Logo
ADÓNET. HU Zrt.
1094 Budapest, Bokréta u. 3. | 267 5010 | info@adonet.hu | www.adonet.hu
Heti Online
Hírlevél
2010-07-06
Tartalom
Jöv?re jön csak a 16%-os Szja
Egyéni vállalkozó által használható cégnév
Szakképzési hozzájárulás aktualítások
Kapcsolt vállalkozás bejelentése, transzferár-nyilvántartás
Feltölt?kártya elszámolása


Jöv?re jön csak a 16%-os Szja
Ha valaki egy családnál házi munkát végez, gyermekgondozásban vesz részt, vagy id?sek ellátását segíti, az ilyen jelleg? munkát adórendszeren kívüli keresetnek nyilvánítja a kormány. Ezeknél a munkáknál nem lesz szja, és tb-fizetési kötelezettség, a munkaadó családnak csupán az lesz a dolga, hogy 1.000 forintos egyszeri, havi/f? regisztrációs díjat fizessen be. El?készítik a 16 százalékos egykulcsos szja-t, amelyet 2011. január elsején vezetnének be.

"Ha valaki egy családnál házi munkát végez, gyermekgondozásban vesz részt, vagy id?sek ellátását segíti, az ilyen jelleg? munkát adórendszeren kívüli keresetnek nyilvánítja a kormány" - mondta  Matolcsy György  miniszter. Aláhúzta: ezeknél a munkáknál megszünteti a kormány a szjá-t, a tb-fizetési kötelezettséget, a munkaadó családnak csupán az lesz a dolga, hogy 1.000 forintos egyszeri, havi/f? regisztrációs díjat fizessen be.

A miniszter azt is bejelentette, hogy el?készítik a 16 százalékos egykulcsos szja bevezetését, amelyet 2011. január elsején vezetnének be.

A kormány a jöv?ben a jelent?s összeg? költségvetési pénzb?l gazdálkodó intézményekhez úgynevezett költségvetési felügyel?ket is kiküldhet - közölte a nemzetgazdasági miniszter.

Ezeknek a felügyel?knek joguk lesz arra, hogy például a nagyobb kórházak, intézmények, vagy egyetemek számláit átnézzék, ellen?rizzék, és jogukban áll majd az is, hogy leállítsanak bizonyos beszerzéseket - emelte ki. Matolcsy György szerint a kormány így egyes esetekben akár 25 százalékos megtakarítást is elérhet.

A miniszter közölte: a kabinet döntött az egyenes ági, vér szerinti leszármazottak esetében az örökösödési, ajándékozási illeték eltörlésér?l is.

Ötven literig otthon mindenki készíthet gyümölcspárlatot, ez után jövedéki adót nem kell fizetni - mondta Matolcsy György. Hozzáf?zte: ha 50 liter fölött készítenek gyümölcspárlatot, azután már természetesen jövedéki adót kell befizetni.

toplink
Egyéni vállalkozó által használható cégnév

A jogszabályi változás miatt az egyéni cég törlésével egyéni vállalkozóként folytatjuk tevékenységünket. Az APEH fele az eddig használt fantázianevet bejelentettük, tehát azt a továbbiakban is használhatjuk, azonban kérdésünk annyi lenne, hogy a fantázia név helyettesítheti-e a vállalkozó nevét? A partnereink által megszokott fantázianevet szeretnénk továbbra is használni.


Annál többet, mint hogy az APEH felé bejelentették - nem tehetnek a fantázianév hivatalossá tételében. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégr?l   szóló 2009. évi CXV. törvény nem egyéni vállalkozásról, hanem egyéni vállalkozóról rendelkezik, az egyéni vállalkozók nyilvántartása pedig nem ismer olyan rovatot, hogy cégnév, fantázianév, ott csak az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait engedi a törvény feltüntetni. Más lenne a helyzet, ha egyéni cégr?l lenne szó - ott választható illetve bejegyezhet? a természetes személy nevét?l eltér? cégnév. Az APEH bejelentés megteremti ugyan a jogalapját a fantázianév használatának - azonban indokolt együtt használni a fantázianevet az egyéni vállalkozó nyilvántartásba bejegyzett nevével és nyilvántartott adataival (székhely, nyilvántartási szám, adószám).
toplink
Szakképzési hozzájárulás aktualítások
A szakképzési hozzájárulás azon alanyai, akik/amelyek nem min?sülnek naptári évt?l eltér? üzleti év?nek, és e kötelezettségüket az APEH felé teljesítik, a szakképzési hozzájárulás 2010. év els? félévére vonatkozó el?leg-kötelezettségüket 2010. július 20-áig kell a 1001. számú „BEVALLÁS az egyes adókötelezettségekr?l az államháztartással szemben havi, évközi (negyedéves), éves bevallás benyújtására kötelezett adózók részére” cím? nyomtatványon bevallani.

A szakképzési hozzájárulás alapja a társadalombiztosítási járulék alapja, mértéke 1,5 százalék.

Az els? félévre el?leget kell fizetni, ennek mértéke a tárgyfélévi bruttó kötelezettség, azonban a törvényben szerepl? kötelezettségcsökkent? tételek az el?leg megállapítása során id?arányosan figyelembe vehet?k.

A kötelezettségcsökkent? tételek figyelembe vételének fontos feltétele, hogy kifizetésük a tárgyfélév utolsó naptári napjáig megtörténjen! Ez azt jelenti, hogy a naptári évt?l eltér? üzleti év?nek nem számító hozzájárulásra kötelezettnek a kötelezettségcsökkent? tételek kifizetésér?l (átutalásáról) 2010. június 30-áig kell gondoskodnia, ez egyaránt vonatkozik a számviteli törvény hatálya alá tartozókra és a személyi jövedelem adóról szól törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókra is.

Kötelezettségcsökkentésként két lehet?ség merül fel. Az egyik, hogy a kötelezett tárgyévben ún. fejlesztési támogatást utal át a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényben meghatározott fejlesztési támogatásra jogosult részére, a másik a saját dolgozó képzésére fordított összeg figyelembe vétele az el?leg megállapítása során. Fejlesztési támogatás nyújtása esetén, amennyiben azt a kötelezett térségi integrált szakképz? központ fenntartójának, speciális készségfejleszt? speciális szakiskolának, központi képz?helynek utalja, a bruttó kötelezettség maximum 60 %-a, fels?oktatási intézmény részére történ? utalás esetén 30 %-a számolható el e címen. Saját munkavállaló számára feln?ttképzési szerz?dés, tanulmányi szerz?dés vagy a tanulmányok folytatására történ? munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés költségeivel, a mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60 %-a, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében 33 százaléka vehet? figyelembe kötelezettségcsökkent? tételként. A saját munkavállaló részére történ? képzés során figyelembe vehet? költségeket és további más, a költségek szakképzési hozzájárulás terhére történ? elszámolását lehet?vé tev? feltételeket a 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet tartalmazza.

A kötelezettségcsökkent? tételek kapcsán fontos arra figyelni, hogy a bruttó kötelezettség annak legfeljebb 60 százalékáig csökkenthet?, így ha a fejlesztési támogatásra és a saját dolgozó képzésre tekintettel egyaránt keletkezik kötelezettségcsökkent? tétel, ha azok együttes összege meghaladja a bruttó kötelezettség 60 százalékát, abban az esetben is csak a bruttó kötelezettség 60 százaléka vehet? csökkent? tételként figyelembe, 40 százaléka bevallandó és befizetend? az adóhatóság részére.

A befizetési kötelezettségnek 2010. július 20-áig az APEH Szakképzési hozzájárulás beszedési számlára történ? befizetéssel tudnak elget tenni.

Az APEH Szakképzési hozzájárulás beszedési számla száma: 10032000-06056061, az adónem kódja: 182.

Az egyszer?sített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalanyok nem a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény, hanem az Eva törvény 16/A §-a alapján teljesítik kötelezettségüket. Eszerint évközben negyedévente fizetik meg a szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket, bevallani azonban csak egyszer, az eva bevallásukban fogják negyedéves bontásban. Így ezen adóalanyoknak 1001-es bevallást szakképzési hozzájárulás miatt nem kell benyújtaniuk, de más, a bevalláson szerepl? kötelezettségüket az evás adóalanyok is ezen a nyomtatványon teljesítik.

Forrás: www.apeh.hu
APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága

toplink
Kapcsolt vállalkozás bejelentése, transzferár-nyilvántartás

Kérdés:
Egy társaságnak két tulajdonosa van 50-50%-ban tulajdonosok. Mindkét tulajdonosnak van egy-egy társasága, az egyik tulajdonos 100%-os tulajdonos az egyik cégben, a másik 50%-ban tulajdonos. A közös cégük bérbe adja az ingatlant a két társaságnak. Ez esetben milyen kötelezettség áll fenn? Mit kell bejelenteni az Apeh felé? Ha bejelentési kötelezettséget 15 napon belül kellett volna tenni, ha utólag teszi meg,akkor milyen szankciók merülhetnek fel? Évek óta bérbe adja a két társaságnak az ingatlanát, Mikor kellett volna bejelenteni, ha kapcsolt?  A Tao. tv. szerint kapcsoltak-e a cégek? Milyen dokumentációt kell készíteni a bérleti díjra vonatkozóan? A cégek mikro vállalkozások.

Válasz:
Ha a szavazati arányok megegyeznek a tulajdoni arányokkal, akkor a többségi befolyás hiányában nem áll fenn kapcsolt vállalkozási viszony az említett három cég között (Art. 178.§). A kapcsolt vállalkozás adatait a szerz?déskötést követ? 15 napon belül kell bejelenteni (Art. 23.§ (4)b)). A késedelmes bejelentés mulasztási bírságot vonhat maga után (Art. 172.§ (1)c)). A transzferár dokumentáció elkészítése alól a kisvállalkozások mentesülnek (Tao. 18.§ (5))

toplink
Feltölt?kártya elszámolása

Kérdés:
Szeretnék egyértelm? választ kapni arra, hogy elszámolható-e a telefon feltölt?kártya, vagy pedig nem célszer? mivel természetbeni juttatásnak min?sül és adót + járulékokat kell utána fizetni.

Válasz:
Röviden: nem célszer?. A részletes indoklást a 2004/45. Adózási kérdésre adott válasz tartalmazza.

2004/45. Adózási kérdés
telefonköltségek elszámolása

[Szja tv. 63. § (1) bekezdés d)-e) pontja]

Amennyiben a kifizet?k az Szja törvény 69. § (1) bekezdés d) és e) pontjában foglaltak alapján adnak a munkavállalóknak személyes használatra feltölt?kártyát, akkor az ennek révén adott juttatás (a magáncélú használat) adóköteles természetbeni juttatásnak min?sül.
Az Szja törvény 69. § (1) bekezdés d) pontja alapján természetbeni juttatás a munkáltató által valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított termék vagy szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve, hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele minden munkavállaló számára ténylegesen is elérhet?. E rendelkezést kell értelemszer?en alkalmazni akkor is, ha a munkáltató elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, valamint a szakképz? iskolai tanulók, kötelez? szakmai gyakorlatuk ideje alatt a hallgatók, továbbá - volt munkáltatóként (annak jogutódjaként) - nyugdíjban részesül? magánszemélyek részére juttat az említettek szerint adóköteles bevételt.
A 69. § (1) bekezdés e) pontja a szerint természetbeni juttatás a munkáltató által több munkavállaló részére a kollektív szerz?désben rögzített, vagy kedvezményesen biztosított termék vagy szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha a juttatásra jogosultak körét a kollektív szerz?dés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött id?, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg. E rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, valamint a szakképz? iskolai tanuló, kötelez? szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, továbbá - ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja a részére e szolgáltatást - a nyugdíjban részesül? magánszemély is.
Egyéb esetekben a feltölt?kártya-juttatás a magánszemély adóköteles jövedelme. Az Szja törvény 2. § (6) bekezdése szerint az adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei határozzák meg.
Ez azt jelenti, hogy a munkaviszonyban álló magánszemélyek esetében bérjövedelemnek, a társas vállalkozás tagjai esetében nem önálló tevékenységb?l származó jövedelemnek min?sül a feltölt?kártya juttatása címén keletkezett jövedelem. Egyéb esetben (amikor a magánszemély nem tekinthet? alkalmazottnak és tagnak sem a juttató szempontjából) a feltölt?kártya juttatása címén szerzett jövedelem egyéb összevonandó jövedelemnek min?sül, mivel a juttatás a kifizet? (munkáltató) tevékenységhez nem köt?dik.
Az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesít? eszköz csak az Szja törvény külön rendelkezése alapján min?sül természetbeni juttatásnak akkor is, ha a juttatás körülményei egyebekben megfelelnek az el?z? rendelkezésekben foglaltaknak.
A feltölt?kártya vásárlása az egyéni vállalkozóknál vállalkozói kivétnek min?sül, ha az adózó nem tudja hitelt érdeml?en bizonyítani, hogy kizárólag a vállalkozással kapcsolatos hívásokat kezdeményeztek a feltölt?kártyás mobiltelefonokról. Az Szja törvény alapján vállalkozói kivét az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt összeg, valamint a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését szolgáló kiadás alapján elszámolt minden olyan vállalkozói költség, amelyet az Szja törvénynek a vállalkozói költségek elszámolására vonatkozó rendelkezései nem nevesítenek jellemz?en el?forduló költségként. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó az alkalmazottai részére juttat feltölt?kártyát, akkor annak juttatáskori értékét az alkalmazott szempontjából csak akkor tekintheti természetbeni juttatásnak, ha az Szja tv. 69. § (1) bek. d) pontjában foglalt feltételeknek megfelel a juttatás módja.
A társasági és osztalékadó
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú mellékletének B/3. pontja szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak min?sül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezet? tisztségvisel?je, tevékenységében személyesen közrem?köd? tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj. 4. § f) pont], valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jelleg? egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történ? kötelez? befizetés.
Számviteli törvény idevágó rendelkezése
A számvitelr?l szóló 2000. évi C. törvény szerint személyi jelleg? egyéb kifizetések azok a kifizetések, amelyeket a munkáltató a munkavállaló részére jogszabályi el?írás vagy saját elhatározása alapján teljesít és nem tartoznak a bérköltség fogalmába. Személyi jelleg? ráfordítások az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közrem?ködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jelleg? egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok. Bérköltség minden olyan - az üzleti évhez kapcsolódó, - kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillet?, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közrem?ködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak. Ennek megfelel?en a felsorolt személyi körnek adott feltölt?kártya juttatása a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek min?sül.
A Tao törvény 8. § (1) bekezdés d) pont szerint az adózás el?tti eredményt növeli a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás el?tti eredménycsökkenéseként számításba vett összeg - ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerz? tevékenységgel, - különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra.
Ennek alapján, ha a feltölt?kártya juttatása a Tao törvény 3. számú mellékletének 3. pontjában felsorolt személyi körön kívüli magánszemély részére történik, akkor az ilyen jogcímen költségként elszámolt összeg a Tao törvény 8. § (1) bekezdés d) pont szerint (vagyis, ha nem min?sül a vállalkozási tevékenység, a bevételszerz? tevékenység érdekében felsorolt költségnek a körülmények vizsgálata alapján) az adózás el?tti eredményt növeli.
(PM Jövedelemadók f?osztálya 3583/2004. - APEH Adójogi f?osztálya 1227214205/2004.; AEÉ 2004/6.)
  

 

toplink
Heti Online hirdetés



Önadozó

A könyvel?i felel?sség kézikönyve

A könyvel?i felel?sség kézikönyve + CD



Contorg



Pénz és üzlet az ügyvédi praxisban

A hírlevélr?l való leirtakozáshoz kattintson ide: Leiratkozom

Impresszum: Az ADÓNET.HU Üzleti Kommunikációs Zrt. online hírlevele. Cégjegyzékszám: 01-10-0455755 Adószám: 14052512-2-43. Székhely: 1094 Budapest, Bokréta u. 3. Ügyfélszolgálat: 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 2675010 e-mail: info@adonet.hu Szerkesztésért felel: Szabó Margit vezérigazgató


Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.