Heti Online Magazin - 2018-10-09
Heti Online
Székhely: 7400 Kaposvár, Ezredév u. 1.
Telefon: +36-82-511-242 - E-mail: info@adonet.hu - Web: www.hetionline.hu
TARTALOM:
» Tizenkétmillió forintra nőhet a legkisebb vállalkozások áfamentessége » Beruházási adóelőny a helyi iparűzési adóban » AB döntés kényszertörlés esetén a korábbi vezető tisztviselő eltiltásáról » GDPR csomag kis- és középvállalkozásoknak » Kedvezőbbé válnak a lakossági energiahatékonysági hitel feltételei
Tizenkétmillió forintra nőhet a legkisebb vállalkozások áfamentessége

A döntés értelmében akár már jövőre négymillió forinttal 12 millió forintra emelkedhet az általános forgalmi adót (áfa) érintő mentesség felső összeghatára a legkisebb vállalkozásoknál - tette hozzá.

A miniszter szerint több mint 600 ezer adózónak jelenthet könnyebbséget, ha az alanyi áfamentesség jelenlegi nyolcmillió forintos felső határa tizenkétmillió forintra nő. Az összeg megegyezik a kisadózó vállalkozások (kata) bevételi határával, hiszen a kedvezményes adózás határa ott is évi tizenkétmillió forint.

A pénzügyminiszter emlékeztetett, hogy 2017-től a legkisebb vállalkozások versenyképességének ösztönzése érdekében a kormány az addigi duplájára emelte a kata bevételi értékhatárát, így most már azok a vállalkozások is választhatják ezt az adómódszert, amelyek havonta egymillió forint bevételre tesznek szert.

A bevételi értékhatár emelése a katát választó kisvállalkozások - az eddig is minimálisnak tekinthető - adóadminisztrációját tovább csökkenti - hangsúlyozta a pénzügyminiszter.

Mint mondta: a 12 millió forintos alanyi áfamentesség ugyanis a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintetteknek nem kell áfabevallást kitölteniük, vagyis egy évben egy alkalommal, 10-15 perc alatt letudhatják a hatósággal szembeni elszámolási kötelezettségüket - magyarázta a tárcavezető. Varga Mihály szerint uniószerte is példaértékű lehet a magyarországi kisvállalkozók ügyfélbarát és egyszerűsített adózása.

A kormány célja az, hogy egységes és a lehető legnagyobb megtakarítással járó adózást biztosítson a legkisebb vállalkozásoknak, mindez összecseng a legnagyobb ügyfélkörrel bíró adótanácsadó cégek, illetve szervezetek javaslatával is, amelyet a szeptemberi Adó-Tanácskozáson fogalmaztak meg a szakemberek - jelentette ki Varga Mihály.

Beruházási adóelőny a helyi iparűzési adóban

A Htv. új 39/C. §- a egy új elemmel bővíti az önkormányzat adószabályozási jogkörét. Míg ugyanis a Htv. hatályos szabályozása szerint az önkormányzat a 2,5 millió forint alatti adóalapú vállalkozások, továbbá a háziorvos, védőnő vállalkozók számára rendeletben biztosíthat adómentességet, addig a 2019-től a helyi beruházások ösztönzése érdekében is biztosíthat adóelőnyt. Az adóelőny arra a beruházásra vonatkozik, amelyiket a településen helyezik üzembe (a beruházás révén létrejövő tárgyi eszköz az adott székhely, telephely szerinti településen végzett vállalkozási tevékenységet szolgálja, ezért ott keletkeztet adóalapot), és a csökkentés természetesen csak a vállalkozó adóalapjának a településre jutó részére vagy a településre megállapított adóra vonatkozhat.

A Htv. mindezzel összefüggésben a beruházás kifejezést is definiálja. Eszerint a Htv. alkalmazásában – az 52. § 54. pontja értelmében – beruházás meghatározásánál a számvitelről szóló törvény szerinti beruházás fogalmából kell kiindulni. Így csak tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban való előállítása, továbbá meglévő tárgyi eszköz számviteli törvény szerinti felújítása minősülhet beruházásnak. További feltétel, hogy a beruházást azon önkormányzat illetékességi területén kell üzembe helyezni, azaz elkészültét követően tárgyi eszközként használatba venni, amelyik önkormányzat rendeletében az adóelőnyt biztosította. A beruházásnak az is fogalmi eleme, hogy a beruházás eredményeként előálló tárgyi eszközt a vállalkozó vegye először használatba. Nincs lehetőség tehát arra, hogy más vállalkozásnál már tárgyi eszközként használt eszköz után vegyenek igénybe adóelőnyt.

Ugyanakkor a törvényi szabályozás szabad kezet ad az önkormányzat számára, abban, hogy ezt az adóelőnyt adómentesség vagy adókedvezmény formájában kívánja nyújtani, vagyis, hogy a településre eső adóalap, vagy az ahhoz kapcsolódó adósszeg csökkentését teszi lehetővé az önkormányzat illetékességi területén üzembe helyezett beruházása értékével vagy annak egy részével.

A rendelet-alkotási jogkör kiterjed arra is, hogy a kedvezménnyel ne csak az adóévben, hanem azt követő adóévekben is lehessen élni. Az önkormányzat ugyanis arra is lehetőséget biztosíthat rendeletében, hogy amennyiben a beruházási érték nagyobb lenne, mint az adóévi adóalap vagy adóösszeg, akkor a vállalkozó a beruházás értékének fennmaradó részét a következő adóévben (adóévekben) érvényesítse.

Másrészről az önkormányzat a rendeletalkotás során – bevételi érdekeire tekintettel – korlátozhatja is az adóelőny terjedelmét. Így például meghatározhatja, hogy csak az adóalap bizonyos százalékáig vehető igénybe a mentesség.

Ugyanakkor fontos korlátja az önkormányzati rendeletalkotásnak, hogy a beruházási adóelőny csak valamennyi – beruházást végző – vállalkozó számára azonos feltételekkel biztosítható. Nem zárhatóak ki például megadott összeghatár alatti beruházások, ahogy aszerint sem lehet különbsége tenni a beruházások között, hogy azok vásárolt, vagy saját elállítású tárgyi eszközök.

Továbbá annak érdekében, hogy az így alkotott adóelőny igénybevétele tervezhető és kiszámítható legyen, a Htv. 7. §-ának új j) pontja rögzíti, hogy az önkormányzat a rendeleti adóelőnyről szóló szabályt legalább 3 éven át nem helyezheti hatályon kívül, továbbá nem is változtathatja meg oly módon, hogy az a jogalanyok számára hátrányos legyen.

AB döntés kényszertörlés esetén a korábbi vezető tisztviselő eltiltásáról

Az Alkotmánybíróság (Ab) Magyar Közlönyben hétfőn kihirdetett határozata ez év december 31-ei hatállyal megsemmisítette a cégnyilvántartásról szóló 2006. évi V. törvénynek azt a rendelkezését, mely szerint ha egy céget kényszertörlési eljárásban törölnek a cégjegyzékből, akkor eltiltják azt, aki az eljárás megindításakor vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt.

A megsemmisített rendelkezés szerint az eltiltott személy a cég jogerős törlését követő öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője.

A konkrét ügyben az eltiltás ellen fellebbezett egy cég vezető tisztségviselője, mert a kényszertörlési eljárás megindításához vezető eljárás megindulásakor már nem volt a cég vezetője, így a cég törlése álláspontja szerint nem róható az ő terhére. Az eltiltott tisztségviselő szerint a támadott rendelkezés alaptörvény-ellenes, sérti a jogbiztonság követelményét, mivel az eltiltást olyan volt tagokkal és vezető tisztségviselőkkel szemben is alkalmazandó, akiknek a felelőssége nem állapítható meg a kényszertörlési eljárás megindítása miatt.

Az Ab határozata rögzíti, hogy a kényszertörlési eljárás alapvetően szankciós jellegű, a cégbíróság törvényi kötelezettségek elmulasztása esetén indíthatja meg a céggel szemben. Az eltiltás indoka a közérdek és a hitelezői érdekek védelme a tisztségükkel visszaélő vezető tisztségviselőkkel szemben. A jogalkotó ezen túlmenően abból indult ki, hogy a kényszertörlési eljárás eredményeként bekövetkezett törlés jellemzően felróható a vezető tisztségviselőnek. A támadott szabályozás szerint a felelősség alapja a vezetői tisztség adott időszakon belüli betöltése, és a cég kielégítetlen tartozásának ténye: ezekhez a jogalkotó a felróhatóság megdönthetetlen törvényi vélelmét fűzi.

Az Ab ugyanakkor kimondta, hogy a törvényi vélelem egy személy elleni súlyos, a cselekménnyel arányba nem állított jogkövetkezmény alkalmazásához vezet, és e tekintetében a jogalkotó nem biztosított lehetőséget a törvényi vélelem megdöntésére. Aránytalan alapjog-korlátozás az, hogy az eltiltással fenyegetett vezető tisztségviselőnek nincs lehetősége, hogy kizárja a kényszertörléshez vezető okok létrejöttében való személyes közrehatását, a törvényi vélelmet érdemben megdönthesse, illetve az sem biztosított, hogy a bíróság a vezető tisztségviselő magatartásához mérten arányosan alkalmazza az eltiltás szankcióját, és így biztosítsa az eltiltás mögötti alkotmányos cél érvényesülését.

Mindezek miatt az Ab 2018. december 31-ei hatállyal megsemmisítette A cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006-os törvénynek támadott rendelkezését.

GDPR csomag kis- és középvállalkozásoknak

A GDPR megfeleléshez adunk egy adatkezelési szabályzatot, adatfeldolgzási szerződést, adatkezelési nyilvántartást, tájékoztatókat, formanyomtatványokat, szerkeszthető word formátumban. És mindehhez egy részletes kézikönyvet, amelyben pontokba szedve leírjuk, hogyan kell alkalmazni mintáinkat. Csomagunkkal önállóan elvégezhető a cég GDPR megfeleltetése. Ára: 25.400,-Ft Megrendelhető: info@cegmenedzseles.hu 

Adatkezelési Navigátor - Segédlet a cég adatvédelmi rendszerének kiépítéséhez

Ezen kiadvány kis- és középvállalkozások számára kíván segítséget nyújtani az EU általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) való megfeleléshez.

Kiadványunkat tevékenységtől ágazattól függetlenül, egyaránt használhatják ipari, kereskedelmi, szolgáltató vállalkozások, gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók.

Kiadványunkban összefoglalóan ismertetjük a GDPR rendelkezéseit, amelynek legfontosabb üzenete a vállalkozások számára, hogy az eddigieknél nagyobb prioritással kell kezelni a személyes adatok védelmét.

Áttekintjük a kis és középvállalkozások adatkezeléseit és azok szabályait, számba vesszük a vállalkozások GDPR megfelelésének feladatait. Ennek keretében egy szabályos intézkedési tervet, forgatókönyvet adunk, amely pontokba szedve tartalmazza, hogy a vállalkozásnak milyen intézkedéseket kell meghoznia ahhoz, hogy adatkezelését jogszerűen végezhesse. Mindehhez szabályzat, szerződés- nyilatkozat, nyilvántartás, tájékoztatás mintákat is adunk, amelyek adaptálásával elvégezhető a vállalkozás adatvédelmi rendszerének kiépítése.

A belső szabályozások, tájékoztatások teljeskörűek, így egy az egyben, külön kiegészítés nélkül átvehetők, de szerkeszthetők, felülírhatók, egyéniesíthetők is. A letölthető dokumentumok formátuma Word és Excel. Mintáink alkalmazását egy részletes használati útmutatóval is segítjük.

Adonet.hu Zrt.

Kedvezőbbé válnak a lakossági energiahatékonysági hitel feltételei

Kedvezőbbé válnak a lakossági energiahatékonysági hitel feltételei október 4-től - az erről szóló tájékoztatás csütörtökön jelent meg a Széchenyi 2020 program hivatalos pályázati oldalán.

Az európai uniós forrású hitelprogram keretében a lakóépületek energiahatékonyságának javítására és a megújuló energia felhasználásának növelésére igényelhetnek kamatmentes kölcsönt maximum 20 éves futamidőre természetes személyek, társasházak és lakásszövetkezetek.

A tájékoztatás szerint a központi régió kivételével a társasházi és lakásszövetkezeti igénylők rendelkezésére álló rész a hitelprogram teljes keretösszegéből 25-ről 50 százalékra nő.

Az elszámolható munkadíj mértéke az elszámolható anyagköltséghez viszonyítva 60-ról 120 százalékra emelkedik, a központi régióban is. A nyílászárók esetén a fajlagos költséghatár nettó 60 ezer forintról 110 ezer forintra, míg a hőszigetelési elszámolható költséghatár 15 ezer forintról 20 ezer forintra nő. Pontosították és kiegészítették a napelemes rendszerek teljesítményére vonatkozó előírásokat.

A kölcsönszerződés megkötésétől számított rendelkezésre tartási idő természetes személyeknél 18 hónapra nő, ez különösen indokolt esetben 3 hónappal meghosszabbítható, míg társasházaknál és lakásszövetkezeteknél a rendelkezésre tartási idő 24 hónapra nő.

A projektek fizikai befejezésének határideje természetes személyeknél 18 hónapra, társasházaknál és lakásszövetkezeteknél 24 hónapra módosul. Ugyanakkor a közép-magyarországi régióban a befejezési határidő a társasházaknál és lakásszövetkezeteknél módosul, szintén 24 hónapra. A társasházi és lakásszövetkezeti igénylőknél lakásonként 1,5 millió forintig, de maximum 50 millió forintig nem kell biztosítékot nyújtani, ez a központi régióra is vonatkozik.

A változások között szerepel még több pontosítás, egyebek mellett a hiteligénylő életkorával, az adóstárssal, valamint a használatbavételi engedély határnapjával kapcsolatban.

Hirdetés

ADATKEZELÉSI NAVIGÁTOR
Útmutató, szabályzat- és iratminták a cég adatvédelmi rendszerének kiépítéséhez

A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak. Készült az Adonet.hu Zrt. közreműködésével.