Logo
ADÓNET. HU Zrt.
1094 Budapest, Bokréta u. 3. | 267 5010 | info@adonet.hu | www.adonet.hu
Heti Online
Hírlevél
2010-06-29
Tartalom
Osztalékel?leg és a társasági szerz?dés
Helyi ipar?zési adó változások újra
Egyéni cég alapítása az EVA hatálya alatt
Mikor nem szüntethet? meg a munkaviszony?
Tájékoztató a munkába járás költségtérítésér?l


Osztalékel?leg és a társasági szerz?dés
Az osztalék-el?leg fizetésének megvannak az adózási, számviteli és társasági jogi szabályai. Az el?bbiekr?l már volt szó -  most a társasági jogi feltételeket emeljük ki.

A kérdésr?l a  Gt. 133. §-a következ?képpen rendelkezik:
„Két, egymást követ? számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti id?szakban - ha a társasági szerz?dés azt megengedi - a taggy?lés osztalékel?leg fizetésér?l akkor határozhat, ha
a) a számviteli törvény szerinti - e célból készített - közbens? mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; azzal, hogy a kifizetés nem haladhatja meg az utolsó számviteli törvény szerinti beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a számviteli törvényben foglaltak alapján megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét és a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját t?kéje a kifizetés folytán nem csökkenhet a törzst?ke összege alá, továbbá
b) a tagok vállalják az osztalékel?leg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján - a 131. § (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehet?ség.

Tehát társasági jogi szempontból az osztalék-el?leg fizetés fizetésének az egyik feltétele, hogy a társasági szerz?désben kifejezetten, beleírva szerepeljen ez a jogi lehet?ség. Ez lényeges kérdés – mert pl. a szerz?dés-mintával alapított társaságoknál a minta ezt a kitételt nem tartalmazza. Utólagos társasági szerz?dés-módosítással ez pótolható, - a jöv?re nézve. A második társasági jogi feltétel, hogy az osztalék-el?leg fizetésére a taggy?lés döntsön, ugyanis értelemszer?en az ? hatásköre. A további feltételeket a 133.§ tartalmazza.

Kérdésként merült fel, hogy mi a helyzet akkor, ha a társaság úgy fizetett osztalékel?leget, hogy err?l a társasági szerz?dés nem rendelkezik?  Nem tudunk beszámolni még e körben adóhatósági, vagy bírósági gyakorlatról – a liberálisabb felfogás szerint ez a társasági jogi jogsértés nem érinti az osztalékel?leg adójogi min?sítését. Egy szigorúbb megítélés esetén a társasági jogi feltételek megléte hiányában nem beszélhetünk osztalékel?legr?l. Ez súlyos adójogi következményekkel járhat – ezért indokolt a társasági szerz?dések felülvizsgálata, és az osztalékel?legr?l való rendelkezése beépítése.
toplink
Helyi ipar?zési adó változások újra
Az Országgy?lés által 2010. június 21-i ülésnapon elfogadott, a helyi ipar?zési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LVII. törvény rendelkezései szerint a helyi ipar?zési adóval kapcsolatos feladatok 2010. június 29-ével az önkormányzati adóhatósághoz kerülnek. Így az állandó és az ideiglenes ipar?zési tevékenységgel kapcsolatos valamennyi adókötelezettséget 2010. június 29-t?l már az önkormányzati adóhatóság(ok)hoz kell teljesíteni.

1. Bejelentési, bevallási kötelezettség, adófizetés

Az állandó és ideiglenes jelleg? ipar?zési adóköteles tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettséget 2010. június 29-t?l már ahhoz az önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni, amelynek területén az adózó székhelyet vagy telephelyet létesített, illetve amelynek területén az ideiglenes (alkalmi) jelleg? ipar?zési tevékenységet folytatni kívánja. Amennyiben adózó a 2010. évben akár állandó, akár ideiglenes jelleg? ipar?zési tevékenységének megkezdését az állami adóhatósághoz már bejelentette, azonban a tevékenység befejezésének id?pontja 2010. június 29-ére vagy ezt követ? id?pontra esik, akkor a tevékenység befejezésére vonatkozó változásbejelentést már az illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni. Az állami adóhatóság tehát a június 28-án, éjfélig benyújtott (elektronikus úton továbbított, ügyfélszolgálatokon átvett, illetve postára adott) adatlapok feldolgozását végzi el, az ezt követ?en benyújtott adatlapokat az adózó részére küldött levéllel átteszi az illetékes önkormányzati adóhatósághoz.

Amennyiben adózó a tevékenység megkezdésére vagy befejezésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét kívánja teljesíteni - akár állandó, akár ideiglenes jelleg? ipar?zési tevékenységr?l van szó -, akkor azt szintén az illetékes önkormányzati adóhatóság(ok)nál teheti meg.

Adózó állandó és ideiglenes jelleg? ipar?zési adóval kapcsolatos bevallását szintén 2010. június 28-ig tudja az állami adóhatósághoz benyújtani, azaz, ha a bevallást 2010. június 28-án személyesen benyújtja, postára adja vagy elektronikus úton el?terjeszti, akkor az állami adóhatóság ezen bevallásokat még feldolgozza. Azokat a bevallásokat azonban, amelyeket 2010. június 29-én, vagy ezt követ?en terjeszt el? az adózó (akár elektronikus úton, akár papíralapon) az állami adóhatóság elutasítja. Ezeknek a bevallásoknak a feldolgozása már az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozik. A bevallásokra teljesített befizetést 2010. június 29-én, vagy azt követ?en az önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni, abban az esetben is, ha az adózó a befizetéseihez kapcsolódó bevallást 2010. június 29-ét megel?z?en adta postára, nyújtotta be személyesen vagy terjesztette el? elektronikus úton.
Ha adózó 2010. június 29-én vagy ezt követ?en kívánja egy esetleg elmulasztott vagy olyan bevallási kötelezettségét teljesíteni, amely 2010. június 29. napjánál korábbi (azt megel?z?) bevallási id?szakra vonatkozik, akkor is az önkormányzati adóhatósághoz kell ezeket a bevallásokat teljesíteni. Ugyanez értend? a bevallás önellen?rzésére is, akkor is, ha az önellen?rzés olyan bevallásra vonatkozik, amely korábban az állami adóhatósághoz került benyújtásra. Kivételt képez ez alól, ha az adózónak 2010. június 29-ét megel?z?en az adóhivatalhoz benyújtott hibás bevallására – az adóhivatal értesítése alapján – úgynevezett „javítóbevallást” kell benyújtania. Ebben az esetben a javítóbevallást még az állami adóhatóság dolgozza fel. Az állami adóhatóság azonban csak akkor tudja ezeket a javítóbevallásokat feldolgozni, ha „Az adóhatóság által hibásnak min?sített bevallás vonalkódja” mez? a „javítóbevalláson” kitöltött.

Az állami adóhatóság a törvény hatálybalépésekor folyamatban lév? eljárásokat még befejezi. Tehát a hatályba lépést megel?z?en benyújtott bejelentéseket (változásbejelentéseket) és bevallásokat feldolgozza, s?t a hibás bizonylatok javításáról is intézkedik, akkor is, ha a javítás áthúzódna a törvény hatályba lépése utáni id?pontra (is).

Ugyanígy jár el az állami adóhatóság az ipar?zési adóval összefüggésben teljesített befizetések tekintetében is: a helyi ipar?zési adóval kapcsolatos adószámlára joghatályosan a 2010. június 28-i legkés?bbi terhelési dátummal teljesített befizetéseket fogad(hat)ja el. A postai készpénzátutalási megbízások közül azok számolhatóak el (könyvelhet?ek fel) az állami adóhatóságnál befizetésként, amelyeket az adózó legkés?bb június 28-án postára ad. Az állami adóhatóság ügyfélszolgálatain, POS terminálon keresztül szintén a jelzett id?pontig lehet helyi ipar?zési adóra és jogkövetkezményeire fizetni, illetve a fenti id?ponttól az állami adóhatóság ügyfélszolgálatai már nem biztosítanak készpénzátutalási megbízást a HIPA-kötelezettségek teljesítéséhez.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a 2010. június 29-én és ezt követ?en átutalt, postára adott megbízások alapján beérkez? befizetéseket az állami adóhatóság haladéktalanul „visszafordítja”, visszautalja az adózó számára. Ugyanez vonatkozik a helyi ipar?zési adónemen fennálló valós túlfizetésekre is.
Ideiglenes és/vagy állandó jelleg? ipar?zési adót fizetni 2010. június 29-t?l már az önkormányzati adóhatósághoz kell. Az esetleges kés?bbi adóhiány, illetve az önkormányzati adóhatóság által a késedelmes fizetés miatti késedelmi pótlék felszámításának elkerülése érdekében kérjük, vegyék a leírtakat figyelembe. A fizetési kötelezettségre vonatkozó adatokat az állami adóhatóság átadja az önkormányzati adóhatóságnak, így, ha adózó 2010. június 29-t?l nem fizeti meg adóját vagy egyéb ipar?zési adóval kapcsolatos kötelezettségét, akkor az önkormányzati adóhatóság késedelmi pótlékot számít(hat) fel rá, s?t ellen?rzési eljárás során adóhiányt is megállapít(hat).
Felhívjuk a figyelmet, hogy az állami adóhatóság az önkormányzati adóhatóság(ok)nak az adózó azon adatait is átadja, hogy mely ipar?zési adóval kapcsolatos fizetési kötelezettségének mióta nem tett eleget.

A hivatkozott törvény szerint az állami adóhatóság 2010. június 29-t?l már nemcsak befizetést, hanem ipar?zési adóval összefüggésben kiutalási és/vagy átvezetési kérelmet sem tud befogadni és teljesíteni. Természetesen amennyiben az adózó adókötelezettségének teljesítéseként nagyobb összeget fizetett be adószámlájára és hibás bizonylata nincs, valamint valamennyi adókötelezettségét (bevallási) teljesítette és ezt követ?en (valós) túlfizetése áll fenn, akkor azt az állami adóhatóság az adózónak törvényi rendelkezés alapján hivatalból  kiutalja.

2. Ellen?rzési eljárások

Amennyiben adózónál a hatálybalépéskor olyan ellen?rzési eljárás van folyamatban, amely helyi ipar?zési adóra (is) vonatkozik, akkor az állami adóhatóság ezen eljárást az ipar?zési adó vonatkozásában is még lefolytatja, az adatokat azonban az eljárás befejezését követ?en átadja az illetékes önkormányzati adóhatóságnak, amely ha szükséges az eljárást továbbfolytatja, pl. a hatósági eljárásban a határozatot meghozza. Abban az esetben azonban, ha az állami adóhatóság az adóügyet 2010. június 29-ig lezárta, azaz a határozatát meghozta, úgy az adóüggyel kapcsolatos jogorvoslati eljárásokat is az állami adóhatóság folytatja le.

3. Fizetési kedvezmények, végrehajtás

2010. június 29-t?l a helyi ipar?zési adó kötelezettségre irányuló fizetési kedvezményi (részletfizetés, fizetési halasztás, adómérséklés) kérelmet is az önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani. Az állami adóhatóság, a korábban hozzá benyújtott olyan fizetési kedvezményi kérelmeket, amelyekben határozathozatalra még nem került sor, átadja az önkormányzati adóhatóságnak.

2010. június 29-ével, mint határnappal az állami adóhatóság a helyi ipar?zési adótartozásokra vonatkozó adóvégrehajtási eljárás megindítására illetve folytatására sem rendelkezik önálló hatáskörrel. A végrehajtás foganatosítására az állami adóhatóságnak a folyamatban lév? ingó illetve ingatlan végrehajtással érintett ügyekben illetve a június 29-ét?l indítandó eljárások esetében kizárólag az önkormányzati adóhatóság ezirányú nyilatkozata, megkeresése alapján van hatásköre.

4. El?legfizetés

A 2010. szeptember 15-én esedékes ipar?zési adóel?leg már szintén az önkormányzati adóhatósághoz fizetend?.

Forrás: www.apeh.hu

toplink
Egyéni cég alapítása az EVA hatálya alatt

Amennyiben az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó alapít egyéni céget, az egyéni vállalkozó eva szerinti adóalanyisága az egyéni vállalkozó jogállás megsz?nése napjával ugyancsak megsz?nik, az egyéni cég pedig a társasági adó alanyává válik ebben az esetben is. Figyelemmel kell lennie arra a 2010. évt?l bevezetett új rendelkezésre is, mely szerint az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén a kintlév?ségek is bevételnek min?sülnek, tehát itt nem a 30 napos szabály érvényesül.
Amennyiben az adózó az eva hatálya alatt alakul egyéni céggé, akkor az Szja-törvény hatálya alatt érvényesített feltételt?l függ? kedvezmények (kisvállalkozói, fejlesztési tartalék) tekintetében nem kell a tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályokat alkalmazni. Természetesen a kisvállalkozói kedvezménnyel érintett tárgyi eszközöket ilyen esetben is az egyéni cég rendelkezésére kell bocsátani.

Az általános szabálytól eltér?en ebben az esetben az egyéni cég négy adóév eltelte el?tt - jellemz?en két adóév után - adóalany lehet, azaz bejelentkezhet ismételten a feltételek meglétre esetén az eva hatálya alá. Az egyéni cég legkorábban a feltételek megléte esetén 2012-ben jelentkezhet be az eva hatálya alá, amennyiben a 2010. évben alakult.

Az újonnan alakult egyéni cég új adószámot is kap. A volt egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a bevallásadási kötelezettségnek - a saját személyét terhel? adók kivételével - soron kívül kell eleget tennie. A tárgyévr?l a személyi jövedelemadó bevallást az adóévet követ?en május 20-áig kell benyújtani, kivéve, ha áfa kötelezettsége miatt annak benyújtására február 25-éig kötelezett.

A korábbi egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel az önellen?rzési jog nem az egyéni céget illetik meg, hanem a magánszemélyt, mivel a korábbi id?szak kötelezettségei is a magánszemélyt, és nem a t?le elkülönült jogalanyisággal rendelkez? új egyéni céget terhelik.

 

toplink
Mikor nem szüntethet? meg a munkaviszony?

A Munka Törvénykönyve szabályai szerint  (90.§) a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott id?tartam alatt:
a) a betegség miatti keres?képtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követ? egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keres?képtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,
b) a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,
c) a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság (139. §),
d) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefügg? kezelés, a terhesség, a szülést követ? három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés],
e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjed?,
f) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételét?l számított,
g) a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesül? személy esetén a keres?képtelenség teljes,
h) a külön törvény szerinti, örökbefogadás el?tti kötelez? gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó munkavállalót - közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat - érint?en a kötelez? gondozásba helyezést?l számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte el?tt kikerül a gondozásból, a kötelez? gondozás
id?tartama.

A felmondási id?, ha az el?bbi felmondási védelem id?tartama
a) a tizenöt napot meghaladja, ezt követ?en csak tizenöt nap,
b) a harminc napot meghaladja, ezt követ?en csak harminc nap
elteltével kezd?dhet el.

A felmondási  védelem nem vonatkozik a munkavállaló munkaviszonyának felmondására, ha a munkavállaló nyugdíjasnak min?sül [87/A. § (1) bekezdés].

A védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének id?pontja az irányadó.

toplink
Tájékoztató a munkába járás költségtérítésér?l
A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 25. § (2) bekezdése szerint – megfelel? elszámolás mellett –nem min?sül bevételnek a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a munkavállalónak adott azon összeg, amely nem haladja meg

    a) az utazási bérlet, az utazási jegy árát, vagy
    b) munkába járás költségtérítése címén, a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként a 9 forintot (napi munkába járás vagy hétvégi hazautazás esetén).

2010. május 1-jén hatályba lépett a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésr?l szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet, így ett?l az id?ponttól az szja-törvény ismertetett el?írása erre a jogszabályra hivatkozik. Az új jogszabály – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan – azokat a feltételeket rögzíti, amelyek fennállása esetén a munkáltató a Munka Törvénykönyvének el?írásaiból ered? kötelezettsége alapján köteles a meghatározott formában és mértékben megtéríteni a munkába járással kapcsolatban felmerült kiadásokat, az szja-törvény hivatkozott rendelkezése pedig az ezen a jogcímen kifizetett térítés adókötelezettségér?l rendelkezik. Ez a rendelkezés a Korm. rendeletben kötelez?en el?írt mértéknél nagyobb mérték?, illetve attól eltér? formában megvalósuló térítés jövedelemnek nem min?sül? kifizetését is lehet?vé teszi.

A Korm. rendelet 2. § a) pontja szerint munkába járásnak min?sül:

    „aa) a közigazgatási határon kívülr?l a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történ? helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá
    ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történ? napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni”.

A helyközi, távolsági utazás, azaz a munkába járás megvalósítható akár közösségi közlekedéssel, akár saját gépjárm?vel (illetve bármilyen más módon). Ezért az szja‑törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja alapján 2010. május 1‑jét?l is lehet?ség van arra, hogy a munkavállaló a munkába járás költségtérítése címén kilométerenként 9 forint bevételnek nem min?sül? (adómentes) költségtérítésben részesüljön akkor is, ha egyébként a munkába járás tömegközlekedés igénybevételével is megoldható lenne, de azt a magánszemély nem veszi igénybe.

A Korm. rendelet 4. §-a azokat az eseteket sorolja fel, amikor a munkáltató köteles a munkába járás költségtérítéseként a kilométerenkénti 9 forint fizetésére. (Ilyen eset például az, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés.) A rendelkezés azonban nem zárja ki, hogy a munkáltató más – munkába járásnak min?sül? – esetekben is alkalmazza az szja-törvény 25. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését anélkül, hogy vizsgálná a munkahelyre való eljutás konkrét körülményeit. (A rendelkezés alkalmazása azonban semmiképpen sem jelentheti azt, hogy a munkáltató teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a Korm. rendelet szerinti térítési kötelezettségét, illetve a munkavállaló közlekedési szokásait, azaz például annak ellenére, hogy a munkavállaló leadja a bérletét, csak a 9 forint/km-es térítést biztosít számára.)

Mivel a munkába járás fogalma kib?vült az átutazás céljából igénybe vett helyi közösségi közlekedéssel történ? utazással is, így az ilyen utazásra jogosító jegy, bérlet (például BKV bérlet) is min?sülhet adóalapba nem tartozó bevételnek (és nem a kedvezményes, 25 százalékos mértékkel adózó természetbeni juttatásnak) feltéve, hogy a helyi bérletet a magánszemély az adott településen keresztül történ? átutazás keretében munkába járásra (is) használja. (Ilyen eset például az, ha a magánszemély Budaörsr?l Gödöll?re jár dolgozni, és a munkába járáshoz budapesti helyi bérletet is igénybe vesz.)

A kedvezménnyel megvásárolt jegyek kezelése

A Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató nemcsak a teljes áron megvásárolt menetjegy vagy bérlet árának 86 százalékát köteles megtéríteni, hanem az elszámolás alapjául elfogadhatja a közlekedési szolgáltató által üzletpolitikai célból biztosított kedvezmény vagy a fogyasztói árkiegészítés érvényesítése miatt kedvezményes áron megvásárolható menetjegyeket, bérleteket is. Így például, ha a munkavállaló életkora miatt jogosult valamilyen – fogyasztói árkiegészítéssel érintett – utazási kedvezményre (pl. tanuló/nyugdíjas bérletre), a bérlet, jegy leadása ellenében a munkáltató köteles megtéríteni az ár 86 százalékát.

Az említett kötelezettség azonban nem korlátlan, nem terjed ki a kedvezmény igénybevételére jogosító kártya árának megtérítésére, csak a kártya birtokában megvásárolt jegy (bérlet) árára.

Az ilyen üzletpolitikai kedvezményre jogosító kártyák árának megtérítésére nem alkalmazható az szja-törvény 25. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés sem. Ez a szabály ugyanis kifejezetten a munkába járással összefüggésben felmerül? kiadások megtérítését célozza, a jelenleg forgalomban lév? különböz? kedvezményre jogosító kártyákkal azonban – a kártya típusától függ?en – korlátlan számú és viszonylatú utazásra nyílik lehet?sége a kártya birtokosának, vagyis egyáltalán nem biztosítható, hogy a kártya dönt?en csak munkába járási célra kerüljön felhasználásra. Ha a munkáltató mégis vásárol a munkavállaló számára ilyen kártyát vagy annak árát megtéríti számára, az szja-törvény 69. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint adóköteles természetbeni juttatást nyújt.

A munkavállaló fogalma

A Korm. rendelet 2. §-ának f) pontja meghatározza a munkavállaló fogalmát. E szerint a rendelet alkalmazásában munkavállalónak min?sül a magyar állampolgár és az EGT‑állam polgára. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató Korm. rendelet szerinti térítési kötelezettsége csak ezen magánszemélyek vonatkozásában áll fenn. Tekintettel azonban arra, hogy a Munka Törvénykönyvér?l szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) el?írásaiból következ?en az Mt. hatálya minden olyan munkaviszonyra kiterjed, amely alapján a munkavégzés a Magyar Köztársaság területén történik, a Korm. rendelet pedig az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozóan fogalmaz meg el?írásokat, nem zárható ki, hogy a munkáltató más állampolgárságú munkavállalókkal létesített munkaviszony alapján is megtérítse a munkába járás költségeit. Az ezen a jogcímen fizetett térítést az szja-törvény hivatkozott szabálya alapján ugyancsak nem kell figyelembe venni a magánszemély nem önálló tevékenységb?l származó jövedelmének megállapításánál.

[Nemzetgazdasági Minisztérium, Jövedelemadó F?osztálya 6348/3/2010.; APEH Központi Hivatal, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási F?osztály 5227360593]
Forrás: www.apeh.hu
toplink
Heti Online hirdetés



Önadozó

A könyvel?i felel?sség kézikönyve

A könyvel?i felel?sség kézikönyve + CD



Contorg



Pénz és üzlet az ügyvédi praxisban

egyszeres könyvvitel

Egyszeres könyvvitel a gyakorlatban

Egyszeres könyvvitel a gyakorlatban

A hírlevélr?l való leirtakozáshoz kattintson ide: Leiratkozom

Impresszum: Az ADÓNET.HU Üzleti Kommunikációs Zrt. online hírlevele. Cégjegyzékszám: 01-10-0455755 Adószám: 14052512-2-43. Székhely: 1094 Budapest, Bokréta u. 3. Ügyfélszolgálat: 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 2675010 e-mail: info@adonet.hu Szerkesztésért felel: Szabó Margit vezérigazgató


Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.