Logo
ADÓNET. HU Zrt.
1094 Budapest, Bokréta u. 3. | 267 5010 | info@adonet.hu | www.adonet.hu
Heti Online
Hírlevél
2010-10-05
Tartalom
Szabad-e perelni az APEH-ot?
A nyereményb?l származó jövedelem adózása
Az adómentes termékimport szabályai
Mit kell tenni, ha megváltozott a gazdasági társaság tagjának lakcíme?
Munkaviszonyból származó igény elévülése


Szabad-e perelni az APEH-ot?
Természetesen „szabad” – a kérdésfeltevést inkább csak az indokolja, hogy a tanácsadói gyakorlatban visszatér?en lehet találkozni ilyen irányú adózói kérdésfeltevéssel.

Az adózói jogok – különösen a jogorvoslathoz való jog - gyakorlását nem csak a vonatkozó, Az adózás rendjér?l szóló törvény, de az Alkotmány, illetve ezen túlmen?en a nemzetközi egyezmények is garantálják. Az adóeljárás teljes folyamatát végigkíséri az adózó észrevételezési, jogorvoslati joga: az adóellen?rzésben bármikor felvilágosítást kérhet, az ellen?rzés jegyz?könyvét észrevételezheti, az I. fokú határozatot fellebbezheti, a II. fokú határozatot bíróság el?tt támadhatja meg. Ezek törvényes jogok – egyébként ezek aktív gyakorlásával lehet el?bbre jutni minden ügyben.

Jó, jó – ezt mondják a törvények, de mi a gyakorlat? Mi a véres valóság? Érheti-e retorzió az adózót az miatt, mert él ezen jogaival – és  végs? eszközként még  be is perli az adóhatóságot? Egyértelm? a válasz: nem érheti. Akármilyen a "hozzállása" egy revizornak vagy döntéshozónak, - ezekkel a jogokkal  és jogi lehet?ségekkel neki is számolnia kell. Minden adóhatósági intézkedéssel szemben az aktuális jogorvoslat igénybe vehet?. Az adóhatóság gyakorlatában is a rendes m?ködés része a jogorvoslatok kezelése, intézése – mondhatjuk, „hozzá vannak szokva”, hogy az adózók a nekik nem tetsz? adóhatározatok miatt beperlik ?ket. Tehát egy konkrét ügyben nem lesz rendkívüli esemény az adóhatóság számára sem, ha az adózó végs? jogorvoslatként bírósághoz fordul. Ez is  egy mérlegelend? körülmény.

A joggyakorlásnak azonban külön koreográfiája van: nagyon lényegesek a határid?k, a jogorvoslatok illeték-költségével is számolni kell. Minden sérelmes adóhatósági intézkedéssel szemben az adekvát jogorvoslatot kell igénybe venni: a jegyz?könyvre az észrevételt, az I. fokú határozat ellen a fellebbezést. Ez utóbbi elmulasztása jogvesztéssel is jár. Ezek nem helyettesíthet?k panaszbeadványokkal, vagy akár a nyilvánossághoz való fordulással sem.

Ha pedig már csak a bíróság segíthet – akkor egy perindítás el?tt általában is sok körülmény megfontolandó.  Ezen körülmények között ott van – ha nem is a „szabad-e” -  de az érdemes-e kérdése. Az adózó szuverén döntése, hogy mérlegelje azt a körülményt, hogy kíván-e pereskedni az adóhatósággal, vagy bár sérelmezi, de inkább elfogadja a megállapítást.  Van amikor könnyebb ez a mérlegelés: az adózónak egyszer?en nincs más választása, mint hogy  legutolsó jogorvoslatként bíróság elé vigye adóügyét. Mérlegelend? szempont az is, hogy a bíróság el?tt az adózónak már „nem lehet rosszabb” – azaz terhére nem változtatható meg a határozat, legfeljebb úgy marad. Itt azonban számolni kell azzal, hogy a bírósági eljárás ideje alatt is folyhat a végrehajtás – és „ketyeg” a pótlék. Illetve számolni kell a bírósági eljárás költségeivel is – amelyek önmagukban is százezres tételek is lehetnek.

Lehet?ségek még akkor is vannak – bár sz?külnek – ha már „minden elveszett”.  Akkor még kérhet? fizetési könnyítés, mérséklés, törlés.
 

ÖNADÓZÓ el?fizetéssel - lépésel?nyben az adózásban!

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap els? napján. Hétezer könyvel? irodának,  vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 10 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket.  El?fizetési  díj  2010. 10-12. hónapra 4.410,-Ft. (1.470,-Ft/hó)  El?fizet?knek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.  

El?fizetés: info@onadozo.hu

toplink
A nyereményb?l származó jövedelem adózása
A nyeremény esetében - ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá - a szerencsejátékok szervezésér?l szóló törvényben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó nyeremény (a továbbiakban: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.

Pénzbeli nyeremény esetén az adó összege 25 százalék, amelyet a magánszemélyeknek kiosztandó teljes nyereményösszegb?l egy tételben kell a kifizet?nek levonnia, és befizetnie.

Ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték, akkor annak általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci értékét alapul véve, annak 33 százalékát kell adó címén a kifizet?nek megfizetnie.

Nem számít jövedelemnek a szerencsejáték szervezésér?l szóló törvény 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a pénznyer? automatából, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszer? fogadásból, a lóversenyfogadásból, bingójátékból, továbbá a kártyateremben szervezett kártyajátékból származó nyeremény.  
toplink
Az adómentes termékimport szabályai
Az adó alóli mentesség szabályait termék importja esetében egyrészt az Áfa tv. 93-97. § rendelkezései szabályozzák.

Ezek szerint adómentes a termék importja, ha
-    az értékesítés is adómentes,
-    az valamilyen vámmentességet élvez (akkor is, ha a termék nincs szabadforgalomban a Közösség területén),
-    ugyanazon személy a korábban Közösségen kívülre exportált, vámmentes terméket változatlan formában importálja,
-    ugyanazon személy a korábban Közösségen kívülre ideiglenesen kivitt, vámmentes terméket változatlan formában (ideértve a garanciális ügyintézést is) importálja,
-    az diplomáciai és konzuli kapcsolatok keretében történik és vámmentes a termék,
-    az nemzetközi szervezet által történik, és nemzetközi szerz?dés elengedi/visszatéríti az árba foglalt adót,
-    az valamely más NATO tagállam fegyveres ereje által történik és az állomány használatára, ellátására szolgál,
-    az az Egyesült Királyság fegyveres ereje által történik és a Ciprus szigetén állomásozó állomány használatára, ellátására szolgál,
-    az a nyers állapotú tengerb?l kifogott hal, illetve egyéb halászati termék kiköt?be irányuló importja tengeri halászati vállalkozás által,
-    az arany importja bármely állam központi bankja által,
-    az gáz földgázcs?vezeték-hálozaton keresztüli importja,
-    az villamos energia importja,

Adómentes a szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha annak ellenértéke úgy épül be az importált termék adóalapjába, hogy a vám az adóalap, vagy a járulékos költségeket is tartalmazza a Közösség területén lév? utolsó rendeltetési helyig.

Továbbá adómentes a termék importja, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:
-    az importáló a terméket a 89. § szerint adómentesen értékesíti,
-    az ilyen értékesített termék szállítása belföldön/belföldr?l legkés?bb a vámjogi szabad forgalomba bocsátásáról szóló határozat közlését?l számított 30 napon belül megtörténik (indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható),
-    az importáló (vagy pénzügyi képvisel?je) a termékre adóbiztosítékot nyújt,
-    a terméket belföldön nem hasznosítják és
-    a terméket a vámhatóság felhívására bemutatják.

A fentiekt?l függetlenül adómentes a termék importja, ha az nemzetközi szerz?désben szabályozott kötelez? vámmentességen alapul – kivéve az oktatási, tudományos, kulturális jelleg? tárgyak behozataláról szóló nemzetközi szerz?désben szabályozott vámmentességet.

Az Áfa tv. másrészr?l adó alóli mentességet biztosít a termék nemzetközi forgalmához kapcsolódó egyes tevékenységek esetében (111-118. §), így az egyes vámeljárások hatálya alatt álló, illetve meghatározott vámjogi helyzettel bíró termékek esetén:

- A meghatározott vámjogi helyzettel bíró (vám elé állítás során átmeneti meg?rzés alatt álló, illetve vámszabad területre vagy vámszabad raktárba betárolandó), illetve vámeljárás hatálya alatt (vámraktározási, vámfelügyelet melletti feldolgozás vagy aktív feldolgozás felfüggeszt? eljárás) álló termékek értékesítése, Közösségen belüli beszerzése mentes az Áfa alól (Áfa tv. 111.§).

- Adómentes a vámáru jellegét megtartó (szabadforgalomba nem helyezett) importált termék küls? közösségi árutovábbítási eljárás keretében történ? értékesítése, továbbá a teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatal (Áfa tv. 112.§ (1) a) pont).

A beszerz? a termék harmadik országból Magyarországra történ? behozatalakor tehát dönthet úgy, hogy nem helyezteti a vámhatósággal szabadforgalomba a terméket, hanem használat nélkül, változatlan formában a Közösség más tagállamába való értékesítésre tekintettel küls? közösségi árutovábbítási eljárás alá helyezteti. A küls? árutovábbítási eljárás lehet?vé teszi a nem közösségi áru elszállítását a Közösség vámterületén belül egyik tagállamból, másikba, anélkül, hogy arra vámot, Áfát és más terhet kirónának. Ez esetben az import utáni vámot és adót nem Magyarországon kell megfizetni, hanem a Közösség azon tagállamában, ahol a terméket vámjogi szabadforgalomba helyezik (ahol a nem közösségi áru elnyeri a közösségi áru vámjogi helyzetét). 

Amíg a termék küls? közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll, addig valamennyi, a termékre irányuló értékesítés adómentes. Ez azt jelenti, hogy ha egy adóalany által teljesített – belföldi teljesítési hely? – termék értékesítése a teljesítési id?pontjában küls? közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll, vagyis az értékesítés során nem történik meg a szabadforgalomba helyezése, akkor az értékesítés adómentes.

- Adómentes a szabadforgalomban lév? termék értékesítése abban az esetben, ha az értékesítés bels? közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alá tartozik (Áfa tv. 112. § (1) b) pont).

A bels? árutovábbítási eljárás lehet?vé teszi a Közösség vámterületén lév? egyik pontról a másikra közösségi áruk harmadik ország területén keresztül történ? szállítását vámjogi helyzetükben történ? változás nélkül.

Fontos, hogy a termék az értékesítéskor a fent felsorolt eljárások hatálya alatt álljon, illetve a meghatározott vámjogi helyzettel bírjon. Ha a vámeljárás, vámjogi helyzet megsz?nik, akkor természetesen import címén Áfa fizetési kötelezettség keletkezik.

Az Áfa tv. 117. §-a értelmében abban az esetben, ha az adómentes vámeljárások hatálya alóli kikerülés miatt más jogcímen is adófizetési kötelezettség keletkezne (termékértékesítés, Közösségen belüli beszerzés), akkor csak import címén kell megfizetni az adót. Tehát, ha a termék végleges vámjogi helyzetének rendezésével egyúttal Közösségen belüli beszerzés, illetve termékértékesítés is történik, akkor adómentesség érvényesül a termékértékesítés, illetve Közösségen belüli beszerzés kapcsán.

- Adómentes a szabadforgalomba helyezés nélküli vámeljárás hatálya alatt álló termékekhez, valamint a szabadforgalomba helyezés nélküli értékesítéséhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás, például a vámügynöki tevékenység és a vámraktározás során végzett árumozgatás, raktározás, csomagolás, fuvarozás, valamint a terméken végzett munka vagy közvetlenül a termékre irányuló szakért?i értékelés (Áfa tv. 118. §).
toplink
Mit kell tenni, ha megváltozott a gazdasági társaság tagjának lakcíme?
Be kell-e jelenteni valahova, ha a társaság tulajdonosának megváltozik a lakóhelye? A 10T201-es nyomtatványon nincs erre lehet?ség. Az APEH viszont nyilvántartja ezt. Szükséges-e módosítani emiatt a társasági szerz?dést?
A Gt. szerint a társasági szerz?désben meg kell határozni a tagok lakóhelyét is (12.§/1) - ugyanilyen rendelkezést tartalmaz a Cégeljárási törvény is - tehát a lakóhely változása miatt módosítani kell a társasági szerz?dést és azt be kell jelenteni a Cégbíróságnak. (ügyvéd útján elektronikusan).  A tag lakóhelyét az adóhatóság is nyilvántartja - ez is bejelentésköteles (Art. 16.§/3/) - de ezt illetve változását már a Cégbíróság közli az adóhatósággal (Art. 17.§/2/). Tehát a társaság az APEH felé történ? bejelentési kötelezettségének - e vonatkozásában - a cégbírósági bejelentéssel tesz eleget.
toplink
Munkaviszonyból származó igény elévülése
A kérdést a Munka Törvénykönyve 11.§-a szabályozza. F?szabály az, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt évül el. A b?ncselekménnyel okozott kárért fennálló felel?sség öt év, ha pedig a büntethet?ség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelel? id? alatt évül el.
Az igény elévülése az esedékessé válástól kezd?dik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet.

Ha a jogosult az igényét menthet? okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megsz?nését?l számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési id? már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.

Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság el?tti érvényesítése, a külön törvény szerinti közvetít? vagy békéltet? igénybevételének kezdeményezése, az igény megegyezéssel történ? módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illet?leg az elévülés megszakítását el?idéz? eljárás joger?s befejezése után az elévülési id? újra kezd?dik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
toplink
Heti Online hirdetés



Önadozó

A könyvel?i felel?sség kézikönyve

A könyvel?i felel?sség kézikönyve + CD



Contorg



Pénz és üzlet az ügyvédi praxisban

A hírlevélr?l való leirtakozáshoz kattintson ide: Leiratkozom

Impresszum: Az ADÓNET.HU Üzleti Kommunikációs Zrt. online hírlevele. Cégjegyzékszám: 01-10-0455755 Adószám: 14052512-2-43. Székhely: 1094 Budapest, Bokréta u. 3. Ügyfélszolgálat: 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 2675010 e-mail: info@adonet.hu Szerkesztésért felel: Szabó Margit vezérigazgató


Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.