Logo
ADÓNET. HU Zrt.
1094 Budapest, Bokréta u. 3. | 267 5010 | info@adonet.hu | www.adonet.hu
Heti Online
Hírlevél
2010-11-16
Tartalom
Elfogadták a jöv? évi adó- és járuléktörvényeket
Az APEH közzétette a decemberben elszámolható üzemanyagárakat
A 2011-es adóváltozások hatása a befektetési piacra
Határid?k számítása a munkajogban
Szja kulcsok Európában


Elfogadták a jöv? évi adó- és járuléktörvényeket
A magánszemélyek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal adóznak, miközben az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-t?l csökken - többek között ez áll az Országgy?lés által kedden elfogadott jöv? évi adó- és járuléktörvényekben.  Az Országgy?lés 259 igen és 104 nem, valamint 1 tartózkodás mellett fogadta el az adó- és járuléktörvények módosítását; a kormánypártok támogatták, az ellenzék elutasította a javaslatot. A parlament a törvény sürg?s kihirdetését kérte a köztársasági elnökt?l.
 
 A magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, tehát a külön adózó jövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan-átruházásból származó jövedelem) után is 16 százalék az adó. (Jelenleg 5 millió forintig 17 százalék, a fölött 32 százalék az adókulcs, a külön adózó jövedelmek adókulcsa pedig jellemz?en 20-25 százalék.)
A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történ? juttatások kifizet?jének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megsz?nik.
 
Az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-t?l csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 (jelenleg 15.100) forint érvényesíthet?, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökken? összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.
A törvény az els? gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62.500 forintot, három eltartottól 206.250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az els? két gyermek után havi 10.000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között.
 
Az szja törvény módosítása az el?zetes számítások szerint 308 milliárd forinttal hagy többet az adózók zsebében.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint nyugdíj el?takarékossági számlára (nyesz-számlára) befizetett összegek után 30 százalékról 20 százalékra csökken az adóról történ? rendelkezési lehet?ség.
 
A cafetériával kapcsolatos változás, hogy visszahelyezték a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé az iskolarendszer? képzést, amit a  munkáltató átvállalhat a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összegben.
A képvisel?k elfogadták azt is, amely szerint a 35 év alatti, els? lakásukat megszerz? fiatalok az adózás rendjér?l szóló törvény szerinti feltételek igazolása nélkül is jogosultak az illeték - legfeljebb 12 havi - részletekben történ? megfizetésére. Ha a vagyonszerz? az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.
 
Az adótörvény visszahelyezi a kifizet?t terhel? nem kedvezményes mérték? (16 százalék szja + 27 százalék eho) közterhet visel? juttatások közé a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezést és egyéb szolgáltatást, az úgynevezett csekély érték? ajándékot munkavállalónak, vagy olyan magánszemélynek, akinek a kifizet? jövedelmet egyébként nem juttat, és a reklám célú "szóró ajándékot".
 
A megszavazott adótörvény szerint 12 ezerr?l 13 ezerre növekszik az az értékhatár, amelynek erejéig igénybe vehet? a súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsijai utáni adómentesség. Az indítvány mintegy 50 ezer adóalanyt érint, közülük megközelít?leg 25 ezer adóalanynak már nem kell adót fizetni és  csaknem 25 ezer adózónak ezer forinttal kevesebb lesz az adófizetési kötelezettsége.
Az adótörvényhez kapcsolva szavazták meg a képvisel?k a társadalombiztosítás részére fizetend? nyugdíjjárulék mértékének emelését 9,5 százalékról 10 százalékra.

 A társasági adó - 500 millió forint éves adóalapig - január elsejét?l 10 százalék lesz. A kör kiterjesztésével és az osztalékadó bevonásával a 10 százalékos adómérték általános jelleg? lesz 2013-t?l.
 A parlamenti többség a zárószavazás el?tt a nemzetgazdasági miniszter által benyújtott módosító indítványokat fogadott el. Ennek a csomagnak a keretében a hitelintézeteknek 50 milliárd feletti adóalap esetén az eddigi 0,5 százalékkal szemben 0,53 százalékot kell fizetniük.
A bankadó szabálya egy módosító indítvány alapján módosult: a pénzügyi szektorra kivetett különadót a bankok a 2009. év végi módosított mérlegf?összegük után fizetik. A most elfogadott hitelintézeti különadó a nyereség 30 százaléka lesz. A hitelintézeti különadó összegét ugyanakkor le lehet vonni a mérlegf?összeg alapján számított adó összegéb?l.
A biztosítók adóterhelése sávos lesz: eddig egységesen az adóalap  6,2 százalékát kellett befizetniük, 2011-t?l 1 milliárd forint adóalapig 1,5 százalék, 8 milliárd forintig 3,0 százalék, 8 milliárd forint felett 6,4 százalék lesz adófizetési kötelezettség, amelynek célja, hogy a kisebb biztosítók versenyhátránya csökkenjen. (A számítások szerint a pénzintézeti különadó teljes összege 182 milliárd forint.)
 
 A jövedéki adó egyes termékeknél változik, így január 1-jét?l az uniós  irányelv el?írásainak is megfelel? adómértékre emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója. Cigarettára eddig ezer darabonként 6.450 forintot és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százalékát kitev?, de legalább 10.380 forint/ezer darab jövedéki adót kellett fizetni. Ehelyett az adó mértéke 2011-t?l ezer darabonként 9.750 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka, de legalább 18.080 forint/ezer darab lesz.
toplink
Az APEH közzétette a decemberben elszámolható üzemanyagárakat
 Az Adó- és Pénzügyi Ellen?rzési Hivatal (APEH) közzétette honlapján a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolásban decemberben alkalmazható üzemanyagárakat.

    Eszerint a 95-ös ólmozatlan motorbenzin literenként 342 forinttal, a gázolaj 327 forinttal, a keverék 369 forinttal, az autógáz pedig 201 forinttal számolható el a jöv? hónapban.

    Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szerepl? árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.
toplink
A 2011-es adóváltozások hatása a befektetési piacra

A személyi jövedelemadó (szja) 16 százalékra csökkentése nyomán jöv?re növekedhetnek a háztartások megtakarításai, aminek egy része az egyéni befektetések növekedését szolgálhatja - áll a K&H Bank közleményében.

A jöv? évre benyújtott adócsomag-tervezet alapján számos olyan módosítással kell számolni, amelyek együttesen jelent?sen befolyásolhatják a hazai befektetési piac jelenlegi szerkezetét.

A magán-nyugdíjpénztári befizetéseket érint? változások miatt várhatóan jöv?re nem gyarapszik a pénztárak által kezelt vagyon mértéke. Ez egyrészt közvetlenül is hatással lesz a hazai t?zsdére, mivel kiesik az általuk befektetett vagyon egy része, ami már önmagában is rontja a hazai részvénypiac teljesítményét. Másrészt, mivel tipikusan az intézményi befektet?k azok, akik a kockázatosabb, ugyanakkor hosszabb távon magasabb hozammal kecsegtet?, újonnan bevezetett cégekbe fektetni tudnak, ezért az intézményi befektetések csökkenése els?sorban ezeknek a cégeknek a pozícióit gyengítheti.

Az szja jöv?re tervezett, 16 százalékra csökkentése miatt növekedhetnek a háztartások megtakarításai, aminek egy része az egyéni befektetések növekedését szolgálhatja. 2011-t?l módosul több befektetési eszközre vonatkozó adózási szabályozás: 30 százalékról 20 százalékra mérsékl?dik az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések, illetve a nyugdíj-el?takarékossági számlára (nyesz) befizetett összegek után járó adójóváírás mértéke.

A magánnyugdíjpénztárak körüli bizonytalanságok miatt azonban a csökken? kedvezmény ellenére is ezeknek a megtakarítási formáknak a felfutására számít a piac, hiszen bizonytalan gazdasági környezetben felértékel?dnek a hosszú távon biztos befektetési lehet?ségek.

toplink
Határid?k számítása a munkajogban
A Munka Törvénykönyve 12. §-a tételesen megmondja a munkajogi határid?k számításának módját.

Napon - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltér?en nem rendelkezik - naptári napot kell érteni.

A napokban megállapított határid?be nem számít be az a nap, amelyen a határid? megkezdésére okot adó intézkedés (pl. kézbesítés) történt.

A hetekben megállapított határid? azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezd? napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határid? (id?tartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezd? napnak megfelel. Ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.

Ha valamely nyilatkozat megtételére el?írt határid? utolsó napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határid? a következ? munkanapon jár le.

A Munka Törvénykönyvében meghatározott határid? elmulasztása akkor menthet? ki, ha e törvény ezt kifejezetten megengedi.
toplink
Szja kulcsok Európában

A legmagasabb személyi jövedelemadót a világon még mindig az Európai Unió (EU) állampolgárai fizetik, ahol az átlagos kulcsok 0,3 százalékkal emelkedtek az elmúlt évben.

A KPMG 2010 Individual Income Tax and Social Security Rate Survey cím?, személyi jövedelemadóval és társadalombiztosítási járulékkal foglalkozó felmérése szerint a tendencia azt sugallja, hogy a kormányok a deficitgondok leküzdésére kezdik használni az adókulcsnövelést.

Alábbhagytak a közép- és kelet-európai kormányok alacsony átalányadóval kapcsolatos, a múltbeli csökken? tendenciát mutató kezdeményezései is. Az átalányadót 1994-ben el?ször bevezet? és az adókulcsot 2012-ig 18 százalékra mérsékelni szándékozó Észtország id?közben feladta tervét. Másik példaként Lettország növelte a kulcsokat, az átalányadó kulcsát a 2009-es 23 százalékról 2010-re 26 százalékra emelve.

Magyarországon az szja 2011. január 1-jét?l 16 százalék lesz, a szuperbruttó miatt azonban a tényleges adókulcs 2011-ben 20,32 százalék, ami 2012-re 18,16 és 2013-ra 16 százalékra csökkenne - emlékeztetnek.

Nyugat-Európában az Írország által az elmúlt évben megkezdett növel? trend az el?rejelzések szerint terjed. Míg az ír fels? kulcs 2010-ben 1 százalékkal emelkedett, az Egyesült Királyságban a 2009/10-es 40 százalékról 2010/11-re 50 százalékra ugrott.

Izland a bankszektor összeomlásának közepette átalányadó-rendszerét progresszív rendszerrel váltotta fel, a személyi jövedelemadó fels? kulcsát mintegy 9 százalékkal emelte. Görögország az állami deficitgondokra válaszul 5 százalékkal növelte a fels? kulcsot. Portugália és legújabban Franciaország 3 százalékkal, illetve 1 százalékkal emelte fels? kulcsát a költségvetési hiány kezelésének érdekében. Még a hosszú ideje 18 százalékos fels? kulcsot el?író Man-szigeten is 2 százalékos, 20 százalékra történ? emelést hajtottak végre 2010/11-re.

A skála ellenkez? végén Dánia ösztönz? csomag mellett döntött a fogyasztói költekezés növelésének reményében, fels? kulcsát közel 7 százalékkal csökkentette. Horvátország ez év júliusában szintén mérsékelte a fels? kulcsot 5 százalékkal.

A világ legmagasabb jövedelemadó-kulcsa Svédországban van: 2010-ben meghaladja az 56 százalékot.

toplink
Heti Online hirdetés



Önadozó

A könyvel?i felel?sség kézikönyve

A könyvel?i felel?sség kézikönyve + CD



Contorg



Pénz és üzlet az ügyvédi praxisban

A hírlevélr?l való leirtakozáshoz kattintson ide: Leiratkozom

Impresszum: Az ADÓNET.HU Üzleti Kommunikációs Zrt. online hírlevele. Cégjegyzékszám: 01-10-0455755 Adószám: 14052512-2-43. Székhely: 1094 Budapest, Bokréta u. 3. Ügyfélszolgálat: 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 2675010 e-mail: info@adonet.hu Szerkesztésért felel: Szabó Margit vezérigazgató


Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.