Logo
ADÓNET. HU Zrt.
1094 Budapest, Bokréta u. 3. | 267 5010 | info@adonet.hu | www.adonet.hu
Heti Online
Hírlevél
2010-07-27
Tartalom
200 ezer forintot meghaladó érték? szolgáltatások költségelszámlási szabályai
Mez?gazdasági termel?ket érint? törvénymódosítások
Egyszer?södött a jelenléti ív a mez?gazdasági idénymunkánál
Gázártámogatás május 1-t?l
A munkaszerz?dés módosításának szabályai


200 ezer forintot meghaladó érték? szolgáltatások költségelszámlási szabályai
A Társasági adó törvény 3. számú mellékletének A) 4. pontja szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak min?sül az általános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke (vagy annak egy része), ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelm?en megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszer? gazdálkodás követelményeivel; az adóévben ugyanazon személyt?l ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni.

E rendelkezés kapcsán a következ?kre indokolt figyelemmel lenni:

Az ésszer? gazdálkodás követelményének vizsgálata ki kell terjedni arra, hogy az igénybevett szolgáltatás ellenértéke az adózó árbevételéhez viszonyítva ésszer?-e, arányban áll-e a szolgáltatás jellegével, min?ségével. Például, ha egy vállalkozás egy beruházás megvalósíthatósági tanulmányára a beruházás értékének 30 %-ával egyez? díjat fizet, az – mértéke miatt – valószín? nem tekinthet? ésszer?nek. 

Ugyanígy, ha egy vállalkozás a bevételéhez képest az anyavállalata részére aránytalanul nagy összeg? tanácsadói díjat fizet, szintén megállapítható, hogy e költség vagy egy része nem a bevételszerz? tevékenységét szolgálja. E tételnél a legtöbb probléma, vita abból adódik, hogy nem állapítható meg egyértelm?en, hogy a szolgáltatás nyújtása ténylegesen megtörtént. Célszer? ezért erre gondot fordítani.
toplink
Mez?gazdasági termel?ket érint? törvénymódosítások
A családon belül illetékmentesen örökölhet? a farm, minden felszerelésével együtt, a helyi közétkeztetéshez közvetlenül a termel?t?l is vásárolható élelmiszer.

Augusztustól a kistermel? a saját gyümölcséb?l vagy a kipréselt sz?l? törkölyéb?l legálisan pálinkát f?zhet - a vásárolt gyümölcs is saját gyümölcsnek számít. A saját fogyasztásra szánt pálinkaf?zésnél - amennyiben a termel? nem adja el a gyümölcspárlatot - 50 literig nem kell jövedéki adót fizetni, a f?zést nem kell sehol el?re bejelenteni, és a 100 literesnél kisebb készüléket sem kell engedélyeztetni.

Ha valaki el akarja adni az otthon vagy bérf?zésben készült pálinkát, erre is lesz lehet?sége. A saját gazdaság helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatásnál zárjeggyel ellátott, legfeljebb kétliteres palackokban kínálhatja az italt.

Szintén augusztustól mentes a vagyonátruházási illeték alól a term?föld, a tanya, és a mez?gazdasági termel?tevékenységhez szükséges m?velés alól kivett terület, építmény (például magtár, istálló, stb.) valamint ingóság - ide értve a gépjárm?vet és a pótkocsit is - tulajdonának, illetve vagyoni érték? jognak a megszerzése közeli hozzátartozóknál. Ilyen közeli hozzátartozó többek között a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, és a testvér).

Az új jogszabály - ugyancsak augusztustól - lehet?vé teszi, hogy a közétkeztetést végz? intézmények - bölcs?dék, óvodák, iskolák, hivatalok, egészségügyi intézmények - közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termel?t?l megvásárolhatják a nyers húst, a zöldséget, a gyümölcsöt, a tejet és tejterméket, a mézet, a tojást és a gabonát.

Eddig a gazdáknak sok bosszúságot okozott, hogy hozzájárulás címén fizetniük kellett a társulásoknak azért, hogy cserében a területükön vagy annak közelében lév? összes árkot, csatornát, árokpartot a vízm?vek megtisztítsák. Az esetek többségében azonban a vízgazdálkodási társulások - els?sorban pénzhiány miatt - nem végezték el a feladatukat, a gazdáktól mégis adó módjára behajtották a járulékot. Ez a helyzet 2011. január 1-t?l, megsz?nik, mivel eltörlésre kerül a vízgazdálkodási hozzájárulás.

Szeptember elsején megalakul a Nemzeti Földalapkezel?. A Nemzeti Földalap visszakerül a Magyar Nemzeti Vagyonkezel? ZRt.-t?l a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, azért hogy  az végrehajtsa a  kormány népesedési, demográfiai és földprogramját. A Nemzeti Földalapba tartozó földeket négy módon lehet hasznosítani: nyilvános pályázaton történ? eladással, haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adással, továbbá földcserével. A földtulajdonosoknak els?ként az NFA-nak kell felajánlaniuk az eladásra szánt földjüket, amelyért a helyben kialakult piaci árat fizeti az alapkezel?.

toplink
Egyszer?södött a jelenléti ív a mez?gazdasági idénymunkánál
Visszamen?leges hatállyal, ez év június 30-tól eltörölte a kormány a mez?gazdasági idénymunkásokat alkalmazók azon kötelezettségét, hogy a jelenléti ívet szigorú számadású nyomtatványon kelljen vezetniük - a jogszabály a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

Az enyhébb szabályt a joger?sen le nem zárt ügyekben is alkalmazni kell, vagyis aki ellen  - szabálytalanság miatt - az adóhatóság eljárást indított, az nem büntethet?.

Az idén márciusban hozott eredeti kormányrendelet az egyszer?sített foglalkoztatási törvénynek a növénytermesztési idénymunkára vonatkozó részletszabályait tartalmazta. Ebben külön fejezet szólt a jelenléti ívr?l, amit lényegében úgy kellett el?állítani, mint a számlákat.

A rendelet melléklete meghatározta a jelenléti ív tartalmát, az APEH kötelessége pedig a sorszám-tartományok közzététele volt. Az ilyen jelenléti ív tömbök vásárlóiról az eladóknak nyilvántartást kellett vezetniük.
toplink
Gázártámogatás május 1-t?l
A 211/2010. (VII. 1.) Kormányrendelet alapján azok a fogyasztók, akik 2010. június 30-án energiafelhasználási támogatásban részesültek, külön igénybejelentés nélkül 2010. december 31-ig jogosultak a támogatásra.

A gázár támogatás fajlagos összege

Ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem:
  1. nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét,az 57.000 Ft, akkor a támogatás fajlagos összege: 0,771 Ft/MJ, (26.21Ft/m3)
  2. meghaladja a nyugdíjminimum kétszeresét (57.001 Ft),de nem haladja meg annak két és félszeresét(71.250 Ft), akkor a támogatás fajlagos összege: a jogosultsági id?szak 2010. április 30-áig terjed? részid?szaka vonatkozásában 0,556 Ft/MJ, (18.90 Ft/m3), a jogosultsági id?szak 2010. május 1-jét?l 2010. december 31-éig terjed? részid?szaka vonatkozásában 0,278 Ft/MJ (9,45 Ft/m3)
  3. meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét (71.251 Ft), de nem haladja meg annak háromszorosát (85.500 Ft), a támogatás fajlagos összege: a jogosultsági id?szak 2010. április 30-áig terjed? részid?szaka vonatkozásában 0,238 Ft/MJ (8,09 Ft/m3) a jogosultsági id?szak 2010. május 1-jét?l 2010. december 31-éig terjed? részid?szaka vonatkozásában 0 Ft/MJ;
  4. meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát (85.501 Ft), de nem haladja meg annak három és félszeresét (99.750 Ft) a támogatás fajlagos összege: a jogosultsági id?szak 2010. április 30-áig terjed? részid?szaka vonatkozásában 0,018 Ft/MJ (0,61 Ft/m3) a jogosultsági id?szak 2010. május 1-jét?l 2010. december 31-éig terjed? részid?szaka vonatkozásában 0 Ft/MJ.
A c) és d) kategóriában a jogszabály módosítás azt eredményezte, hogy május 1-jét?l a támogatást nem lehet biztosítani. A 2010. május 1-jét megel?z? fogyasztásra azonban akkor is jár a támogatás, ha az kés?bb kerül kiszámlázásra.

Gázfogyasztás esetén a támogatás a jogosultsági id?szak 2010. január 1-jét?l 2010. december 31-éig terjed? részid?szakában legfeljebb 68 000 MJ, nagycsaládos háztartás esetében legfeljebb 136 000 MJ h?mennyiségre jár.

Távh?támogatás

A távh?-támogatás fajlagos összege:
Ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem:
  1. nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét (57.000 Ft-ot), a támogatás fajlagos összege: 1,767 Ft/MJ,
  2. meghaladja a nyugdíjminimum kétszeresét (57.001 Ft),de nem haladja meg annak két és félszeresét (71.250 Ft-ot), a támogatás fajlagos összege: a jogosultsági id?szak 2010. április 30-áig terjed? részid?szaka vonatkozásában 1,377 Ft/MJ, a jogosultsági id?szak 2010. május 1-jét?l 2010. december 31-éig terjed? részid?szaka vonatkozásában 0,6885 Ft/MJ;
  3. meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét (71.251 Ft), de nem haladja meg annak háromszorosát (85.500 Ft-ot), a támogatás fajlagos összege: a jogosultsági id?szak 2010. április 30-áig terjed? részid?szaka vonatkozásában 0,783 Ft/MJ, a jogosultsági id?szak 2010. május 1-jét?l 2010. december 31-éig terjed? részid?szaka vonatkozásában 0 Ft/MJ;
  4. meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát (85.501 Ft), de nem haladja meg annak három és félszeresét (99.750 Ft), a támogatás fajlagos összege: a jogosultsági id?szak 2010. április 30-áig terjed? részid?szaka vonatkozásában 0,399 Ft/MJ, a jogosultsági id?szak 2010. május 1-jét?l 2010. december 31-éig terjed? részid?szaka vonatkozásában 0 Ft/MJ.
A c) és d) kategóriában május 1-jét?l a támogatást a távh?felhasználóknak nem lehet biztosítani. A 2010. május 1-jét megel?z? fogyasztásra azonban akkor is jár a támogatás, ha az kés?bb kerül kiszámlázásra.

A jogszabály a támogatási rendszerbe új jogosultak belépését nem teszi lehet?vé: a támogatás továbbiakban is azoknak jár, akik június 30-án jogosultak voltak ártámogatásra.

Jogszabályhely: 211/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távh?felhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról.

2010. július

Forrás: Nemzeti Er?forrás Minisztérium Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztálya
toplink
A munkaszerz?dés módosításának szabályai

A munkaszerz?dés módosítására vonatkozó szabályokat  a Munka Törvénykönyve 82-85.§-ai tartalmazzák.
A leglényegesebb el?írás, hogy a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerz?dést csak közös megegyezéssel módosíthatja. Ez alapján nem teheti meg a munkáltató, hogy például a munkabér összegét egyoldalúan módosítja.

A munkaszerz?dés módosítására is a megkötésre vonatkozó szabályokat kell megfelel?en alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy A munkaszerz?dés módosítását is írásba kell foglalni, amelyr?l a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerz?dés-módosítás érvénytelenségére csak a munkavállaló - a módosítást követ? harminc napon belül - hivatkozhat.

Ha a munkavállalót megállapodás alapján határozott id?re a munkaszerz?dést?l eltér?en foglalkoztatják, a határozott id? lejártát követ?en a munkaszerz?dés szerint kell tovább foglalkoztatni, és munkabérét az id?közben bekövetkezett bérfejlesztésekre tekintettel módosítani kell.

Nem min?sül munkaszerz?dés-módosításnak, ha a munkavállaló - a munkáltató m?ködésével összefügg? okból, ideiglenesen - a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás). Az átirányítás a munkavállalóra nézve - különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat.

Az átirányítás várható id?tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Az átirányítás alapján történ? munkavégzés id?tartama - kollektív szerz?dés eltér? rendelkezése hiányában - nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy munkanapot. Ha az átirányítás id?tartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni. Egy naptári éven belül a több alkalommal elrendelt átirányítások id?tartamát össze kell számítani.

Egy naptári éven belül az átirányítás, illetve a kiküldetés, kirendelés id?tartamát össze kell számítani és ezek együttes id?tartama - kollektív szerz?dés eltér? rendelkezése hiányában - a száztíz munkanapot nem haladhatja meg.

Ha a munkavállaló eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót az átirányítás teljes id?tartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb a munkavállaló átlagkereseténél.

Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett, munkaidejének meghatározható részében más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót a díjazás a ténylegesen ellátott feladatok arányában illeti meg.

Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés id?tartama nem különíthet? el, a munkavállalót a munkabérén felül külön díjazás (helyettesítési díj) illeti meg. A helyettesítési díj mértékét az átirányítás alapján végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével kell megállapítani.

A munkavállaló személyi alapbérét a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését, illetve a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés a) pont], továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság (139. §) megsz?nését követ?en a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkez? munkavállalók részére id?közben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelel?en módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó.

Ha a munkavállaló
a) a teljes vagy részmunkaid?s foglalkoztatás, illetve
b) a foglalkoztatás határozatlan id?tartama
vonatkozásában kezdeményezi a munkaszerz?dés módosítását, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva - jogos érdekére, így különösen a munkaszervezés körülményeire, a gazdaságos m?ködés és a munkakör betöltésének feltételeire tekintettel - dönt a módosításra vonatkozó ajánlat elfogadásáról. A munkáltató a döntésér?l tizenöt napon belül írásban köteles a munkavállalót tájékoztatni.

A munkáltató az el?bbiek szerinti foglalkoztatás el?segítése érdekében köteles a helyben szokásos módon, megfelel? id?ben a munkavállalókat tájékoztatni azokról a munkakörökr?l, ahol a munkaszerz?dés el?bbiek szerinti módosítására lehet?ség van.

A n?t terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi véleménybemutatása alapján - az állapotának egészségügyi szempontból megfelel? munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglév? munkakörében a munkafeltételeket kell megfelel?en módosítani. Az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges.

Az ideiglenesen áthelyezett, illet?leg áthelyezés nélkül módosított munkafeltételek mellett foglalkoztatott n? munkabére nem lehet kevesebb el?z? átlagkereseténél. Ha a munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelel? munkakört biztosítani, akkor a n?t a munkavégzés alól fel kell menteni, és erre az id?re részére az állásid?re járó munkabért kell folyósítani.

A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképesség?vé vált munkavállalót köteles - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az állapotának megfelel? munkakörben tovább foglalkoztatni. Ezekt?l a rendelkezésekt?l érvényesen eltérni nem lehet.

toplink
Heti Online hirdetés



Önadozó

A könyvel?i felel?sség kézikönyve

A könyvel?i felel?sség kézikönyve + CD



Contorg



Pénz és üzlet az ügyvédi praxisban

A hírlevélr?l való leirtakozáshoz kattintson ide: Leiratkozom

Impresszum: Az ADÓNET.HU Üzleti Kommunikációs Zrt. online hírlevele. Cégjegyzékszám: 01-10-0455755 Adószám: 14052512-2-43. Székhely: 1094 Budapest, Bokréta u. 3. Ügyfélszolgálat: 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 2675010 e-mail: info@adonet.hu Szerkesztésért felel: Szabó Margit vezérigazgató


Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.