Logo
ADÓNET. HU Zrt.
1094 Budapest, Bokréta u. 3. | 267 5010 | info@adonet.hu | www.adonet.hu
Heti Online
Hírlevél
2010-07-20
Tartalom
Céges honlapokra és e-mailekre vonatkozó szabályok
Megkezd?dött az APEH folyószámlakivonatok kiküldése
A tanulmányi szerz?dés szabályai
A mez?gazdasági ?stermel? tb. jogállása
Kapcsolt vállalkozás 2010-t?l


Céges honlapokra és e-mailekre vonatkozó szabályok
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 2006. évi V. törvény 25.§/1/ bekezdés szerint – amennyiben a cég rendelkezik honlappal, e-mail címmel – akkor ezeket mint elektronikus elérhet?ségeket fel kell tüntetni a cégjegyzékben is.

Akkor nincs ilyen kötelezettsége – ha a cég sem e-mail címmel, sem honlappal nem rendelkezik.

Ha a cég rendelkezik ezekkel, de a cégjegyzékben nincsenek még feltüntetve, akkor a legközelebbi változás bejegyzésnél kérnie kell. Ez az ügyvezet? felel?ssége.

A 2006. évi V. törvény 63.§/2/ bekezdése szerint a korlátolt felel?sség? társaság a honlapján és az elektronikus levelezésén is köteles feltüntetni a céget nyilvántartó cégbíróság nevét, a cég nevét és székhelyét, a cég cégjegyzékszámát. A cég - választása szerint - feltüntetheti a jegyzett t?kéjét is.

Ezen szabályok kissé bürokratikusaknak t?nhetnek, de fogyasztóvédelmi szerepük van, a címzettet segítik, hogy a küld?t beazonosíthassa. Ezzel együtt is mind az e-mailben, mind a honlapon diszkréten megoldható a cégadatok feltüntetése.

Nem súlyos szabályok ezek – megsértésük esetén törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezhet? a Cégbíróságon.
toplink
Megkezd?dött az APEH folyószámlakivonatok kiküldése
Az APEH hétf?n megkezdte a folyószámla-kivonatok és a késedelmipótlék-értesít?k kiküldését, amelyeket el?ször a gazdálkodói szervezetek, majd a magánszemélyek és egyéni vállalkozók is megkapnak, az elektronikus bevallókat kivéve.
Az APEH közleménye szerint elektronikus bevallóknak azok az adózók tekintend?k, akik 2010. január 1. és 2010. június 23. között elektronikus úton küldtek be bármilyen bevallást vagy adatlapot.

A nem elektronikus bevallók közül sem kap azonban mindenki értesítést. Folyószámla-kivonatot (késedelmi pótlékról értesítést) csak annak küldenek, akinél 2009-re késedelmi pótlékot állapított meg az adóhatóság, továbbá, aki késedelmi pótlékkal ugyan nem érintett, de 2009. december 31-én volt a folyószámláján legalább egy adónemen 1.000 forintot meghaladó érték? egyenleg.

Idén a bankszámlanyitásra nem kötelezett adózók értesít?i mellé nem csatol az APEH postai készpénz-átutalási megbízást (csekket), ?k lakossági folyószámlájukról banki átutalással, vagy bankkártyával a kijelölt ügyfélszolgálatokon fizethetnek.

Amennyiben valaki mégis csekken kíván fizetni, igényét továbbra is jelezheti az ügyfélszolgálati irodákban, de az ügyintézés gyorsítása érdekében az APEH azt javasolja, használják az erre szolgáló "Kérelem készpénz-átutalási megbízás (csekk) igényléséhez" elnevezési ?rlapot, ami megtalálható és kinyomtatható az APEH honlapjáról.

Az adóhatóság felhívja az adózók figyelmét, hogy ha valamely adónemen fennálló tartozást egy másik adónemen jelentkez? túlfizetés átvezetésével kívánják rendezni, azt csak és kizárólag egy külön nyomtatvány ('17-es számú átvezetési kérelem nyomtatvány) benyújtásával kezdeményezhetik.  

Ha valakinek az értesít?n szerepl? adatokkal kapcsolatban bármilyen észrevétele van, személyesen, a folyószámlát vezet? illetékes igazgatóság ügyfélszolgálatán, telefonos egyedi ügyintézéssel, az APEH Ügyintéz? Contact Centeren keresztül (ennek használatához ügyfél-azonosító számmal kell rendelkezni) lehet jelezni. Az írásos észrevétel benyújtásához az adóhatóság a "Folyószámla-kivonatra észrevétel" elnevezés? nyomtatvány használatát javasolja, amely ugyancsak elérhet? az APEH honlapján.
toplink
A tanulmányi szerz?dés szabályai
A tanulmányi szerz?dés szabályait a Munka Törvénykönyve 110-116.§-ai tartalmazzák. E rendelkezéseket ismertetjük.
A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerz?dést köthet. A szerz?désben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a másik fél pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illet?leg a képzettség megszerzése után meghatározott id?n keresztül a munkáltatóval munkaviszonyát fenntartja.

A munkavállaló munkáltatójának köteles el?zetesen bejelenteni, ha más munkáltatóval tanulmányi szerz?dést kíván kötni.

Nem köthet? tanulmányi szerz?dés
a) munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá
b) ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót.

A tanulmányi szerz?dést írásba kell foglalni.

A tanulmányi szerz?désben meg kell határozni a munkáltatót terhel? támogatás formáját és mértékét, továbbá - a támogatás mértékével arányosan - a munkavállaló által a munkáltatónál kötelez?en munkaviszonyban töltend? id? tartamát, amely öt évnél hosszabb nem lehet.

A munkáltatónál munkaviszonyban töltend? id? tartamába - a tanulmányi szerz?dés ellenkez? kikötése hiányában - nem számít be a munkaviszony szünetelésének az az esete, amelyre a munkavállalót szabadság nem illeti meg.

Amennyiben a munkáltató a támogatást nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerz?désszegést követ el, a másik fél mentesül a szerz?désb?l folyó kötelezettségei alól, és a szerz?désszegésb?l ered? esetleges kárát érvényesítheti.

Ha a támogatásban részesül? tanulmányait nem megfelel? eredménnyel folytatja, nem lép a szerz?dés szerinti id?pontban a munkáltatónál munkába, illet?leg a meghatározott id?tartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerz?désszegést követ el, a munkáltató követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelel? összeg megtérítését. Amennyiben a támogatásban részesül? a szerz?désben kikötött id?tartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.

A tanulmányi szerz?déssel kapcsolatban felmerült vitát - kivéve a nappali tagozatos iskolai rendszer? képzésben való részvételre kötött szerz?dést - a munkaügyi jogviták eldöntésére vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni.

Az iskolai rendszer? képzésben részt vev? munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadid?t biztosítani.

A szabadid? mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelez? iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat id?tartamáról szóló igazolásnak megfelel?en állapítja meg. Ezen túl a munkáltató vizsgánként - ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadid?t köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés min?sül.

A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadid?t köteles biztosítani.

A nem iskolai rendszer? képzésben részt vev? munkavállalónak tanulmányi munkaid?kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerz?dés megállapítja. A szabadid?t a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelel?en köteles biztosítani.

Amennyiben a munkavállaló általános iskolai tanulmányokat folytat, a munkaid?-kedvezmény alatt a munkából távol töltött id?re távolléti díj illeti meg.
toplink
A mez?gazdasági ?stermel? tb. jogállása

A társadalombiztosítási jogszabályok 2007. január 01-jét?l vonták be az ?stermel?ket a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség hatálya alá. 

A mez?gazdasági ?stermel? fogalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény  (a továbbiakban: szja.)  határozza meg és ezt a fogalmat vette át a társadalombiztosítási járuléktörvény (a továbbiakban Tbj.) is. Ezek szerint mez?gazdasági ?stermel?nek min?sül: az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek el?állítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására ?stermel?i igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a mez?gazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mez?gazdasági termel? magánszemélyt, valamint a term?földr?l szóló törvény szerint családi gazdálkodónak min?sül? magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közrem?köd? családtagját is, mindegyikre vonatkozóan az szja. törvény 6. számú mellékletben felsorolt termékek el?állítására irányuló tevékenységének bevétele (jövedelme) tekintetében. 

A Tbj. 2008. január 01-jét?l a kezd? mez?gazdasági ?stermel? fogalmát is szabályozza. E szerint kezd? ?stermel? az, aki a tárgyévet megel?z? évben nem min?sült mez?gazdasági ?stermel?nek.

Mikor esik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség hatálya alá a mez?gazdasági ?stermel??

Speciális – más biztosítási körökre egyáltalán nem jellemz? – feltételek esetén válik biztosítottá a mez?gazdasági ?stermel?. A biztosítási kötelezettség els?dleges feltétele, hogy a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralév? id? és a már megszerzett szolgálati id? együttesen legalább 20 év legyen. Ennek megállapíthatósága érdekében a mez?gazdasági  ?stermel? életkorától függetlenül kérheti szolgálati idejének igazolását a lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási szervt?l. Ha a mez?gazdasági ?stermel? e feltétellel nem rendelkezik és a nyugdíjkorhatár betöltéséig már nem lesz 20 év szolgálati ideje, nem válik biztosítottá, illetve járulékfizet?vé.

Ebben az esetben azonban fennáll annak a veszélye, hogy mivel „nem biztosított”, nem lesz jogosult egészségügyi szolgáltatásra sem. Ha ez bekövetkezik fel kell keresnie az állami adóhatóságot abból a célból, hogy mint „nem biztosított” bejelentkezzen a ’T1011-es számú bejelent?lapon és fizesse havonta (2010. évben) a 4950 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Nem biztosított és nem kell járulékot fizetnie az ?stermel?i tevékenységet közös ?stermel?i igazolvány alapján folytató kiskorú személynek, valamint a gazdálkodó család kiskorú  tagjának sem, (?k a Tbj. rendelkezései szerint jogosultak egészségügyi szolgáltatásra). Ha azonban betöltik a nagykorúságot és továbbra is folytatják az ?stermel?i tevékenységet biztosítottak és járulék fizetésére kötelezettek lesznek akkor is, ha egyébként nappali tagozatos tanulók, hallgatók. 

Az a kiskorú ?stermel? aki nem közös, hanem egyéni ?stermel?i igazolvánnyal rendelkezik, viszont kiskorúként is biztosított és járulékfizetésre kötelezett akkor is, ha egyébként nappali tagozatos tanuló. 

Nem biztosított és nem kell járulékot fizetnie ?stermel?ként annak sem, aki egyéb jogcímen biztosított, pl: az ?stermelés folytatásával egyidej?leg munkaviszonyban áll, társas vállalkozás személyesen közrem?köd? tagja, vagy egyéni vállalkozó. 

Nem lehet azonban figyelembe venni, illetve az ?stermel?i járulékfizetést?l eltekinteni abban az esetben, ha az ?stermel? a Tbj. szerinti un. munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében biztosított.  Ha az ?stermel? pl: önkormányzati képvisel? és e jogviszonyában biztosítottnak min?sül, vagy megbízási, segít? családtagi, vállalkozási (nem egyéni vállalkozóként), bedolgozói jogviszonyban biztosított, akkor mint ?stermel? is biztosítottá és járulékfizetésre kötelezetté válik.

Nem biztosított és nem kell járulékot fizetnie a saját jogú nyugdíjas (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas) ?stermel?nek, valamint annak az özvegyi nyugdíjban részesül? ?stermel?nek, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Nem min?sül sajátjogú nyugdíjasnak, így  biztosított és járulékfizet?  az a mez?gazdasági ?stermel?, aki rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban részesül (ezek az ellátások – bár a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja – csak nyugdíjszer? ellátások).

A mez?gazdasági ?stermel? biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége az ?stermel?i igazolványban feltüntetett id?ponttól az igazolvány visszaadása napjáig, gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn. Megsz?nik a biztosítás akkor is, ha a mez?gazdasági ?stermel? kilép a családi gazdaságból, vagy a közös ?stermelésb?l. A mez?gazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott és a Tbj. szerint ?stermel?nek min?sül? mez?gazdasági ?stermel? biztosítási kötelezettsége a nyilvántartásba vétel napjától, a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn.
 
Forrás: www.apeh.hu
APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága
toplink
Kapcsolt vállalkozás 2010-t?l

Két társaság kapcsolt vállalkozási viszonyának megítélését a következ?képpen kell elvégezni.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 4. § 23. pont c) alpontjának – 2010. január 1-jét?l hatályos szövege – értelmében kapcsolt vállalkozásnak min?sül az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Polgári Törvénykönyvr?l szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezéseinek megfelel? alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkett?jükben többségi befolyással rendelkezik; azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni. A hivatkozott rendelkezés értelmében 2010-t?l kapcsolt vállalkozásnak min?sülnek azon adózók is, amelyekben közeli hozzátartozók külön-külön többségi befolyással rendelkeznek. Az ugyanazon adózóban részesedéssel rendelkez? közeli hozzátartozók szavazati jogát továbbra is össze kell számítani. A Ptk. 685. § b) pontja szerint közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevel?szül?, valamint a testvér.

Két társaság kapcsolt vállalkozási viszonyának megítélését a következ?képpen kell a fenti rendelkezések alkalmazásában elvégezni. El?ször az egyik társaságban kell vizsgálni, hogy valamely tagja rendelkezik-e benne többségi befolyással. Ennek során a társaságban részesedéssel bíró közeli hozzátartozók szavazati jogát össze kell számítani. Ezt követ?en meg kell vizsgálni, hogy ugyanezek a körülmények a másik társaságban is fennállnak-e. Amennyiben mindkét társaságban van többségi tulajdonos, meg kell nézni, hogy a többségi tulajdonosok egymásnak közeli hozzátartozói-e a Ptk. alapján. Amennyiben igen, akkor a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpontjának értelmében a két társaság egymással kapcsolt vállalkozás.

  1. „A” társaságban apa 40%-os, anya 30%-os, közös gyermekük 30%-os részesedéssel rendelkezik. Anya és apa elváltak, így a Ptk. alapján nem min?sülnek közeli hozzátartozónak.
    „B” társaságban anya 50%-os, a közös gyermek felesége 50%-os részesedéssel bír.
    „C” társaságban apa új felesége 50%-os, közös gyermek felesége 50%-os részesedéssel rendelkezik.
    „D” társaságban közös gyermek 50%-os, közös gyermek feleségének testvére 50%-os részesedéssel rendelkezik.
    A részesedések és a szavazati jog mértéke minden esetben azonos.
    Az apa és a közös gyermek, illetve az anya és a közös gyermek szavazati jogát egybe kell számítani, így „A” társaságban mindenki többségi befolyással rendelkezik.
    „B” társaságban azonban sem az anya, sem a közös gyermek felesége nem bír szavazati többséggel, részesedéseiket ugyanis nem kell összeszámítani (mivel nem min?sülnek közeli hozzátartozónak). Ezért „A” és „B” társaság között kapcsolt vállalkozási viszony nem jön létre.
    „C” társaságban sem az apa új felesége, sem a közös gyermek felesége nem bír többségi befolyással, részesedéseiket ugyanis szintén nem kell összeszámítani (mivel nem közeli hozzátartozók). Így „A” és „C” társaság között sem jön létre kapcsolt vállalkozási viszony.
    „D” társaságban sem a közös gyermek, sem a közös gyermek feleségének testvére nem bír többségi befolyással, mivel az ? részesedéseik összeszámításának sincs helye (nem közeli hozzátartozók). Ezért „A” és „D” társaság sem min?sül egymás kapcsolt vállalkozásának.
    Mivel sem „B”, sem „C”, sem „D” társaságnak nincs többségi befolyással rendelkez? tagja a fentiek alapján, így e három társaság egymással sincs kapcsolt vállalkozási viszonyban.

  2. „E” társaságban gyermek 95%-os, gyermek anyja 5%-os részesedéssel rendelkezik.
    „F” társaságban gyermek testvére 50%-os, gyermek testvérének élettársa 50%-os részesedéssel rendelkezik.
    „G” társaságban gyermek testvére 60%-os, gyermek testvérének élettársa 40%-os részesedéssel bír.
    A részesedések és a szavazati jog mértéke minden esetben azonos.
    „E” társaságban a gyermek és a gyermek anyja részesedéseit össze kell számítani; így mindkett?jük többségi befolyással rendelkezik.
    „F” társaságban a gyermek testvére akkor többségi tulajdonos, ha az élettársa a Ptk. szerinti bejegyzett élettársnak min?sül, mivel ebben az esetben tekintend?k közeli hozzátartozónak, így részesedéseiket ebben az esetben kell összeszámítani. A gyermek testvére mind a gyermekkel, mind az anyával közeli hozzátartozó; így „E” és „F” társaság ezen feltételek szerint min?sül kapcsolt vállalkozásnak. Amennyiben a gyermek testvérének élettársa nem bejegyzett élettárs, akkor a gyermek testvére nem rendelkezik szavazati többséggel „F” társaságban, így ebben az esetben „E” és „F” társaság nem kapcsolt vállalkozások.
    „G” társaságban a gyermek testvére már önmagában többségi befolyással bír, így „E” és „G” társaság akkor is kapcsolt vállalkozásnak min?sül, ha a gyermek testvérének élettársa nem bejegyzett élettárs.
    „F” és „G” társaság akkor kapcsolt vállalkozások, ha a gyermek testvérének élettársa bejegyzett élettárs, mivel a fentiek alapján „F” társaságban csak ebben az esetben áll fenn a tagoknak többségi befolyása.

  3.  „H” társaságban anya 99%-os, gyermek 1%-os részesedéssel rendelkezik.
    „I” társaságban anya 100%-os tulajdonos.
    „J” társaságban gyermek 100%-os tulajdonos.
    A részesedések és a szavazati jog mértéke minden esetben azonos.
    „H” társaságban mind az anya, mind a gyermek többségi tulajdonosnak min?sül, mivel az anya már önmagában is a szavazati jogok többségével rendelkezik; a gyermek részesedését pedig az anyáéval össze kell számítani. Ennek alapján „H” társaság mind „I”, mind „J” társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll (mind a 2009-ben, mind a 2010-t?l hatályos szabályozás szerint).
    „I” és „J” társaság a 2010-t?l hatályos szabályok alapján min?sül kapcsolt vállalkozásnak, mivel a gyermek, illetve az anya külön-külön rendelkezik többségi befolyással (csak a 2010-t?l hatályos szabályok szerint kell ?ket harmadik személynek tekinteni a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpontja alapján).

[PM Jövedelemadók f?osztálya 2297/2010. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási f?osztály 5227334240/2010.]

Forrás: www.apeh.hu

toplink
Heti Online hirdetés



Önadozó

A könyvel?i felel?sség kézikönyve

A könyvel?i felel?sség kézikönyve + CD



Contorg



Pénz és üzlet az ügyvédi praxisban

A hírlevélr?l való leirtakozáshoz kattintson ide: Leiratkozom

Impresszum: Az ADÓNET.HU Üzleti Kommunikációs Zrt. online hírlevele. Cégjegyzékszám: 01-10-0455755 Adószám: 14052512-2-43. Székhely: 1094 Budapest, Bokréta u. 3. Ügyfélszolgálat: 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 2675010 e-mail: info@adonet.hu Szerkesztésért felel: Szabó Margit vezérigazgató


Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.