Logo
ADÓNET. HU Zrt.
1094 Budapest, Bokréta u. 3. | 267 5010 | info@adonet.hu | www.adonet.hu
Heti Online
Hírlevél
2010-08-24
Tartalom
Egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illetékmentesség
Széchenyi kártya programmal kapcsolatos adózási szabályok
Mennyi ideig alkalmazhat a vállalkozás egyazon munkavállalót egyszer?sített foglalkoztatással?
Mennyi ideig lehet folyamatosan dolgozni egyszer?sített foglalkoztatással?
Televizió üzembentartási díj változása


Egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illetékmentesség
A vagyonszerz?k legszélesebb körét érint? és pillanatnyilag az adózók által leginkább várt mentesség az egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illetékmentesség. A módosító törvény 26. és 27. §-a két új menteséggel egészíti ki az Itv. 16. § (1) bekezdésének i) és a 17. § (1) bekezdésének p) pontját, de ezek a változások további módosításokat is szükségessé tesznek az illetéktörvényben.

Az Itv. 12. § (1) bekezdésének a) és b) pontja táblázat formájában az örökhagyó és az örökös, illetve az ajándékozó és a megajándékozott közötti rokonsági fok alapján három csoportot különböztet meg és a különböz? csoportokhoz eltér? illetékkulcsokat határoz meg. (2009. január 1-jét?l különös jelent?séget tulajdonítunk öröklési illeték szempontjából a 12. § (1) bekezdésének a) pontjában található táblázat I. csoportjának, hiszen az Itv. 16. § (1) bekezdésének c) pontja alapján az ebbe a csoportba tartozó örökösök által megszerzett örökrész tiszta értékéb?l 20 millió forint mentes az öröklési illeték alól.)

Az egyenes ági rokonok különböz? szintjei eddig a táblázat I. és II. csoportjában is szerepeltek, ezért a táblázat átalakítása vált szükségessé azzal, hogy abból valamennyi egyenes ági rokon kikerüljön az új mentesség miatt. A jelenleg hatályos szabályozás értelmében az I. csoportba öröklésnél és ajándékozásnál is az a személy tartozott, aki az örökhagyó/ajándékozó gyermeke, házastársa, szül?je, valamint a háztartásában eltartott szül? nélküli unokája. A szabályozás külön rögzítette, hogy az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevel?szül? a vér szerinti szül?vel esik egy tekintet alá. A II. csoportba az örökhagyó/ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszül?je és testvére tartozott.

Mivel az I. csoportba eddig az egyenes ági rokonok közül a gyermek, a szül?, valamint a háztartásban eltartott szül? nélküli unoka tartozott, a II. csoportba pedig az I. csoportba nem tartozó unoka, ezért a módosító törvény 25. §-ával megállapított táblázatba ezek a személyek már nem kerültek bele egyik csoportba se.

Az I. csoportba tehát a módosító törvény hatálybalépését követ?en már csak az örökhagyó/ajándékozó házastársa, mostoha- és nevelt gyermeke, illetve mostoha és nevel?szül?je tartozik, a II. csoportba pedig a testvére.
Mindenképpen fel kell hívni rá a figyelmet, hogy a módosító törvény 30. §-a kimondja: a 2010. július 1. napján az állami adóhatóság által joger?sen még el nem bírált öröklési és ajándékozási ügyekben is alkalmazni kell az új csoportbeosztást, azaz nem csak az egyenes ági rokonok illetékmentességénél.

Külön érdekesség, hogy a szabályozás kizárólag az egyenes ági vérrokonokra vonatkozik, de mind az öröklési, mind az ajándékozási illetékmentességnél a módosító törvény 26. és 27. §-a rögzíti, hogy az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolat is egyenes ági rokoni kapcsolatnak felel meg, ezért az illetékmentesség alkalmazható rá.

Meg kell jegyezni, hogy az I. csoport személyi körének átalakítása nem érinti a fentebb említett 20 millió forintos öröklési illetékmentességi szabályt, az továbbra is vonatkozik az örökhagyó házastársára, mostoha- és nevelt gyermekére, valamint mostoha és nevel?szül?jére.

Természetesen mind az öröklés, mind az ajándékozás a vagyon értékhatárától függetlenül mentes az illeték alól az egyenes ági rokonok között a módosító törvény alapján.

A módosító törvény a bejelentés szabályaira új rendelkezést nem tartalmaz, így arra továbbra is az Itv. 89-92. §-ai az irányadóak. Az Itv. 91. § (5) bekezdése az ajándékozás és a visszterhes vagyonszerzések bejelentése körében kifejezetten kimondja, hogy a bejelentési kötelezettséget az a körülmény nem érinti, ha a vagyonszerzés jogszabály szerint illetékmentes. Amennyiben a szerz? a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja, illetve hiányosan vagy késedelmesen teljesíti, akkor az adózás rendjér?l szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 172. §-ában meghatározott mérték? mulasztási bírsággal sújtható, amely magánszemély adózó esetében a 200 ezer forintot is elérheti [Itv. 82. § (1) bekezdése].
toplink
Széchenyi kártya programmal kapcsolatos adózási szabályok
A Széchenyi Kártya Program kiterjesztésér?l szóló 1145/2010. (VII. 7.) Korm. határozat szerint a Kormány a Széchenyi Kártya Program keretében Széchenyi Forgóeszköz hitel, Széchenyi Beruházási hitel, illetve Széchenyi Öner? hitel programokat indít. A Széchenyi Kártya Program új hitelcéljaihoz kapcsolódóan viszontgarancia keret kialakítása is szükségessé válik. Az állami viszontgarancia megtérülésének hatékonysága, a beváltásra kerül? kezességek számának csökkenése érdekében a beváltott kezességb?l származó követeléseket adók módjára behajtható követelésnek kell min?síteni. Ennek érdekében volt szükséges az Art. kiegészítése új 177/B. §-al.

E szerint a Széchenyi Kártya Program keretében a központi költségvetés által viszontgarancia beváltása miatt kifizetett összeget a felvett hitel tekintetében készfizet? kezességet üzletszer?en vállaló gazdasági társaság (a továbbiakban: garant?r szervezet) megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be az adóssal, illetve a hiteltartozás megfizetéséért készfizet? kezességet vállaló magánszeméllyel szemben. A garant?r szervezet a behajtás iránti megkereséseket havonként, a tárgyhót követ? hó 15. napjáig elektronikus úton küldi meg az állami adóhatóságnak. A behajtás iránti megkereséshez a garant?r szervezet az adós, illetve a hiteltartozás megfizetéséért készfizet? kezességet vállaló magánszemély részére igazoltan kézbesített fizetési felszólítás egy példányát köteles elektronikus (szkennelt) formában mellékelni.

Amennyiben az adós, illetve a készfizet? kezességet vállaló magánszemély a megkeresésben közölt és az állami adóhatóság által nyilvántartott azonosító adatai között eltérés van, az adatokat a garant?r szervezet és az állami adóhatóság egyezteti. Amennyiben az egyeztetés nem vezet eredményre, az adóssal, illetve a készfizet? kezességet vállaló magánszeméllyel a garant?r szervezet tisztázza az adateltérés okát.

A rendelkezések 2010. augusztus 15-én léptek hatályba.
toplink
Mennyi ideig alkalmazhat a vállalkozás egyazon munkavállalót egyszer?sített foglalkoztatással?
Idénymunkánál legfeljebb 120 napig.
Alkalmi munkánál pedig egy évben összesen 90 napig.
Ha a munkavállaló többfajta munkát is vállal egyszer?sített foglalkoztatás keretében egy évben (idény- és alkalmi munkát egyaránt), a munkaviszonya akkor sem haladhatja meg az évi 120 napot.
Az id?keret kimerülése után a munkavállalók természetesen más munkáltatóknál folytathatják, így akár az év egészében dolgozhatnak „egyszer?sített formában”.
 
Forrás: www.ngm.gov.hu
toplink
Mennyi ideig lehet folyamatosan dolgozni egyszer?sített foglalkoztatással?

Idénymunkánál a 120 nap folyamatosan ledolgozható.
Alkalmi munkánál a munkaviszony 
•    legfeljebb 5 egymást követ? nap,
•    egy hónapban legfeljebb 15 nap,
•    egy évben legfeljebb 90 nap lehet.

Forrás: www.ngm.gov.hu

toplink
Televizió üzembentartási díj változása

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésér?l szóló 2009. évi CXXX. törvény 84. §-ának (2) bekezdése értelmében az Országgy?lés felhatalmazza a Kormányt, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Média tv.) 79. §-ának (1) bekezdése és 80. §-ának (3) bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2010 évre esedékes összegének megfizetését átvállalja.

E törvény alapján 2010. augusztus 1-jét követ?en az adózókat az adófizetési kötelezettség mellett, bevallási kötelezettség sem terheli a televízió-készülék üzemeltetési díjának tekintetében. Ebb?l következ?en a díjfizetésre kötelezettek a július hónapra vonatkozó kötelezettségeiket a 2010. július 31-én hatályos szabályok szerint kötelesek teljesíteni, és a 2010. január – július hónapokra bevallott és megfizetett üzemeltetési díjak sem igényelhet?k vissza.

Az éves bevallási gyakoriságú adózóknak a televízió-készülék üzemben tartási díj éves elszámolásának tekintetében továbbra is a ’01-es bevallást kell benyújtaniuk a következ?k szerint.

A bevallás f?lapján a „bevallási id?szakot” 2010. január 01 – 2010. december 31-ig terjed? id?szakkal kell feltüntetni, azonban adatot kizárólag a 1001. számú bevallás 01-es lapjának az a), b), c), d), e), f), g) oszlopaiban – január–július hónapig - szerepeltethetnek.

toplink
Heti Online hirdetés



Önadozó

A könyvel?i felel?sség kézikönyve

A könyvel?i felel?sség kézikönyve + CD



Contorg



Pénz és üzlet az ügyvédi praxisban

A hírlevélr?l való leirtakozáshoz kattintson ide: Leiratkozom

Impresszum: Az ADÓNET.HU Üzleti Kommunikációs Zrt. online hírlevele. Cégjegyzékszám: 01-10-0455755 Adószám: 14052512-2-43. Székhely: 1094 Budapest, Bokréta u. 3. Ügyfélszolgálat: 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 2675010 e-mail: info@adonet.hu Szerkesztésért felel: Szabó Margit vezérigazgató


Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.