meghaladja és a munkaid? legalább a napi négy órát eléri.

További lehet?ségként START EXTRA-kártyát igényelhet (2007.júliusától) az a tartósan álláskeres?, aki az igénylés id?pontját megel?z? 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeres?ként volt nyilvántartva és az 50. életévét betöltötte, vagy életkorra tekintet nélkül, legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Ugyancsak jogosult START EXTRA-kártyára az a személy, akit az igénylés id?pontjában, az állami foglalkoztatási szerv álláskeres?ként nyilvántart, és rendelkezésre állási támogatásban részesül.

A kártya érvényességének id?tartama a kiállítás keltét?l számított két év, de legfeljebb a kiállítás keltét?l az igényl? öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjed? id?szak.

START EXTRA-kártya esetén a foglalkoztatás els? évében a munkaadó mentesül a társadalombiztosítási járulék megfizetése alól. A foglalkoztatás második évében a járulékkötelezettség a tb-járulék helyett, a bruttó munkabér 10%-ának megfelel? összeg.

A munkaadó a kedvezményt legfeljebb a kötelez? minimálbér kétszeresének megfelel? járulékalap erejéig érvényesítheti, a felettes részre az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni.

A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás id?tartama a 30 napot meghaladja és a munkaid? legalább a napi négy órát eléri.

A munkaadót a fentieken túlmen?en további járulékkedvezmény illeti meg, ha az érvényes START EXTRA-kártyával rendelkez?, rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskeres? személy lakóhelye gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvez?tlenebb helyzet? kistérségben vagy településen van, és megfelel a jogszabályban el?írt egyéb feltételeknek is.

Ebben az esetben a munkaadó három évig mentesül a társadalombiztosítási árulék megfizetése alól.

Nagyon fontos, hogy mindhárom START-kártya esetében, az igénylés id?pontjában, az igényl? nem állhat foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, azaz a kártya igénylés id?pontjának meg kell el?znie a foglalkoztatásra irányuló jogviszony kezd? napját. A munkáltató a kártyával igénybe vehet? kedvezményt abban az esetben érvényesítheti, ha a kártyaigényl? a munkába lépést megel?z? napon már rendelkezik a START-kártya valamelyikével.

A START-kártya a START PLUSZ-kártya és a START EXTRA-kártya kiadása a 10T34START nyomtatványon igényelhet?, amely az adóhatóság honlapjáról letölthet? (www.apeh.hu) illetve az ügyfélszolgálatokon beszerezhet?.

A Start-programról, START-kártyáról, az igénylés részletes szabályairól további információk találhatók a www.apeh.hu oldalon, valamint általános tájékoztatás kérhet? az adóhatóság telefonos tájékoztatási vonalán (40/42-42-42) kék számon.
 
Forrás: www.apeh.hu
toplink
Heti Online hirdetés



Önadozó

A könyvel?i felel?sség kézikönyve

A könyvel?i felel?sség kézikönyve + CD



Contorg



Pénz és üzlet az ügyvédi praxisban

egyszeres könyvvitel

Egyszeres könyvvitel a gyakorlatban

Egyszeres könyvvitel a gyakorlatban

A hírlevélr?l való leirtakozáshoz kattintson ide: Leiratkozom

Impresszum: Az ADÓNET.HU Üzleti Kommunikációs Zrt. online hírlevele. Cégjegyzékszám: 01-10-0455755 Adószám: 14052512-2-43. Székhely: 1094 Budapest, Bokréta u. 3. Ügyfélszolgálat: 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 2675010 e-mail: info@adonet.hu Szerkesztésért felel: Szabó Margit vezérigazgató


Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.