Logo
ADÓNET. HU Zrt.
1094 Budapest, Bokréta u. 3. | 267 5010 | info@adonet.hu | www.adonet.hu
Heti Online
Hírlevél
2010-09-14
Tartalom
Mire figyel az adóellen?r ?sszel?100914
Pénzkövetelés végrehajtása - a bíróság, vagy a végrehajtó a gyorsabb?
Sporttelepek illetékmentes megszerzése
A szerz?i jog megsértésének következményei
A kirendelés szabályai


Mire figyel az adóellen?r ?sszel?100914

Rövidesen elkezd?dnek az ?szi betakarítási munkák, illetve a szüreti feladatok. A jellemz? betakarítási munkáknál, szüreteken, szüreti rendezvényeken a korábbi gyakorlatnak megfelel?en ebben a szezonban is számítani lehet adóhatósági ellen?rzésekre.


A betakarítási munkáknál, szüreteken els?sorban a foglalkoztatás szabályszer?ségét fogják vizsgálni az ellen?rök, míg a szüreti rendezvényeken a foglalkoztatás mellett a bevételek szabályszer? regisztrációját is ellen?rzik majd.

Az el?zetes figyelemfelhívásnak az ad aktualitást, hogy az egyszer?sített foglalkoztatás szabályai augusztus 1-t?l jelent?sen megváltoztak. Bár a változások a korábbi gyakorlathoz képest egyszer?sítéseket tartalmaznak, a bejelentés szabályait az idénymunkásokat foglalkoztató munkaadóknak is érdemes áttanulmányozni. Az egyszer?sített foglalkoztatással kapcsolatos új szabályozás megismeréséhez és értelmezéséhez az APEH internetes honlapján olvasható 46. számú információs füzet nyújt segítséget..

A legfontosabb tudnivaló a bejelentésekkel kapcsolatban, hogy a bejelentést mindenképpen a munkavégzés megkezdése el?tt kell megtenni, elektronikus úton vagy akár telefonon. Mindkét esetben szükséges azonban az ügyfélkapun el?zetesen regisztrálni. Az ügyintézés meggyorsítása érdekében ezt a regisztrációt már az APEH ügyfélszolgálatokon is el lehet intézni. A mez?gazdasági idénymunka keretében foglalkoztatott munkavállaló után fizetend? közteher mértéke naponta csak 500 Ft, ezért nem érdemes kockáztatni a szabálytalan foglalkoztatáshoz kapcsolódó jelent?s bírságokat. A fekete foglalkoztatás felszámolása érdekében ugyanis továbbra is várhatók összehangolt ellen?rzések a mez?gazdaságban és a feldolgozóiparban is.  

Forrás: APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága
www.apeh.hu


ÖNADÓZÓ el?fizetéssel - lépésel?nyben az adózásban!

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap els? napján. Hétezer könyvel? irodának,  vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 10 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket.  El?fizetési  díj  2010. 10-12. hónapra 4.410,-Ft. (1.470,-Ft/hó)  El?fizet?knek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.  

El?fizetés: info@onadozo.hu

toplink
Pénzkövetelés végrehajtása - a bíróság, vagy a végrehajtó a gyorsabb?
2009. november 1. óta, egy joger?s és végrehajtható, 2009. október 31-ét követ?en lejárt teljesítési határidej? határozattal megállapított pénzkövetelés behajtása iránt már nem lehet közvetlenül az adós számlakezel? bankjánál inkasszót kezdeményezni. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) módosításával a lehet? leggyorsabb és legköltségtakarékosabb tartozásbehajtási mód sz?nt meg. 
 
A jelenlegi szabályozás továbbra is lehet?vé teszi az inkasszóval történ? pénzkövetelés behajtást, azt azonban a korábbi szabályozással ellentétben kizárólag a bíróság vagy a végrehajtó kezdeményezheti az arra jogosult kérelmére. Ennek oka, hogy a 2009. november 1-én hatályba lépett pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (továbbiakban: Pft.) 65.§ (4) bekezdése hatályon kívül helyezte a Vht. 6. §-át, amely lehet?vé és egyben kötelez?vé is tette a pénzforgalmi úton érvényesíthet? pénzkövetelés azonnali beszedési megbízás útján történ? behajtásának megkísérlését.

A Pft. hatályba lépését követ?en csak abban az esetben biztosítja a beszedési megbízás adós számlájának terhére történ? benyújtását, ha a bírósági végrehajtás általános feltételei már 2009. november 1-t megel?z?en fennálltak (Pft. 66. § (1) bekezdés).

Amennyiben ez a feltétel nem áll fenn, és a jogosult az adós pénzforgalmi számláján kezelt összegre kíván végrehajtást kezdeményezni, átutalási végzés vagy hatósági átutalási megbízás kibocsátását kell kérnie az arra illetékes hatóságtól.

Az átutalási végzés

A Vht. 80. § (1) bekezdése szerint: „A végrehajtást kér? kérelmére a végrehajtási lap kiállítására, illetve a végrehajtási záradékolásra jogosult bíróság a pénzkövetelés behajtása céljából a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, adós rendelkezése alatt álló, a 7. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonására átutalási végzést hoz.”
 
A végrehajtási lap kiállítására, illetve a végrehajtási záradékolásra jogosult bíróság tehát a jogosult kérelmére átutalási végzést bocsát ki, melyben felhívja az adós kérelemben megjelölt számlakezel? bankját, hogy az adós nála kezelt összegéb?l utalja ki a jogosultnak az ?t illet? összeget.

Az átutalási végzéssel szemben azonban az adós fellebbezéssel élhet, melyre való tekintettel a bíróság a végzést azzal a rendelkezéssel küldi meg a bank részére, hogy az adós végrehajtás alá vonható pénzösszegéb?l a jogosult követelésének megfelel? összeget tartsa vissza, és azt ne fizesse ki az adós részére.

A bank azonban a visszatartott összeget mindaddig nem fizetheti ki a jogosultnak sem, amíg a végzés joger?re emelkedésér?l a bíróság nem értesíti, és azzal egyidej?leg a kifizetésre fel nem hívja.

A korábban alkalmazandó azonnali beszedési megbízással szemben tehát a jogosult egészen az átutalási végzés joger?re emelkedésér?l szóló értesítés megküldéséig nem juthat hozzá a visszatartott összeghez. Ez adott esetben a kérelem benyújtásától számítva akár több hónap elteltét is jelenheti.  A bíróság ugyanis az átutalási végzést a számlakezel? banknak történ? kézbesítéssel egyidej?leg kézbesíti az adós részére, aki a végzés átvételét?l számított 15 napon belül élhet fellebbezéssel. A határid? utolsó napján postára adott fellebbezés még határid?ben benyújtottnak tekintend?.

Ha az adós a rendelkezésre álló határid?n belül nem mond le fellebbezési jogáról, a bíróság a határid? eredménytelen elteltét követ?en rendelkezhet csak a kifizetés iránt. Ha azonban az adós a végzést megfellebbezi, annak másodfokú elbírálásáig több hónap is eltelhet a végzés joger?re emelkedéséig.  A fellebbezés a pénzösszeg visszatartására hatással nincs, a zárolást követ?en az adós a zárolt pénzösszeg felett már nem rendelkezhet.  A végzés másodfokon történ? elbírálásáig eltelt id?re a jogosultat a pénzkövetelés összege után kamat illeti.

A hatósági átutalási megbízás

A jogosult a végrehajtási lap kiállítására, illetve a végrehajtási záradékolásra jogosult bíróságon el?terjesztett végrehajtási kérelemmel kezdeményezheti a végrehajtási eljárást.

A végrehajtási lap 5. pontjában fel kell t?ntetni, hogy a követelést az adós bankszámláján kezelt pénzösszegb?l kéri kiegyenlíteni.

A bíróság által elrendelt végrehajtás keretében a végrehajtó a Vht. 82/A. § (1) bekezdése szerint hatósági átutalási megbízást bocsát ki.
A Vht. 82/A. § (1) bek.: „A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló, a 7. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonása iránt a végrehajtó a végrehajtói letéti számla javára benyújtott hatósági átutalási megbízással intézkedik.”

Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az adós pénzforgalmi számlájának adatait, vagy ha helye van végrehajtásnak az adós pénzforgalmi számlán kezelt összegeire és a pénzforgalmi számla adatai egyébként rendelkezésre állnak, a végrehajtó a végrehajtható okirat kézhezvételét követ? 2 munkanapon belül kiadja az átutalási megbízást.

Az adós számlakezel? bankja a végrehajtó intézkedésének megfelel?en köteles a számlán lév? összegb?l a megbízásnak megfelel? összeget a végrehajtói letéti számlára átutalni.
A hatósági átutalási megbízás esetén a bank ugyanazon összegekre vezethet végrehajtást, mint az átutalási végzésnél.

Mérlegeljük követelésünk behajtásának esélyeit

Miel?tt eldöntenénk, hogy pénzkövetelésünk behajtásának melyik útját választjuk, az adósra vonatkozó információink alapján mérlegeljük, hogy az adós milyen pénzügyi helyzetben van, és hogy a pénzkövetelés behajtásához milyen adatok állnak a rendelkezésünkre.

Az átutalási végzéssel az adóssal szemben fennálló követelésünk kizárólag az adós bankszámlájáról hajtható be. Így annak kibocsátását akkor érdemes kezdeményeznünk, ha az adós számlaszámait ismerjük, és valószín?síthet?, hogy az adós fizet?képes. Ekkor jó esélyünk van rá, hogy az adós számláin lév? összeg fedezetet nyújthat a követelésünkre.

Bár az adós esetleges fellebbezése folytán hosszabb id? is eltelhet, amíg a behajtható pénzösszeghez hozzájutunk, de a számlán lév? és a végzés joger?re emelkedéséig beérkez? összeg visszatartása folytán a követelésünk fedezete a kifizetésig biztosítva van. Nem mellékes szempont, hogy végrehajtási költséget sem kell megel?legezni.
Ha az adósnak érdekében áll, hogy minél el?bb felszabadítsa a számláit a zárolás alól, akár elérhetjük azt is, hogy követelésünket még a végzés joger?re emelkedése el?tt teljesítse.

Abban az esetben viszont, ha az adós számláira vezetett végrehajtás kimenetele bizonytalannak t?nik, mert a számlán lév? összeg el?reláthatóan nem fogja fedezni a követelésünket, vagy ha az adósnak nincs ismert számlaszáma, célravezet?bb lehet a végrehajtási eljárás megindítása.

A végrehajtó az eljárásban intézkedik az adós bankszámlaszámainak felkutatása iránt, és els?dlegesen az adós bankszámlaszámaira foganatosítja a végrehajtást. Ha pedig az nem vagy csak részben fedezi a követelésünket, a végrehajtás költségeinek megel?legezését követ?en a végrehajtó a végrehajtást kiterjeszti az adós egyéb fellelhet? vagyonára, akár az adós harmadik személlyel szemben fennálló követelésére is.

Bár a végrehajtási eljárásban a végrehajtási költséget meg kell el?legezni, a végrehajtó széles jogkörére tekintettel a végrehajtási eljárás megindításával növelhetjük követelésünk megtérülésének esélyeit.
toplink
Sporttelepek illetékmentes megszerzése

A sporttal összefügg? egyes törvények módosításáról szóló törvény két új, sporttelep megszerzéséhez kapcsolódó illetékmentességet állapít meg. Ennek következtében szükségessé vált az illetéktörvény értelmez? rendelkezései közé beilleszteni a sporttelep fogalmát is. A módosító törvény a látvány-csapatsport tevékenységhez leginkább kapcsolódó ingatlan-nyilvántartási fogalmakat emeli be a szabályozásba (sporttelep, sportpálya, uszoda, stadion, sportcsarnok, jégpálya, jégcsarnok). Emellett sporttelepnek min?sül a törvény 11. §-a alapján az az ingatlan, ingatlanrész is, amely a széljegy alapján ilyenként vár feltüntetésre és az ingatlan nyilvántartási eljárás joger?s befejezéseként, a széljegy alapján utóbb az ingatlan sporttelepként kerül feltüntetésre. Az Itv. 102. § (1) bekezdésének k) pontjába illesztett fogalom ugyanakkor meghatározza azt is, hogy a sportteleppel azonos helyrajzi számon nyilvántartott vagy a sportteleppel egybeépített egyéb, nem sportcélú létesítmények (szálloda, bevásárlóközpont, az ezekhez tartozó parkolóhelyek) nem tekinthet?k sporttelepnek.

Az els? illetékmentességgel a törvény 8. §-a egészíti ki az Itv. 26. § (1) bekezdésének i) pontját. Ez alapján mentes lesz a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a sporttelep tulajdonjogának, vagyoni érték? jogának megszerzése, ha a vagyonszerz? vállalja, hogy az ingatlant a szerzést?l számított 15 évig nem idegeníti el és sport célra használja vagy hasznosítja. Az illetékmentesség azonban nem érvényesíthet? a sportteleppel egybeépült vagy azzal együtt nyilvántartott, sporttelepnek nem min?sül? ingatlanrész forgalmi értékére es? illetékalaprész tekintetében.

Mivel az illeték megállapításához való jog az Art. 164. § (4) bekezdése szerint annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál bejelentették, illetve az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami adóhatóság tudomására jutott, ezért szükséges volt rögzíteni az ennél az id?szaknál lényegesen hosszabb 15 éves id?tartam miatt, hogy ahol a törvény az illetékmentesség vagy illetékkedvezmény feltételeként a megszerzett ingatlan, vagyoni érték? jog meghatározott célú és meghatározott id?tartamú hasznosítását írja el?, ott az illeték megállapításához való jog annak a naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, melyben a hasznosításnak a mentesség vagy kedvezmény feltételeként meghatározott id?tartama letelt.

Az elévülésre vonatkozó új szabályokat a módosító törvény 9. §-a az Itv. 86. § (2) bekezdésbe helyezi.

A második illetékmentesség az Itv. 26. § (1) bekezdésének r) pontjába kerül. A mentesség az építésügyi szabályok és a településrendezési terv alapján sporttelep létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet megszerzésének esetére szól, amennyiben a vagyonszerz? az ingatlanon a szerz?dés illetékkiszabásra történ? bemutatásától számított 4 éven belül sporttelepet hoz létre. A sporttelep építésére alkalmas telek megszerzése esetén a vagyonszerz? nyilatkozhat arról, hogy csak a megszerzett telek egy része tekintetében vállalja a sporttelep létrehozását, ilyen esetben az illetékmentesség csak a sportteleppel beépíteni kívánt telekrészlet arányában jár.

A sporttelep létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet megszerzése után a sporttelep felépítésére nyitva álló 4 évig az állami adóhatóság a megállapított illetéket felfüggeszti, majd a 4 éves határid? elteltét követ? 15 napon belül a sporttelep létrehozatalának igazolása érdekében megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot, mely igazolja, hogy a sporttelepre a vagyonszerz? nevére szóló használatbavételi engedély kiadása megtörtént-e. Amennyiben az említett feltételek teljesültek, akkor az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket hivatalból törli. Ha a vagyonszerz? a 4 éves határid?n belül igazolja a sporttelep felépítését a nevére szóló joger?s használatbavételi engedéllyel, akkor a felfüggesztett illeték törlésének szintén helye van.

Fontos kitétel, hogy ennél a mentességnél a törvény pontosan meghatározza a vagyonszerz?k alanyi körét. A mentességet ezek alapján csak a sporttevékenységet, annak szervezését, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtését végz? sportszervezet, sportszövetség veheti igénybe.

A törvény rendezi azt az esetet is, amikor a vagyonszerz? a megszerzett sporttelep létrehozására alkalmas beépítetlen földrészleten a sporttelep létrehozásán kívül más épületet, építményt is épít vagy a megszerzett telket utóbb megosztja. Ekkor az adóhatóság a felfüggesztett illetékb?l csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a sporttelep ténylegesen felépült, vagy a meg nem osztott telek azon részére esik, amelyen a sporttelepnek nem min?sül? ingatlanrész áll. Az illeték fennmaradó részét ebben az esetben késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. Ha a sporttelep létrehozására nyitva álló 4 éves határid?n belül a vagyonszerz? gazdálkodó szervezet átalakul, a sporttelep létrehozására az ingatlant megszerz? jogutód köteles.
(A rendelkezések gyakorlatilag a lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzéséhez kapcsolódó 4 évre feltételesen felfüggesztett illeték szabályozásának analógiájára kerültek kialakításra.)

A feltételek vállalásáról a vagyonszerz?nek mindkét mentesség esetében legkés?bb a fizetési meghagyás joger?re emelkedéséig nyilatkoznia kell az állami adóhatóságnál.

Mindkét mentességre igaz az is, hogy a sportcélú építési vagy hasznosítási szándék meghiúsulásának esetére a törvény kimondja: a mentesség alkalmazásának hiányában járó illetéknek a mentességet megállapító illetékkiszabó határozat (fizetési meghagyás) joger?re emelkedését?l számított késedelmi pótlékkal növelt összegét kell megfizetni.

 

toplink
A szerz?i jog megsértésének következményei
A szerz?i jog megsértésének polgári jogi következményeit a szerz?i jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 94-94/A.§-ai határozzák meg. Ezen rendelkezéseket ismertetjük.

Jogainak megsértése esetén a szerz? a jogsért?vel szemben - az eset körülményeihez képest - a következ? polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyeget? cselekmények abbahagyását és a jogsért? eltiltását a további jogsértést?l;
c) követelheti, hogy a jogsért? - nyilatkozattal vagy más megfelel? módon - adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsért? részér?l és költségén az elégtételnek megfelel? nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti, hogy a jogsért? szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások el?állításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvev?kr?l, a jogsért? felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
f) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megel?z? állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy els?sorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel el?állott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történ? átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.

A szerz?i jog megsértése esetén a szerz? a polgári jogi felel?sség szabályai szerint kártérítést is követelhet.

A szerz? a b) pontban meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is támaszthatja, akinek szolgáltatásait a jogsértés elkövetéséhez igénybe vették.

A szerz? a d) pontban meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is támaszthatja, aki
a) kereskedelmi mértékben birtokolta a jogsértéssel érintett dolgokat;
b) kereskedelmi mértékben vette igénybe a jogsértéssel érintett szolgáltatásokat;
c) kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez;
d) az a)-c) pontokban meghatározott személyek állítása szerint közrem?ködött a jogsértéssel érintett dolgok el?állításában és terjesztésében, illetve a jogsértéssel érintett szolgáltatások nyújtásában.

A cselekmények kereskedelmi mérték?ek, ha az érintett dolgok, illetve szolgáltatások jellegéb?l és mennyiségéb?l nyilvánvaló, hogy e cselekmények - közvetlenül vagy közvetetten - kereskedelmi vagy más gazdasági el?ny szerzését szolgálják. Az ellenkez? bizonyításáig nem min?sülnek kereskedelmi mérték?nek a fogyasztó által jóhiszem?en végzett cselekmények.

A d) pont alapján a jogsért?, illetve az el?bbiekben  meghatározott személy különösen a következ? adatok szolgáltatására kötelezhet?:
a) a jogsértéssel érintett dolgok, illetve szolgáltatások el?állításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvev?k, a jogsértéssel érintett dolgokat birtoklók, valamint a forgalmazásba bevonni kívánt vagy bevont nagy- és kiskeresked?k neve és címe;
b) a jogsértéssel érintett dolgok, illetve szolgáltatások el?állított, forgalmazott, illetve igénybe vett, valamint megrendelt mennyisége, továbbá az azokért adott, illetve kapott ellenérték.

A bíróság a szerz? kérelmére elrendelheti, hogy a lefoglalt, kereskedelmi forgalomból visszahívott, illetve onnan véglegesen kivont eszközöket, anyagokat, illetve dolgokat fosszák meg jogsért? mivoltuktól, vagy - ha az nem lehetséges - semmisítsék meg. A bíróság indokolt esetben a megsemmisítés helyett elrendelheti az eszközöknek és anyagoknak a bírósági végrehajtás szabályai szerint történ? értékesítését is; ebben az esetben a befolyó összeg fel?l ítéletben határoz.

A jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel érintett dolgok lefoglalásának helye van akkor is, ha azok nincsenek a jogsért? tulajdonában, de a tulajdonos a jogsértésr?l tudott, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellett volna.

A bíróság az f) pontban írt intézkedést a jogsért? költségére rendeli el, kivéve, ha az eset körülményei az ett?l való eltérést indokolják. A kereskedelmi forgalomból való visszahívás, az onnan való végleges kivonás, illetve a megsemmisítés elrendelése tárgyában a bíróság a harmadik személyek érdekeinek figyelembevételével, valamint úgy dönt, hogy az elrendelt intézkedés a jogsértés súlyosságával arányban álljon.

A bíróság a szerz? kérelmére elrendelheti a határozatnak a jogsért? költségére történ? nyilvánosságra hozatalát. A nyilvánosságra hozatal módjáról a bíróság dönt. Nyilvánosságra hozatalon kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet útján történ? közzétételt.
toplink
A kirendelés szabályai
A munkavállaló a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján, más munkáltatónál történ? munkavégzésre is kötelezhet? (kirendelés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló kirendelésére ellenszolgáltatás nélkül kerüljön sor, és a munkavállaló a kirendelés során olyan munkáltatónál végezzen munkát,
-    amelynek tulajdonosa - részben vagy egészben - azonos a munkáltató tulajdonosával, vagy
-    a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy
-    a két munkáltató egy harmadik szervezethez köt?d? tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással.
A kirendelés során - eltér? megállapodás hiányában - a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek azt a munkáltatót illetik meg, illetve terhelik, amelyhez a munkavállalót kirendelték. A munkaviszony megszüntetésének jogát csak a kirendel? munkáltató gyakorolhatja. A munkavállalót a munkáltatói jogok gyakorlójának személyér?l tájékoztatni kell.
toplink
Heti Online hirdetés



Önadozó

A könyvel?i felel?sség kézikönyve

A könyvel?i felel?sség kézikönyve + CD



Contorg



Pénz és üzlet az ügyvédi praxisban

A hírlevélr?l való leirtakozáshoz kattintson ide: Leiratkozom

Impresszum: Az ADÓNET.HU Üzleti Kommunikációs Zrt. online hírlevele. Cégjegyzékszám: 01-10-0455755 Adószám: 14052512-2-43. Székhely: 1094 Budapest, Bokréta u. 3. Ügyfélszolgálat: 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 2675010 e-mail: info@adonet.hu Szerkesztésért felel: Szabó Margit vezérigazgató


Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.