Logo
ADÓNET. HU Zrt.
1094 Budapest, Bokréta u. 3. | 267 5010 | info@adonet.hu | www.adonet.hu
Heti Online
Hírlevél
2010-06-22
Tartalom
Vállalkozóvá válási támogatás
Gyes melletti munkavégzés
Esettanulmány a fordított adózásról
Alvállalkozás vagy bérmunka
APEH üzemanyagárak júliusra


Vállalkozóvá válási támogatás

A foglalkoztatás el?segítésér?l és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) 17. §-a alapján támogatás nyújtható annak
-    az álláskeres?nek, valamint
-    rehabilitációs járadékban részesül? személynek,
aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.

A foglalkoztatást el?segít? támogatásokról, valamint a Munkaer?piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet (továbbiakban: MüM rendelet) 10.§-a rendelkezik a támogatás nyújtásának részletes feltételeir?l.

A MüM rendelet 10. §-ában foglaltak szerint az Flt. 17. §-a alapján annak részére, akit a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeres?ként nyilvántart, vagy aki rehabilitációs járadékban részesül, és aki önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság - a társaság tevékenységében személyesen közrem?köd? - tagjaként, az Szja-törvény 3. §-a 18. pontjában meghatározott mez?gazdasági ?stermel?ként oldja meg, annak a következ? támogatások nyújthatók:
a) 3 millió Ft-ig terjed? t?kejuttatás visszatérítend? vagy vissza nem térítend? formában, és
b) legfeljebb hat hónap id?tartamra, havonta a kötelez? legkisebb munkabér összegéig terjed? támogatás,
c) a vállalkozói tevékenység folytatásához és megkezdéséhez szükséges szaktanácsadás költségeinek támogatása azzal, hogy az a)-b) pontok szerinti támogatások pályázat alapján nyújthatók.

A MüM rendelet 10. § (7) bekezdésében foglaltak szerint a támogatásban részesül? a vállalkozásának, vagy a mez?gazdasági ?stermel?i tevékenységének megsz?nését köteles öt napon belül a munkaügyi központnak bejelenteni.

A támogatások kezelésével kapcsolatos általános szabályokról az Szja-törvény 19.§-a rendelkezik ?stermel?k és egyéni vállalkozók esetében is, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy annak összege a cél szerinti felhasználás id?pontjában min?sül bevételnek, mellyel szemben a felmerült és elismert kiadások költségként elszámolhatók.

Az Szja-törvény 7. § (1) bekezdésének v) pontjában foglaltak szerint nem min?sül bevételnek „ a jogszabály vagy nemzetközi szerz?dés rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidej?leg, vagy azt követ?en a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást (ideértve azt a támogatást is, amelyet a magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerz?dés alapján az önálló tevékenységének megkezdésével összefüggésben, a megkezdést megel?z?en, továbbá gazdasági társaságba történ? belépésével, gazdasági társaság alapításával összefüggésben felmerült költségei fedezetére kap), feltéve, hogy a cél szerinti felhasználás révén teljesített kiadás alapján a magánszemély költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) egyáltalán nem számolt el.”

A támogatás összege az Szja-törvény 7. § (1) bekezdés v) pontja alapján tekinthet? költségek fedezetére, illetve fejlesztési célból folyósított támogatásnak, annak ellenére, hogy annak összegét nem a tevékenység megkezdése el?tt, hanem folyamatosan folyósítják. Ebben az esetben ezt az összeget nem kell az egyéni vállalkozói, vagy az ?stermel?i tevékenység bevételének tekinteni, amennyiben a támogatás célja szerinti költségeit a magánszemély nem érvényesíti (pl. a kötelez?en fizetend? járulékok, egyéni vállalkozás indításával kapcsolatos adminisztrációs kiadások, könyvel? munkadíja, stb.).

Amennyiben a támogatást olyan magánszemély kapja, aki gazdasági társasághoz csatlakozik, vagy azt alapít, akkor esetében a támogatás összege a egyéb bevétel lesz, amennyiben az ezzel összefügg? kiadásait a költségei között elszámolja, illetve költségelszámolás hiányában e magánszemély esetében is alkalmazható az Szja-törvény 7. § (1) bekezdésének v) pontja.

 

toplink
Gyes melletti munkavégzés
GYES-en lév? anyuka a gyes ideje alatt egyéni vállalkozás keretében vállalhat-e munkát?

Gyes melletti munkavégzést megenged a jogszabály, mégpedig a gyermek egy éves korától kezd?d?en, ebb?l következ?en a gyes mellett lehet kérni az egyéni vállalkozói nyilvántartásba történ? felvételt. Az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat), egészségbiztosítási járulékot és munkaer?-piaci járulékot fizetni arra az id?tartamra, amely alatttáppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. Amennyiben tehát az egyéni vállalkozó a gyes folyósítása mellett a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, f?foglalkozású egyéni vállalkozóként kötelezett a járulékfizetésre.
(Forrás: www.apeh.hu)
toplink
Esettanulmány a fordított adózásról
Az adózó gazdasági társaság – mint vev? a 2008. április 25-án kelt adásvételi szerz?déssel egy az ingatlan-nyilvántartásba üzlethelyiség megnevezéssel bejegyzett ingatlant vásárolt 7.500.000,-Ft + 1.500.000,-Ft áfa összegben. Az ingatlan az Áfa törvény szerint nem min?sült új ingatlannak. A szerz?dés szerint a vev? közvetlenül a szerz?dés aláírását követ?en lépett az ingatlan birtokába. A vev? tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba 2008. április 28-án került bejegyzésre.

Az eladó társaság az ügyletr?l áfás számlát állított ki, az ellenérték után felszámított 20%-os mérték? áfát áthárította a vev?re, aki azt az eladónak megfizette. Az adóhatóság a saját nyilvántartása alapján megállapította, hogy az eladó társaság az ingatlanértékesítés tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választotta.

A vev? társaság a 2008. I. negyedévre vonatkozó Áfa bevallásában és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásban beszerzései között szerepeltette az eladó társaság által az üzlethelyiség értékesítésér?l kiállított számlát, amely alapján 1.500.000,-Ft-ot helyezett levonásba.

A vev?nél az adóhatóság 2008. évre és 2009. I. negyedévre vonatkozóan ÁFA adónem ellen?rzést végzett.

Jogkövetkezmények az adózó terhére

Az adóhatóság el?bb a jegyz?könyvben, majd az I. fokú határozatban megállapította, hogy az üzlethelyiség beszerzési számláján az eladó nem tüntethetett volna fel áthárított adó összeget, továbbá fel kellett volna tüntetnie, hogy az adófizetésre a termék beszerz?je kötelezett. Mindezek miatt a revizió a számlát nem fogadta el hiteles bizonylatnak. Így a vev? társaságnak az ingatlan beszerzése után nem adólevonási joga, hanem adófizetési kötelezettsége keletkezett – mert az ügylet a fordított adózás szabályai alá tartozik. A revízió az adózó terhére 1.500.000,-Ft adókülönbözetet, és egyéb megállapításokra is tekintettel 1.579.000,-Ft jogosulatlan visszaigénylést állapított meg, amelyek mint bírságalap után 5%-os mértékkel 154.000,-Ft adóbírságot szabott ki. Megállapítottak még az adózó terhére 296.000,-Ft késedelmi pótlékot is.

Az adózó védekezése

Az adózó (a vev?) észrevételében leírta, hogy az adásvételi szerz?dés után a számlát átadta a könyvel?jének, aki közölte, hogy a számla nem felel meg az Áfa törvény el?írásainak, ezért azt visszaküldték az eladó társaság részére. A számlakibocsátó könyvel?je azonban úgy tájékozatta az adózót – írja az észrevételben -  hogy „?k egyeztettek az APEH-hel (?) és a számla mindenben jó”, ezért fogadják azt be. Befogadták – de a vev? könyvel?je változatlanul húzódozott az Áfa visszaigénylést?l. A vev? társaság az adóhatóság el?tt még hivatkozott arra is, hogy az Európai Bíróság konkrét ítéletében kifejtette, hogy lehetséges az ÁFA levonása akkor, ha a tartalmi követelmények teljesülnek, míg az alaki követelmények nem. Jelen esetben tehát az adásvétel megtörténte a f? szempont. Az észrevétel leírja, hogy az eladó társaság id?közben felszámolás alá került, ezért onnantól kezdve már nem volt lehet?ség a számla módosítására.

Mindezen érveket az adóhatóság nem fogadta el. Az adóhatóság álláspontja szerint az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele a hiteles számla. Ha a számlának alaki hibája van, akkor azt az adózó felszólításra javíthatja, és megfelel? bizonylat birtokában élhet adólevonási jogával. Alaki hibának lehet tekinteni például a névelírásokat. Az adó alapja és az adó mértéke azonban tartalmi hiba, amelyek fennállása esetén az adózó nem élhet adólevonási jogával. A 2006/112 EK. Irányelv 226. cikk 8. pontja kimondja, hogy az adó alapja adómértékenként, vagy adómentességenként lényeges eleme a számlának és ezek hiányában a számla nem tekinthet? számlának. Mivel a konkrét esetben a számlában nem lehetett volna áthárított adót feltüntetni, ezért erre a bizonylatra az adózó adólevonási jogot nem alapíthat. Ezt a bizonylatot a kibocsátónak módosítania kell és a fordított adózás szabályai szerint a bevallás fizetend? adó és levonható adó sorában is szerepeltetnie kell. Felszámolás id?szakában a felszámoló jogosult és köteles a bizonylatok kiállítására. Mivel a fordított adózás szabályai szerint a termék beszerzése után az adózónak keletkezett adófizetési kötelezettsége, ezért a másik társaság által tévesen befizetett adót nem lehet az adózó javára jóváírni. Az adóhatóság az adóbírság mértékét azért állapította meg 5%-os mértékben, mert a jogsértést nem az adóbevételek megrövidítésére irányuló szándékos magatartás, hanem tévedés eredményezte, és az adózó mulasztása miatt els? alkalommal merült fel szankció alkalmazásának szükségessége.
toplink
Alvállalkozás vagy bérmunka

Szeretném megkérdezni, hogy ha egy cég bizonyos anyagokat beszerel bizonyos helyekre, és ezeket az anyagokat id?nként javítani kell, amit nem az adott cég végez, mert ? csak beszereli - akkor az minek min?sül? Alvállalkozónak vagy bérmunkadíjnak? Közvetített szolgáltatás nem lehet hiszen nem ugyanaz az anyag kerül beszerelésre, hanem megmunkált kijavított.

Válasz:


Ha garanciális javításokról van szó, akkor igénybe vett szolgáltatásként (52.) kell a kötelezettnél könyvelni. Ha a javítások nem a termékértékesítés részeként történnek (külön szerz?dés tárgyát képezik), akkor közvetített szolgáltatás (815.) amennyiben változatlan formában kerül továbbszámlázásra.

toplink
APEH üzemanyagárak júliusra
Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplõ árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

2010. július 1-je és július 31-e között alkalmazható üzemanyagárak:

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin: 340 Ft/l
Gázolaj: 322 Ft/l
Keverék: 366 Ft/l
LPG autógáz:183 Ft/l
toplink
Heti Online hirdetés



Önadozó

A könyvel?i felel?sség kézikönyve

A könyvel?i felel?sség kézikönyve + CD



Contorg



Pénz és üzlet az ügyvédi praxisban

egyszeres könyvvitel

Egyszeres könyvvitel a gyakorlatban

Egyszeres könyvvitel a gyakorlatban

A hírlevélr?l való leirtakozáshoz kattintson ide: Leiratkozom

Impresszum: Az ADÓNET.HU Üzleti Kommunikációs Zrt. online hírlevele. Cégjegyzékszám: 01-10-0455755 Adószám: 14052512-2-43. Székhely: 1094 Budapest, Bokréta u. 3. Ügyfélszolgálat: 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 2675010 e-mail: info@adonet.hu Szerkesztésért felel: Szabó Margit vezérigazgató


Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.