Logo
ADÓNET. HU Zrt.
1094 Budapest, Bokréta u. 3. | 267 5010 | info@adonet.hu | www.adonet.hu
Heti Online
Hírlevél
2010-08-10
Tartalom
Kérdések és válaszok az egyszer?sített foglalkoztatásról
Munkaviszony létesítésének szabályai
Közösségen belüli szolgáltatás számlázása
Ingyenes jogszabálygy?jtemények a www.jognet.hu-n
Biztosítások szja vonzata


Kérdések és válaszok az egyszer?sített foglalkoztatásról
Augusztus 1-jén hatályba léptek az egyszer?sített foglalkoztatás - mez?gazdasági és idegenforgalmi idénymunka, alkalmi munka - adminisztrációját lényegesen megkönnyít? szabályváltozások.  Az új szabályok alkalmazásánál merülhetnek fel jogértelmezési kérdések, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatáspolitikai Államtitkársága átmenetileg ügyfélszolgálatot m?ködtet, hogy az érintett munkáltatókat és munkavállalókat segítse.

Kérdését az alkalmimunka@ngm.gov.hu e-mail címen vagy a helyi tarifával hívható - els?sorban az egyszer?sített foglalkoztatási jogviszony bejelentésére szolgáló - 185-ös telefonszámon keresztül teheti fel. A témában eddig felmerült kérdések és válaszok honlapunkon, a http://ngm.gov.hu/feladataink/alkalmimunka.html címen olvashatók.
toplink
Munkaviszony létesítésének szabályai
A munkaviszony létesítésére vonatkozó szabályokat a Munka Törvénykönyve 75/A.§-79.§-ai tartalmazzák. Ezek lényege a következ?.

A munkavégzés alapjául szolgáló szerz?dés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására.

A szerz?dés típusát elnevezését?l függetlenül, az eset összes körülményére - így különösen a felek szerz?déskötést megel?z? tárgyalásaira, a szerz?dés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozataira, a tényleges munkavégzés jellegére, a jogokra és kötelezettségekre - tekintettel kell megítélni, illetve megállapítani.

A munkaviszony  munkaszerz?déssel jön létre. A munkaszerz?dést írásba kell foglalni. A munkaszerz?dés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerz?dés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követ? harminc napon belül - hivatkozhat.

A munkaszerz?désben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak. A munkaszerz?dés jogszabállyal, illetve kollektív szerz?déssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvez?bb feltételt állapít meg.

A feleknek a munkaszerz?désben meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, illetve munkavégzési helyében. A munkáltató a munkavállalót a munkaköri feladatokról, a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségr?l tájékoztatni köteles.

A munkaszerz?désben meg kell jelölni a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait.

A munkaszerz?dés megkötésével egyidej?leg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja
a) az irányadó munkarendr?l,
b) a munkabér egyéb elemeir?l,
c) a bérfizetés napjáról,
d) a munkába lépés napjáról,
e) a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve
f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási id? megállapításának szabályairól,
g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerz?dés hatálya alá tartozik-e, valamint
h) a munkáltatónál képviselettel rendelkez? szakszervezet megnevezésér?l, illet?leg arról, hogy a munkáltatónál m?ködik-e üzemi tanács (központi üzemi tanács, üzemi megbízott).

A munkáltató e  tájékoztatást legkés?bb a munkaszerz?dés megkötését?l számított harminc napon belül írásban is köteles a munkavállaló részére átadni.

Külföldön történ? munkavégzés esetén a munkavállalót írásban tájékoztatni kell
a) a külföldi munkavégzés helyér?l, illetve a tartamáról,
b) a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról,
c) a díjazás és egyéb juttatás pénznemér?l, továbbá
d) a hazatérésre irányadó szabályokról.

E tájékoztatást a kiutazást megel?z?en át kell adni a munkavállaló számára.

A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adatlap kitöltése kérhet?, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat.

Tilos a munkavállalót terhesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzésére, illetve err?l szóló igazolás bemutatására kötelezni, kivéve, ha erre a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése körében, jogszabály el?írása alapján kerül sor.

A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkába lépés napját a felek a munkaszerz?désben határozzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerz?dés megkötését követ? munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani.

A munkaszerz?dés megkötésének napja és a munkába állás napja közötti id?szakban - a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkaszerz?dés eltér? rendelkezése hiányában - csak azok a munkaviszonyból ered? jogok és kötelezettségek illetik meg, illet?leg terhelik a feleket, amelyek a munkába állást segítik el?.

A munkaviszony - eltér? megállapodás hiányában - teljes munkaid?ben történ? foglalkoztatásra jön létre.

Részmunkaid?s foglalkoztatás esetén a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni munkavállalói juttatás tekintetében legalább az id?arányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaid? mértékével összefügg.

A munkaviszony - eltér? megállapodás hiányában - határozatlan id?tartamra jön létre.

A határozott idej? munkaviszony id?tartamát naptárilag, vagy más alkalmas módon kell meghatározni. Ha a felek a munkaviszony id?tartamát nem naptárilag határozták meg, a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkaviszony várható id?tartamáról.

Határozatlan id?tartamúnak kell tekinteni a munkaviszonyt, ha a határozott id?tartamú munkaviszony azonos felek közötti ismételt létesítésére, illetve meghosszabbítására az ahhoz f?z?d? munkáltatói jogos érdek fennállása nélkül kerül sor és a megállapodás megkötése a munkavállaló jogos érdekének csorbítására irányul.

A határozott idej? munkaviszony határozatlan idej?vé alakul, ha a munkavállaló az id?tartam lejártát követ?en legalább egy munkanapot, közvetlen vezet?je tudtával tovább dolgozik. A harmincnapos vagy ennél rövidebb id?re létesített munkaviszony azonban csak annyi id?vel hosszabbodik meg, amilyen id?tartamra eredetileg létrehozták.
toplink
Közösségen belüli szolgáltatás számlázása
Közösségen belüli ügyfél részre nyújtott szolgáltatás esetében mik a számla kötelez? elemei?

 

A számla adattartalmára vonatkozó el?írásokat az Áfa tv. 169.§-a tartalmazza. Közösségi szolgáltatásnyújtás esetén a közösségi adószámok feltüntetése mellett szerepelnie kell az adómentesség okának, azaz "Az Áfa tv. területi hatályán kívüli szolgáltatás, adófizetésre a vev? kötelezett" (Áfa tv. 169.§ k)).
toplink
Ingyenes jogszabálygy?jtemények a www.jognet.hu-n
A www.jognet.hu újdonsága a jogszabályok jó kereshet?ségének biztosítása, a felhasználóbarát kialakítás, a jogszabályszöveg jó olvashatóságának megoldása. Azon felhasználóknak ajánljuk, akik egy gyakran használt jogszabály hatályos szövegébe kívánnak gyors betekintést. A jognet.hu a hagyományos – papírra nyomtatott könyvben megjelen? - jogszabálygy?jtemények megvásárlását teljesen kiváltja – ugyanakkor visszahozza a könyves megjelenés el?nyeit.
 
A jogszabályok elérhet?sége, megismerése mind a jogi szakemberek, mind a jogkeres? közönség számára lényeges kérdés, akár a szakmai munka végzésében, akár csak a tájékozódásban. Nem csak a hivatali-szakmai, de a személyes privát döntések meghozatala el?tt is ismerni kell a vonatkozó jogi el?írásokat is. Azokból pedig van b?ven, a jogszabályok átszövik az élet minden területét.  A jogszabályok megismerése a jogállam m?ködésének is garanciális kérdése, ahhoz, hogy betartsák a jogszabályokat, megismerhet?vé kell  tenni ?ket.  A 80-as években még könyv alakban adták ki a hatályos jogszabályok gy?jteményét, és a jogszabályok éves termését. A 90-es években már a CD volt a jogszabályok slágerhordozója, a 2000-es években pedig az internet. És itt van már a mobilinternet is.

Ma már az interneten számos helyen elérhet?k ingyenesen a jogszabályok, a legfontosabb forrás a Hatályos jogszabályok elektronikus gy?jteménye, amelyet a magyarorszag.hu Jogszabálykeres?jén keresztül használhatunk. Itt minden hatályos jogszabály megtalálható – bár a keresés funkció eléggé korlátozott. Egy jogszabály el?hívásához szükséges megadnunk az évszámát, sorszámát – ha ezeket tudjuk, rendben is van, a jogszabály az éppen hatályos szöveggel el?jön és olvasható. Csak hát nem mindig tudjuk fejb?l a sorszámot – a nagyobb törvénykönyvekét még valahogy, de kisebb jogszabályok évszám és sorszám szerinti ismerete már jogászokra sem jellemz?. A jogszabályon belüli keresés és navigáció is nehézkes itt, miután az egyes jogszabályok önmagukban is elég terjedelmesek.

A magyarorszag.hu oldalon el?hívott jogszabálynak van még egy problémája:  igazából csak számítógépen olvasható, mobiltelefonról  kezelhetetlen, használhatatlan az egybefügg?, tagolatlan, akár száz oldalakat is elér? jogszabály-tartalom – tehát a szöveg mennyisége miatt.  Ez egyébként minden eddig létez? elektronikus jogszabálygy?jtemény problémája is. Amikorra tehát az interneten korlátozás nélkül elérhet?vé váltak a hatályos jogszabályok – megjelenik egy új platform, a mobilinternet, amely új követelményeket támaszt, vagy másfajta logikát kíván a jogszabály-nyilvántartásokkal szemben is.
A www.jognet.hu a jogszabályok jó kereshet?ségének és egyúttal mobilos elérhet?ségének megoldására született. A jognet.hu  a jogszabályok online elérését biztosítja interneten és Magyarországon els?ként mobiltelefonról is. Újdonsága még a felhasználóbarát  kialakítás, a jogszabályszöveg jó olvashatóságának biztosítása. A jogszabály-szöveg olvasását semmilyen más eszköz – banner, kép stb. nem zavarja. A jognet.hu a jogszabályokat tárgykörüknek  megfelel? gy?jteményekbe foglalja és így teszi ?ket könnyebben kereshet?vé és elérhet?vé. A gy?jtemények átfogják a leggyakrabban használt tárgyköröket, az adó- számviteli jogszabályoktól, a büntet? jogszabályokat is. Ezen felépítésnek köszönhet?en nem kell ismerni a jogszabály számát ahhoz, hogy gyorsan el?kereshet? legyen – a tárgykörök egyértelm?en elvezetnek a keresett jogszabályhoz.  A jogszabályon belüli gyors mozgáshoz – a jogszabály-szöveget a fejezetek és címek szerinti tartalomjegyzékekbe tagolja – így a mobil kis képerny?jén is egyb?l átlátható a jogszabály teljes felépítése és tartalma, egyúttal a nagy törvénykönyvekben így biztosítható a keresett szövegrész gyors elérése. Ez a bels? cím szerinti tagolás adja a mobilos megjelenés sajátosságát.  
A jognet.hu-t azon felhasználóknak ajánljuk, akik a jogalkalmazás során egy gyakran használt jogszabály hatályos szövegébe kívánnak gyorsan betekinteni. A mobilinternetre is optimalizált jogszabály-struktúra révén a betekintés számítógépt?l függetlenül is – bárhol, bármikor biztosított. A mobil mellett természetesen a hagyományos internetes felület is teljes érték?.  S?t, a mobil-sajátosság, a jogszabály-szöveg bels? tartalom szerinti strukturálása  és felvitele hasznára válik a hagyományos internetes (képerny?s) megjelenésnek is, mert áttekinthet?vé és lapozhatóvá teszi a jogszabályt.
A jognet.hu kigészítve egy új eszközzel, az iPad táblagéppel – akár még forradalmasíthatja is az irodai (hivatali, jogi, tanácsadói) munkavégzést. Az iPad maga is kényelmessé, egyszer?vé, gyorssá és mobillá teszi a jogszabálykeresést, és a szövegbe való betekintést. Az iPad használatával a jognet.hu jogszabálygy?jteményei és a leggyakrabban használt jogszabályok az irodán belül bárhol megtekinthet?k. Az iPad mobil, mert mint egy vékony mappát, az alkalmazó az irodán belül bárhova magával viheti: a dolgozótól a tárgyalóig, ahol szüksége van rá. Ha éppen az ügyféllel tárgyal, nem kell az asztali számítógéphez ülnie egy jogszabályba való betekintéshez. Az iPad képerny?jén a jogszabályok lapozható formában és teljes képerny?méretben – tehát a legjobban olvashatóan jelennek meg.
A jognet.hu a hagyományos – papírra nyomtatott - jogszabálygy?jtemények megvásárlását teljesen kiváltja. Egy, az év elején megvásárolt, egy adott jogterület jogszabályait tartalmazó könyv – pl. Adójogszabályok – statikus, mert a lezárás id?pontjának megfelel? állapotot tartalmazza, a kés?bbi jogszabály-módosításokat nem tudja követni. Az elmúlt években az évközi generális jogszabályváltozások a pénzügyek területén már jellemz? gyakorlattá vált - így egy ilyen könyv alakú jogszabály-gy?jtemény gyorsan avulttá válik már év közben is.   Ezzel szemben a jognet.hu mindig a hatályos jogszabály-állapotot tartalmazza. Ez mellett a jognet.hu próbálja visszahozni a hasznos „könyves” jellemz?ket – ezt biztosítja a képerny?n az el?re, hátra lapozás lehet?sége.

Mindezen el?nyök mellett a jognet.hu korlátja, hogy nem tartalmaz teljes kör?en minden hatályos jogszabályt - csak a legfontosabbakat, a leggyakrabban használtakat, és nem tartalmazza az egyes jogszabályok régebbi id?állapotait sem, csak az aktuálisan, illetve a megjelölt id?pont szerint hatályos jogszabályszöveget. Az adott jogszabály  szövegének esetleges változása ellen?rizhet? a www.magyarorszag.hu oldalon.

Próbálja ki és vegye igénybe folyamatosan a www.jognet.hu oldalt, használata ingyenes, semmilyen regisztrációt nem igényel. Megtakaríthatja vele a papírra nyomtatott jogszabály-gy?jtemények költségét.
toplink
Biztosítások szja vonzata

A személyi jövedelemadóról szóló 1996. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. tv) alapján adófizetési kötelezettség keletkezhet biztosításokkal kapcsolatosan a díjfizetés id?szakában, ha

    *      a biztosítási díj min?sül adókötelesnek;
    *      a biztosítási szerz?dés alapján a magánszemélyt nem a biztosító szolgáltatásaként illeti meg bevétel;
    *      a biztosító szolgáltatása adókötelesnek min?sül.

A díjfizetés id?szakában az Szja. tv megkülönbözteti az adóköteles és az adómentes biztosítási díjat.

Adómentes bevételnek számít az Szja. tv 1. számú melléklet 6.3. pontja alapján a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a baleset-biztosítás, a teljes és végleges munkaképességre szóló betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizet? kártérítési felel?ségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja.

Adóköteles biztosítási díjnak min?sül a magánszemély, mint biztosított vagy kedvezményezett javára kötött biztosítási szerz?dés alapján más személy által fizetett díj annál a személynél, akire tekintettel a díjat fizetik (Szja. tv 3.§ 50. pont).

A munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díj a munkavállalónál nem önálló tevékenységb?l származó bevételnek min?sül (Szja. tv 25.§ (1) bekezdés).

A munkáltatónak min?sül? kifizet?nek az adóel?leget a magánszemély egyéb más pénzjövedelméb?l kell levonnia és a juttatás hónapját követ? hó 12. napjáig meg is kell fizetnie. A más kifizet? által fizetett adóköteles biztosítási díj adókötelezettségének jogcímét a kifizet? és a magánszemély közötti jogviszony, valamint a szerzés körülményeit figyelembe véve kell meghatározni (Szja. tv 46. § (6) bekezdés).

A biztosítói kifizetéseket megkülönböztethetjük aszerint, hogy

    *      a biztosítási esemény bekövetkezése miatt (Szja. tv 3. § 64. pont);
    *      illetve a biztosítási esemény bekövetkezte nélkül (maradékjogra tekintettel) kerül kifizetésre.

A biztosító által szolgáltatásként kifizetett összeg adómentes, vagy adóköteles lehet. A biztosító szolgáltatása általában adómentes (Szja. tv 1. számú melléklet 6.6, 6.8 pontok), de az élet- és nyugdíjbiztosítási szerz?dés alapján nyújtott szolgáltatás adóköteles. Kivéve, ha a szerz?dések alapján  haláleseti, baleseti, betegségbiztosítási szolgáltatás címén, illetve a nyugdíjbiztosítási szerz?dés alapján a szerz?déskötés harmadik fordulónapját követ?en  nyújtott nyugdíj- szolgáltatás címén kifizetett bevételnek min?sül.

Az adóköteles kifizetések hozamrésze kamatjövedelemnek (Szja. tv 65. § (1) bekezdés d) pontja), vagy egyéb jövedelemnek (Szja. tv 28. §)  tekintend?ek. Ha volt adózatlan forrásból származó befizetés, egyéb jövedelmet kell megállapítani, ha csak adózott forrásból volt befizetés, akkor kamatjövedelmet. Nem kell jövedelmeként figyelembe venni a biztosításból származó kamatjövedelem 50 százalékát akkor, ha annak megszerzése a biztosítási szerz?dés megkötésének ötödik fordulónapját követ?en történt és 100 százalékát akkor, ha annak megszerzése a biztosítási szerz?dés megkötésének tízedik fordulónapját követ?en történt (Szja. tv 65. § (3) bekezdés ac) és ad) pontjai). 

A biztosítások után érvényesíthet? adókedvezmény 2010- t?l megsz?nt, viszont ha a magánszemély a biztosítással összefüggésben a szerz?déskötést követ? 10 éven belül rendelkezési jogot gyakorol (pl: megszünteti, értékesíti vagy lényeges tartalmában módosítja a biztosítási szerz?dést), akkor legfeljebb három évi (2010-2013 években) élet- és nyugdíjbiztosítás utáni adókedvezményként igénybevett kedvezmény 20 százalékkal növelt összegét az adóbevallásában be kell vallani és a bevallás benyújtására el?írt határid?ig vissza kell fizetni (2009. évi CXVI. Törvény 206. § (8) bekezdés). 

Forrás: www.apeh.hu
APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága

toplink
Heti Online hirdetés



Önadozó

A könyvel?i felel?sség kézikönyve

A könyvel?i felel?sség kézikönyve + CD



Contorg



Pénz és üzlet az ügyvédi praxisban

A hírlevélr?l való leirtakozáshoz kattintson ide: Leiratkozom

Impresszum: Az ADÓNET.HU Üzleti Kommunikációs Zrt. online hírlevele. Cégjegyzékszám: 01-10-0455755 Adószám: 14052512-2-43. Székhely: 1094 Budapest, Bokréta u. 3. Ügyfélszolgálat: 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 2675010 e-mail: info@adonet.hu Szerkesztésért felel: Szabó Margit vezérigazgató


Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.