Logo
ADÓNET. HU Zrt.
1094 Budapest, Bokréta u. 3. | 267 5010 | info@adonet.hu | www.adonet.hu
Heti Online
Hírlevél
2010-08-31
Tartalom
Term?föld-értékesítések új szabályai
Valutapénztári tételek könyvelése
A társasági adóalap megosztása 2010 évben
2010. évi de minimis támogatás az egyéni vállalkozásban
Magánszemély ingatlan bérbeadása


Term?föld-értékesítések új szabályai
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosította a term?földr?l szóló 1994. évi LV. törvényt is. A módosításokat ismertetjük. Nem kell kapkodni, az új el?vásárlási jogok a szeptember 1-et követ? KIFÜGGESZTÉSEKRE irányadók.

A módosítások a következ?k:

1. A helyben lakó fogalma sz?kült, a következ?k szerint:

 „m) helyben lakó: az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkezõ õstermelõ, vagy egyéni
mezõgazdasági vállalkozó magánszemély, akinek
1. lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termõföld vagy tanya fekszik;
2. lakóhelye legalább három éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a termõföld vagy tanya
fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elõl el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolságra van;” (3.§/1/ m)

Nem min?sül már helyben lakónak az olyan jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkez? más szervezet, amelynek bevétele több mint 50%-ban mez?gazdasági és kiegészít? tevékenységb?l származik, és székhelye az adott településen van.

2. A helyben lakó szomszéd fogalma b?vült:  az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévõ termõföld vagy tanya közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelõdésével szomszédos az adásvétel, illetve a haszonbérlet tárgyát képezõ termõfölddel vagy tanyával;” (3.§/1/ n) Az eddigi szabályozáshoz képest újdonság az út, árok beiktatása.

3. Az el?vásárlásra jogosultak sorrendje megváltozott azzal, hogy a Magyar Állam az utolsó helyr?l az els? helyre került. Az új szabály a következ?:
Tft. 10.§(1) Termõföld vagy tanya eladása esetén – ha törvény másként nem rendelkezik – az alábbi sorrendben elõvásárlási
jog illeti meg:
a) a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;
b) a helyben lakó haszonbérlõt, felesbérlõt és részesmûvelõt;
c) a helyben lakó szomszédot;
d) a helyben lakót;
e) haszonbérlõt, felesbérlõt és részesmûvelõt.

További új szabálya szerint az el?bbi c)–d) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elõvásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következõ:
a) a családi gazdálkodó;
b) nyilvántartási számmal rendelkezõ õstermelõ, illetõleg egyéni mezõgazdasági vállalkozó.”

A b) és e) pont alapján az elõvásárlási jogot akkor lehet gyakorolni, ha a haszonbérleti jogviszony
(felesbérlet, részesmûvelés) legalább három éve fennáll.

4. Külön kérdés a törvény hatályba lépése. A módosító törvény 2010 szeptember 1-én lép hatályba – azonban a Term?földr?l szóló törvény fentiek szerinti módosítását csak azon termõföld vagy tanya esetében kell alkalmazni, amelyekre vonatkozólag a vételi vagy haszonbérleti ajánlatot a termõföldre vonatkozó elõvásárlási és elõhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló rendelet szerint a törvénymódosítás  hatálybalépését követ?en – tehát 2010 szeptember 1-e után tették közzé.

Az ezt megel?z?en közzétett
a) vételi ajánlat esetében a szerzõdés ingatlanügyi hatósághoz történõ benyújtásakor a beadványt
– az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 44. §-ának (1) bekezdésétõl eltérõen – a vételi ajánlat
közzétételének idõpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni;
b) haszonbérleti ajánlat esetében a szerzõdés ingatlanügyi hatósághoz történõ benyújtásakor a beadványt
a haszonbérleti ajánlat közzétételének idõpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni.

***

ÖNADÓZÓ el?fizetéssel - lépésel?nyben az adózásban!

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap els? napján. Hétezer könyvel? irodának,  vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 10 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket.  El?fizetési  díj  2010. 9-12. hónapra 5.880,-Ft. (1.470,-Ft/hó)  El?fizet?knek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.  

El?fizetés: info@onadozo.hu

toplink
Valutapénztári tételek könyvelése

Kérdések

1. Ha egy vállalkozás a valutás és devizás ügyleteit a MNB árfolyamán értékeli akkor a valutapénztárból kifizetett tagi kölcsönt milyen árfolyamon kell könyvelni? ( vételi , közép vagy eladási árfolyamon)

2. Unió területén ha nem Euróban fizetünk akkor a kifizetett összeget Euróra számítjuk át. Interneten találtunk egy olyan honlapot ami segíti a munkánkat. Használhatjuk-e vagy pedig kizárólag csak a MNB árfolyamai az irányadóak?

3. Sof?röknek el?leget adunk Euróban (361-382). Amikor elszámol vele csak a fel nem használt összeget veszem vissza a valutapénztárba (382-361), a többi el?leget a szállítókkal szemben vezetem ki. (51-4544 utána 4544-361) . Jó így vagy az összes kiadott el?leget el?ször a valutapénztárba kell visszavennem  és utána a költségeket könyvelni (382-361 utána 51-4544 és 4544-382) Melyik megoldás a jó?

Válaszok


1. A nyilvántartási árfolyamon (Sztv. 62.§ (4)).

2. Az Áfa tv. 80.§-a alapján csak az MNB vagy belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkez? hitelintézet jegyzett árfolyamát lehet alkalmazni. Ha nincs az adott valutának jegyzése, akkor a törvényhely (5) bekezdése szerint kell eljárni (MNB árfolyam). A könyvvezetés során alkalmazott árfolyamra a Sztv. 60.§-ában leírtak az irányadók.

3. Az el?legek szabályos elszámolása úgy történik, hogy a kiadás árfolyamán a teljes összeget visszavételezzük, majd a valuta nyilvántartási árfolyamán (ami gyakorlatilag a kiadás/visszavételezés árfolyama) elszámoljuk a költségeket a bizonylatok alapján.

toplink
A társasági adóalap megosztása 2010 évben

Az adóalap-megosztást a naptári év szerint m?köd? adózók esetén az adóév naptári napjai alapján kell elvégezni. Ez azt jelenti, hogy a bevallásban a 2010. adóévi teljes adóalapot kell – a Módtv. hatályba lépése napjától függetlenül – az év els? és második félévére es? naptári napok arányában megosztani. Ennek megfelel?en, egész évi – 365 napos – m?ködés esetén, ha az éves adóalap például 10 000 egység, akkor a megosztás szerint

  • a 2010. január 1. - 2010. június 30. közötti id?szak szerinti adóalap (10 000/365 x 181) 4 959 egység, és

  • a 2010. július 1. - 2010. december 31. közötti id?szak szerinti adóalap (10 000/365 x 184) 5 041 egység. 

Más módszer nem alkalmazható; függetlenül tehát attól, hogy az adózó bevételei, illetve költségei hogyan alakulnak az év els? és második felében – például jelent?s bevételt realizál, vagy éppen a bevételeit meghaladó költsége merül fel az els?, vagy a második félévben – a 2010. adóévi adóalap egészét kell megosztani, melynek következtében, annak összegéb?l – teljes évi m?ködés esetén – mindkét id?szakra „jut” közel fele-fele hányad.

Amennyiben például az adózó 2010. június 1. - 2010. december 31. közötti adóévének adóalapja 10 000 egység, akkor az adóév naptári napjai alapján (30 + 184 = 214 nap) történ? megosztás szerint

  • a 2010. június 1. - 2010. június 30. közötti id?szak szerinti adóalap (10 000/214 x 30) 1 402 egység, és

  • a 2010. július 1. - 2010. december 31. közötti id?szak szerinti adóalap (10 000/214 x 184) 8 598 egység. 

Az így meghatározott adóalap-részeknek azért is van jelent?sége, mert a két id?szak szerinti adóalap után eltér? módon kell meghatározni a számított adót (az els? félévi adóalapra a 2010. január 1. - 2010. június 30. közötti, s a második félévi adóalapra a 2010. július 1. - 2010. december 31. közötti id?szakra vonatkozó szabályok szerint kell számolni).      

A naptári év szerint m?köd? adózók esetében – amikor is az adóalap-megosztásnak van helye – a 2010. adóévek id?tartama a következ?k szerint alakulhat:

  • a naptári évvel azonos, folyamatos – 12 hónapos – m?ködés esetén az adózó 2010.01.01. - 2010.12.31. közötti adóéve,

  • a naptári évvel azonosan m?köd? – beolvadással, illetve kiválással érintett – beolvasztó, illetve kiválás esetén a fennmaradó adózó 2010.01.01. - 2010.12.31. közötti adóéve,

  • az el?társasági id?szak, amely

    • az adózó 2010. évi alapításának id?pontjától (azaz a létesít? okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától) a cégbejegyzés napjáig, vagy a cégbejegyzés iránti kérelem joger?s elutasításának napjáig, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének a napjáig – ha bármelyik 2010. évi – terjed? adóéve; vagy

    • ha az adózó az el?z?ek szerinti id?szak alatt vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, úgy a 2010. évi alapításának az id?pontjától a – bejegyzett társaság– 2010. december 31-éig terjed? adóéve,

  • az adózó el?társasági id?szak utáni – a 2010. évi cégbejegyzés napját követ? naptól 2010. december 31-éig tartó – adóéve,

  • az adózó tevékenységének a 2010. január 1-jét?l az éven belüli megsz?néséig tartó adóéve, 

  • a jogel?d 2010. évi átalakulással történ? megsz?nésekor a 2010. január 1-jét?l az átalakulás napjáig terjed? adóéve, 

  • 2010. évi átalakulás esetén a jogutód – átalakulás napját követ? naptól 2010. december 31-éig tartó – adóéve, 

  • forintról devizára, devizáról forintra, illetve devizáról más devizára való áttéréskor az adózó 2010. január 1-jét?l az áttérés napjáig terjed? adóéve, illetve az áttérés napját követ? naptól 2010. december 31-éig terjed? adóéve, 

  • felszámolás, illetve végelszámolás kezdeményezése esetén a 2010. január 1-jét?l a felszámolás, illetve végelszámolás kezd? napját megel?z? napig tartó adóév,  

  • a felszámolási, a végelszámolási eljárás befejezését követ? adóév – ha az eljárás úgy fejez?dik be, hogy az adózó nem sz?nik meg (például egyezség esetén) –, azaz az eljárás 2010. évi lezárultát (az err?l szóló végzés joger?re emelkedésének napját) követ? naptól a 2010. december 31-éig tartó adóév. 

A felszámolás id?szaka egy üzleti évnek min?sül, függetlenül annak id?tartamától [Szt. 11. § (11) bekezdés], azonban a Tao. tv. 5. számú mellékletének 8. pontja alapján a felszámolás kezd? napjától a felszámolási eljárás alatt állók nem min?sülnek társasági adóalanynak, ezért ezen id?szak alatt nem (így a felszámolás 2010. évi kezd? napjától a felszámolási eljárás befejez?désének napjáig tartó id?szak alatt sem) fizetnek társasági adót; így ezen napok nem vehet?k figyelembe az arányosításnál.

A 2010. adóévi adókötelezettséget a két id?szak szerint megosztott adóalapra a következ?k szerint kell megállapítani: 

  • az els? félévre meghatározott adóalap után választható a sávos adómegállapítás oly módon, hogy az adózó az adóalap 50 millió forintjáig (nincs felezés) – az ezen id?szakra el?írt öt feltétel egyidej? teljesítése esetén – 10 százalékos, az e feletti részre a 19 százalékos mértékkel számol, s a második félévre meghatározott adóalap után – bármely feltétel nélkül – megilleti az adózót a sávos adómegállapítás, mely szerint az adóalap 250 millió forintjáig (az 500 millió forint felezésével) 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell a számított adót meghatározni [Tao. tv. 29/K. § (4) bekezdés]; vagy

  • az els? félévre meghatározott adóalap egésze után választható – az általános tétel? – 19 százalékkal számított adó, s a második félévre meghatározott adóalapnak – függetlenül attól, hogy az adózó az els? félévre meghatározott adóalapra alkalmazta-e a sávos adómértéket vagy sem – a 250 millió forintot meg nem haladó részére 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell az adót számítani [Tao. tv. 29/K. § (2) bekezdés].  

A választás lehet?sége tehát csak az els? félévi adóalap utáni adómegállapításra áll fenn, a második félévi adóalapra „jár” a sávos adómérték szerinti számítás. 

toplink
2010. évi de minimis támogatás az egyéni vállalkozásban
A vállalkozói bevételt 2010-ben csökkent? kedvezmények adóévi csekély összeg? (de minimis) támogatástartalmát a következ?k szerint kell megállapítani:

    *      A 2010. adóévben érvényesített összes kedvezményt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je el?tti id?szakának és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni id?szakának naptári napjai arányában meg kell osztani.
    *      A de minimis támogatást
          o            az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je el?tti id?szakára jutó összegb?l az 50 millió forintot
          o            az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni id?szakára jutó összegb?l a 250 millió forintot
meg nem haladó rész után 10 százalék, az azt meghaladó rész után 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.

A 2010. évi egyes de minimis támogatások visszafizetése

Ha az egyéni vállalkozónak a 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezménnyel, illetve nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben a kés?bbiekben adómegfizetési kötelezettsége keletkezik, az erre vonatkozó rendelkezést a következ?képpen kell alkalmazni:

    *      A 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezményb?l az szja-törvény 49/B. § (11) bekezdése alapján adómegfizetési kötelezettséggel járó összeg kétszeresét az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je el?tti id?szakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni id?szakára es? naptári napokkal arányosan meg kell osztani. A megosztott részek adótartalmát (az adóként megfizetend? összeget) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je el?tti id?szakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni id?szakára meghatározott és alkalmazott adómértékkel kell kiszámítani.
    *      A 2010. évben fejlesztési tartalékként nyilvántartásba vett összegb?l az szja-törvény 49/B. § (16) bekezdése alapján adómegfizetési kötelezettséggel járó részt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je el?tti id?szakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni id?szakára es? naptári napokkal arányosan meg kell osztani. A hivatkozott bekezdés a) pontja szerinti vállalkozói személyi jövedelemadó-mértékként az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je el?tti id?szakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni id?szakára meghatározott és alkalmazott adómértéket kell figyelembe venni. Az adómegfizetési kötelezettséggel járó részekb?l az el?z?ek szerint kiszámított vállalkozói személyi jövedelemadó levonása után fennmaradó összegek képezik a hivatkozott bekezdés b) pontja szerinti vállalkozói osztalékalapot, mely után az adó mértéke 25 százalék.
toplink
Magánszemély ingatlan bérbeadása
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (továbbiakban: módosító törvény) 34. §-ának (1) bekezdése módosította az adózás rendjér?l szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 22. § (16) bekezdését. Ennek alapján mentesül a magánszemély adózó – kivéve az egyéni vállalkozót és a 22. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kereskedelmi kapcsolatot létesít?t – az adószám megszerzéséhez el?írt bejelentési kötelezettség teljesítése alól, ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti ingatlan-bérbeadási (haszonbérbeadási) tevékenységet folytat és az általános forgalmi adót érint?en nem él az adókötelessé tétel jogával. E rendelkezést a 2010. augusztus 16-ai hatályba lépést?l kezd?d?en lehet a bejelentési kötelezettségek teljesítése során alkalmazni.

Ez az új, bejelentkezés alól mentesít? rendelkezés azt jelenti, hogy az abban foglaltaknak megfelel?, korlátozott körbe tartozó adóalanyoknak nem kell az adóhatóságnál ezen forgalmi adómentes ingatlan bérbeadási tevékenység folytatására tekintettel adóalanyként bejelentkezni, adószámot kiváltani.

Kik tartozhatnak e rendelkezés hatálya alá?

Azok az adószámmal nem rendelkez? magánszemélyek tartozhatnak ezen említett rendelkezés hatálya alá, akiknek az áfa-adóalanyiságot eredményez? gazdasági tevékenységét kizárólag forgalmi adómentes ingatlan bérbeadás képezi és nincs olyan ügyletük, amely miatt közösségi adószámmal kellene rendelkezniük. Vagyis az adózó

  • kizárólag természetes személy lehet, aki

  • nem egyéni vállalkozó (sem az ingatlan bérbeadási tevékenysége vonatkozásában, sem más tevékenységére tekintettel),

  • tevékenysége kizárólag az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 86. §-a szerinti adómentes ingatlan bérbeadási (haszon-bérbeadási) tevékenység lehet (vagyis nem lehet a kötelez?en adóköteles körbe tartozó – például kereskedelmi szálláshely szolgáltatásra, garázs bérbeadásra irányuló – tevékenység),

  • és az ingatlan bérbeadásra vonatkozóan az adóalany nem él az adókötelessé tétel választásával,

  • valamint nem létesít kereskedelmi kapcsolatot az Európai Közösség más tagállamában illet?séggel bíró adóalannyal. (Kereskedelmi kapcsolat e tekintetben: a termékbeszerzés és értékesítés valamint a szolgáltatásnyújtás és -igénybevétel.)

Amennyiben az Art. 22. § (16) bekezdése szerinti – el?z?ekben felsorolt – bármely feltétel nem áll fenn, például adókötelessé akarja tenni az adózó a bérbeadását, vagy bérbeadási tevékenysége más tagállami adóalannyal kereskedelmi kapcsolat létesítését eredményezi, akkor a bejelentkezés, adószám kiváltás szükségessé válik.

Az Art. 22. § (16) bekezdésében foglalt új rendelkezés alapján, a 2010. augusztus 16-ai hatályba lépési id?ponttól kezd?d?en nem szükséges az említett ingatlan bérbeadási tevékenységet folytató, korábban már bejelentkezett és adószámmal rendelkez? természetes személy adóalanyoknak a regisztrált adóalanyi körb?l kijelentkezni, hiszen e rendelkezés nem jelenti azt, hogy ezen adóalanyiságot eredményez? gazdasági tevékenységüket megszüntették volna. Ezek a már bejelentkezett és adószámmal rendelkez? adóalanyok továbbra is az adószámukat használják és tüntetik fel értékesítési bizonylataikon.

Lehet-e adószám hiányában a számlaadási kötelezettséget teljesíteni?

A természetes személy adóalanykénti bejelentkezés és az adószám hiányában is – a rendszeres bevételszerz? tevékenységre tekintettel – az általános fogalmi adó alanya, ezáltal az áfatörvényben meghatározott bizonylat kibocsátására kötelezett [amely az ilyen adómentes tevékenységre tekintettel számviteli bizonylat kell, hogy legyen, az áfatörvény 165. § (1) bekezdés a) pontja alapján, vagyis a kibocsátott bizonylatnak nem kell maradéktalanul megfelelnie az áfatörvény számlára vonatkozó el?írásainak]. Az adószám hiánya – tekintettel az adómentes körbe tartozó tevékenységre – az adóalanyt nem akadályozza a számviteli bizonylat beszerzésében (illetve el?állításában) és kibocsátásában. Ezen a számviteli bizonylaton az adóalany neve mellett az adóazonosító jel szerepeltethet?. (Amennyiben azonban az adóalany úgy döntene, hogy a számviteli bizonylat kibocsátásához a 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet szerinti számlatömböt kíván használni, annak beszerzéséhez már adószámmal kell rendelkeznie, emiatt viszont be kell jelentkeznie.)

Van-e lehet?ség arra, hogy az érintett körbe tartozó adóalany mégis bejelentkezzen?

Amennyiben a természetes személy adóalany nem kíván élni azzal a lehet?séggel, hogy az említett tevékenységére tekintettel nem köteles az adóhatósághoz bejelentkezni, és magát adóalanyként regisztráltatni kívánja, a ’T101 számú adatlapon teheti meg a bejelentését, amelynek alapján az adóhatóság adószámot állapít meg számára.
Forrás: www.apeh.hu

toplink
Heti Online hirdetés



Önadozó

A könyvel?i felel?sség kézikönyve

A könyvel?i felel?sség kézikönyve + CD



Contorg



Pénz és üzlet az ügyvédi praxisban

A hírlevélr?l való leirtakozáshoz kattintson ide: Leiratkozom

Impresszum: Az ADÓNET.HU Üzleti Kommunikációs Zrt. online hírlevele. Cégjegyzékszám: 01-10-0455755 Adószám: 14052512-2-43. Székhely: 1094 Budapest, Bokréta u. 3. Ügyfélszolgálat: 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 2675010 e-mail: info@adonet.hu Szerkesztésért felel: Szabó Margit vezérigazgató


Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.