Logo
ADÓNET. HU Zrt.
1094 Budapest, Bokréta u. 3. | 267 5010 | info@adonet.hu | www.adonet.hu
Heti Online
Hírlevél
2010-08-03
Tartalom
Mi mikor lép hatályba?
Egyszer?sített munkaszerz?dés
200 ezer forintot meghaladó érték? szolgáltatások költségelszámlási szabályai
Mez?gazdasági termel?ket érint? törvénymódosítások
Egyszer?södött a jelenléti ív a mez?gazdasági idénymunkánál


Mi mikor lép hatályba?

Az Országgy?lés július 22-én fogadta el az egyes gazdasági és pénzügyi törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló javaslatot.

A csomagnak az állampolgárokat közvetlenül érint? elemei közül augusztus 1-jén - visszamen?leges hatállyal - lényegében egy lép életbe: a ház körül végzett munka adómentessége.

A kihirdetést követ? naptól - tehát biztosan augusztusban - sz?nik meg a jelzálogalapú devizahitelezés.

A törvény kihirdetését?l számított harmadik napon több intézkedés is hatályba lép: a társasági adó csökkentése - amely egyébként visszamen?legesen július 1-jét?l lesz érvényes -, az egyenes ági rokonok közötti öröklés és ajándékozás illetékmentessége. Utóbbi rendelkezést az öröklést érint?en azokra az ügyekre is alkalmazni kell, amelyeket július 1. az Adó- és Pénzügyi Ellen?rzési Hivatal (APEH) joger?sen még nem bírált el.

Ugyancsak ekkortól, vagyis a kihirdetést követ? harmadik naptól sz?nik meg a nagy érték? vagyontárgyakat terhel? adó, így azt a második félévben már nem kell fizetni.

Szeptember 1-jét?l él majd az a szabály, amely alapján a közszférában bevezetik a kétmillió forintos havi bérplafont.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke esetében azonban a kihirdetést követ? nyolcadik naptól él a szabályozás mégpedig úgy, hogy az elnök a tárgyév március 1-jét?l a következ? év február végéig terjed? id?szakra vonatkozó, MNB-t?l, illetve PSZÁF-tól származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megel?z? évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese.

A törvény kihirdetését követ? 44. napot követ? hónap els? napján lép hatályba az a rendelkezés, amely szerint 98 százalékos különadó sújtja a közszférában a végkielégítéseket és egyes jövedelmeket, de a szabályozás a 2010. január 1-jét?l megszerzett jövedelmekre vonatkozik.

Negyvenöt nappal a kihirdetés után lesz jövedékiadó-mentes a meghatározott mennyiségben f?zött pálinka. Ekkortól él a banki különadó is, de azt el?ször szeptember 30-ig kell befizetni, másodszor pedig december 10-ig.

toplink
Egyszer?sített munkaszerz?dés
Az egyszer?sített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény kimondja, hogy amennyiben azt a munkavállaló kéri, illetve a jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint, egyszer?sített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt a törvény melléklete szerint szerz?dés megkötésével kell létesíteni.
 
A szerz?dés minta letölthet? az APEH honlapról:
toplink
200 ezer forintot meghaladó érték? szolgáltatások költségelszámlási szabályai
A Társasági adó törvény 3. számú mellékletének A) 4. pontja szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak min?sül az általános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke (vagy annak egy része), ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelm?en megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszer? gazdálkodás követelményeivel; az adóévben ugyanazon személyt?l ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni.

E rendelkezés kapcsán a következ?kre indokolt figyelemmel lenni:

Az ésszer? gazdálkodás követelményének vizsgálata ki kell terjedni arra, hogy az igénybevett szolgáltatás ellenértéke az adózó árbevételéhez viszonyítva ésszer?-e, arányban áll-e a szolgáltatás jellegével, min?ségével. Például, ha egy vállalkozás egy beruházás megvalósíthatósági tanulmányára a beruházás értékének 30 %-ával egyez? díjat fizet, az – mértéke miatt – valószín? nem tekinthet? ésszer?nek. 

Ugyanígy, ha egy vállalkozás a bevételéhez képest az anyavállalata részére aránytalanul nagy összeg? tanácsadói díjat fizet, szintén megállapítható, hogy e költség vagy egy része nem a bevételszerz? tevékenységét szolgálja. E tételnél a legtöbb probléma, vita abból adódik, hogy nem állapítható meg egyértelm?en, hogy a szolgáltatás nyújtása ténylegesen megtörtént. Célszer? ezért erre gondot fordítani.
toplink
Mez?gazdasági termel?ket érint? törvénymódosítások
A családon belül illetékmentesen örökölhet? a farm, minden felszerelésével együtt, a helyi közétkeztetéshez közvetlenül a termel?t?l is vásárolható élelmiszer.

Augusztustól a kistermel? a saját gyümölcséb?l vagy a kipréselt sz?l? törkölyéb?l legálisan pálinkát f?zhet - a vásárolt gyümölcs is saját gyümölcsnek számít. A saját fogyasztásra szánt pálinkaf?zésnél - amennyiben a termel? nem adja el a gyümölcspárlatot - 50 literig nem kell jövedéki adót fizetni, a f?zést nem kell sehol el?re bejelenteni, és a 100 literesnél kisebb készüléket sem kell engedélyeztetni.

Ha valaki el akarja adni az otthon vagy bérf?zésben készült pálinkát, erre is lesz lehet?sége. A saját gazdaság helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatásnál zárjeggyel ellátott, legfeljebb kétliteres palackokban kínálhatja az italt.

Szintén augusztustól mentes a vagyonátruházási illeték alól a term?föld, a tanya, és a mez?gazdasági termel?tevékenységhez szükséges m?velés alól kivett terület, építmény (például magtár, istálló, stb.) valamint ingóság - ide értve a gépjárm?vet és a pótkocsit is - tulajdonának, illetve vagyoni érték? jognak a megszerzése közeli hozzátartozóknál. Ilyen közeli hozzátartozó többek között a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, és a testvér).

Az új jogszabály - ugyancsak augusztustól - lehet?vé teszi, hogy a közétkeztetést végz? intézmények - bölcs?dék, óvodák, iskolák, hivatalok, egészségügyi intézmények - közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termel?t?l megvásárolhatják a nyers húst, a zöldséget, a gyümölcsöt, a tejet és tejterméket, a mézet, a tojást és a gabonát.

Eddig a gazdáknak sok bosszúságot okozott, hogy hozzájárulás címén fizetniük kellett a társulásoknak azért, hogy cserében a területükön vagy annak közelében lév? összes árkot, csatornát, árokpartot a vízm?vek megtisztítsák. Az esetek többségében azonban a vízgazdálkodási társulások - els?sorban pénzhiány miatt - nem végezték el a feladatukat, a gazdáktól mégis adó módjára behajtották a járulékot. Ez a helyzet 2011. január 1-t?l, megsz?nik, mivel eltörlésre kerül a vízgazdálkodási hozzájárulás.

Szeptember elsején megalakul a Nemzeti Földalapkezel?. A Nemzeti Földalap visszakerül a Magyar Nemzeti Vagyonkezel? ZRt.-t?l a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, azért hogy  az végrehajtsa a  kormány népesedési, demográfiai és földprogramját. A Nemzeti Földalapba tartozó földeket négy módon lehet hasznosítani: nyilvános pályázaton történ? eladással, haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adással, továbbá földcserével. A földtulajdonosoknak els?ként az NFA-nak kell felajánlaniuk az eladásra szánt földjüket, amelyért a helyben kialakult piaci árat fizeti az alapkezel?.

toplink
Egyszer?södött a jelenléti ív a mez?gazdasági idénymunkánál
Visszamen?leges hatállyal, ez év június 30-tól eltörölte a kormány a mez?gazdasági idénymunkásokat alkalmazók azon kötelezettségét, hogy a jelenléti ívet szigorú számadású nyomtatványon kelljen vezetniük - a jogszabály a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

Az enyhébb szabályt a joger?sen le nem zárt ügyekben is alkalmazni kell, vagyis aki ellen  - szabálytalanság miatt - az adóhatóság eljárást indított, az nem büntethet?.

Az idén márciusban hozott eredeti kormányrendelet az egyszer?sített foglalkoztatási törvénynek a növénytermesztési idénymunkára vonatkozó részletszabályait tartalmazta. Ebben külön fejezet szólt a jelenléti ívr?l, amit lényegében úgy kellett el?állítani, mint a számlákat.

A rendelet melléklete meghatározta a jelenléti ív tartalmát, az APEH kötelessége pedig a sorszám-tartományok közzététele volt. Az ilyen jelenléti ív tömbök vásárlóiról az eladóknak nyilvántartást kellett vezetniük.
toplink
Heti Online hirdetés



Önadozó

A könyvel?i felel?sség kézikönyve

A könyvel?i felel?sség kézikönyve + CD



Contorg



Pénz és üzlet az ügyvédi praxisban

A hírlevélr?l való leirtakozáshoz kattintson ide: Leiratkozom

Impresszum: Az ADÓNET.HU Üzleti Kommunikációs Zrt. online hírlevele. Cégjegyzékszám: 01-10-0455755 Adószám: 14052512-2-43. Székhely: 1094 Budapest, Bokréta u. 3. Ügyfélszolgálat: 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 2675010 e-mail: info@adonet.hu Szerkesztésért felel: Szabó Margit vezérigazgató


Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.