Heti Online Magazin - 2018-12-04
Heti Online
Székhely: 7400 Kaposvár, Ezredév u. 1.
Telefon: +36-82-511-242 - E-mail: info@adonet.hu - Web: www.hetionline.hu
TARTALOM:
» A pénztári hozzájárulás az egyik legjobb munkáltatói juttatás marad jövőre » Most érdemes dönteni a kiváról » December 3-án hatályba lépnek a határok nélküli online vásárlást lehetővé tevő új szabályok » Alig több mint egy hónap maradt az idei szabadságok kiadására » Így tervezik változtatni a Földforgalmi törvényt
A pénztári hozzájárulás az egyik legjobb munkáltatói juttatás marad jövőre

Jövőre is a legjobb munkáltatói juttatások között lesz a pénztári hozzájárulás, a dolgozók számára kedvezőbb az adózása, mintha ugyanazt a pénzt fizetésként kapnák meg - közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség).

A szövetség szerint a munkavállalók 65-70 százaléka fontosnak tartja, hogy a munkáltatója hozzájáruljon az öngondoskodásához, ezen belül az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári takarékoskodáshoz, ezért érdemes a juttatási csomagokat ezt figyelembe véve kialakítaniuk a munkáltatóknak.

A közleményben Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke kifejti, hogy bár jövőre a dolgozók pénztári megtakarításaihoz adott munkáltatói hozzájárulások ugyanolyan mértékben adóznak majd, mint a bérek, azonban az alkalmazottak adójóváírást vehetnek igénybe nemcsak az egyéni befizetés, hanem a munkáltatói juttatás után is. Így ez az egyik legkedvezőbb juttatási forma marad jövőre is.

A Pénztárszövetséggel együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai az idén az első kilenc hónapban az egy évvel korábbinál 16 százalékkal többet, közel 42 milliárd forintot, havonta átlagosan 4,7 milliárdot tettek félre egyénileg. Kedvező, hogy a dolgozók takarékoskodásához hozzájáruló munkáltatók is növelték ebben az időszakban a befizetéseiket: 11 százalékkal 30 milliárd forintra. Ezzel a vállalatok havi átlagban 3,3 milliárd forinttal járultak hozzá a dolgozók megtakarításaihoz.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona szeptember végén már meghaladta az 1320 milliárd forintot, ami 3,1 százalékos emelkedés éves összevetésben. Az egy tagra jutó átlagos vagyon több mint 3 százalékkal 1,22 millió forintra nőtt.

Most érdemes dönteni a kiváról

December elsejétől megduplázódik, ötszázmillióról egymilliárd forintra nő a kisvállalati adó (kiva) belépési határa - hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium (PM) szombati közleményében.

A vállalkozóknak decemberben érdemes dönteni arról, hogy az új évben melyik adózási mód szerint teljesítik közteherfizetési kötelezettségüket. Az év utolsó hónapjában még több közepes cégnek nyílik meg a kiva választási lehetősége.

Az adónem mellett döntőknek az értékhatár gyors kinövésétől sem kell tartaniuk, mivel a jövő évtől a kiva alanyiság megszűnését eredményező értékhatár is nő, egymilliárdról hárommilliárd forintra - írták.

Arra is kitértek, hogy a kivával az áttérésre jogosult vállalkozások jövőre akár több százezer forintot is megspórolhatnak a közterheken, ezért érdemes kipróbálniuk a tárca kiva-kalkulátorát, amely segít a legoptimálisabb adózási forma kiválasztásában.

A 2013-tól választható kiva nemcsak a cégeknek biztosít jelentős egyszerűsítést és több százezer forintos megtakarítást, hanem az állami büdzsé bevételét is növeli: a PM számításai szerint ugyanis a tavalyi 22,5 milliárdos kiva bevétel idén a kétszeresére emelkedhet.

A legkisebbek választhatják a kisadózók tételes adóját (kata). Jelenleg ez Magyarországon a legnépszerűbb adófajta, idén november elején átlépte a háromszázezret a katások száma. Az államkassza bevételi adatai arra is rávilágítanak, hogy a kisebb vállalkozások hajlandóak befizetni az egyszerű és alacsony adót. Tavaly 98 milliárd forintot fizetett be a 240 ezer kisadózó. Idén a több mint 300 ezer érintett már közel 125 milliárd forinttal növelheti a költségvetés bevételi oldalát - írták.

A közlemény szerint jövőre nemcsak a kivások bevételi határa nő, hanem a legkisebb vállalkozások áfamentessége is. Négymillió forinttal emelkedik, és tizenkétmillió forint lesz. Az általános forgalmi adóban (áfa) az alanyi mentesség egy évre választható, vagyis ha valaki 2019-ben szeretne élni ezzel a lehetőséggel, akkor legkésőbb december 31-ig ezt jeleznie kell az adóhivatalnak.

December 3-án hatályba lépnek a határok nélküli online vásárlást lehetővé tevő új szabályok

Andrus Ansip, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős biztosa elmondta, rendelet azt a célt szolgálja, hogy a más tagállamban termékeket és szolgáltatásokat vásárolni kívánó ügyfeleket - fogyasztókat és vállalatokat - ne érhesse megkülönböztetés az értékesítési vagy fizetési feltételeket illetően. Amennyiben a kereskedő tiltja vagy korlátozza a vevők hozzáférését valamely online interfészhez vagy átirányítja a vevőket az online interfész másik verziójára, akkor világos magyarázatot kell adnia arról, hogy miért tesz így.

Az új szabályok így több lehetőséget biztosítanak mind a fogyasztók, mind a vállalkozások számára az EU belső piacán - közölte.

A tájékoztatás szerint a rendelet nem tiltja eltérő árak alkalmazását, vagyis nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a kereskedő különböző értékesítési feltételeket, például eltérő árakat kínáljon és bizonyos területeken a fogyasztók bizonyos csoportjait vegye célba. Ezenfelül nem kötelezi a kereskedőt arra, hogy az árut kiszállítsa a vevő számára egy olyan tagállamba, ahová az értékesítési feltételek értelmében nem kínál kiszállítást.

Azok a szolgáltatások azonban, amelyek fő jellemzője a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakhoz való hozzáférés, illetve a szerzői jogi védelem alatt álló művek immateriális formában - például zenei streaming szolgáltatások, elektronikus könyvek, online játékok és szoftverek formájában - való értékesítése, valamint a pénzügyi, az audiovizuális, a szállítási, az egészségügyi és a szociális szolgáltatások nem tartoznak a rendelet hatálya alá.

Alig több mint egy hónap maradt az idei szabadságok kiadására

A Munka Törvénykönyve (Mt.) rendelkezése szerint év végéig minden munkavállalónak ki kell adni az idei évben esedékes szabadságát A szigorú szabálytól csak kivételes esetekben lehet eltérni. A Munka Törvénykönyve (Mt.) rendelkezése szerint év végéig minden munkavállalónak ki kell adni az idei évben esedékes szabadságát – figyelmeztet a Trenkwalder. Számos cég küzd jelentős elmaradásokkal ezen a téren, aminek megoldását jelentősen nehezítheti a munkaerőhiány miatt fel nem töltött létszámkeret, illetve a karácsony előtti csúcsidőszak fokozott terhelése is. A főszabálytól a jogszabály megsértése nélkül csak kivételes esetekben lehet eltérni.

Így vihető át szabadság a következő évre

A főszabálytól leggyakrabbanaz életkor után járó pótszabadság kiadása kapcsán tud eltérni a munkaadó, arra ugyanis egészen a következő év december 31-ig lehetősége van. A pótszabadság 1-10 nap lehet kortól függően, ezért főként az idősebb munkavállalók esetében biztosít nagyobb mozgásteret. Fontos feltétel, hogy a pótszabadság átviteléről a feleknek az adott naptári évben írásban is meg kell állapodniuk.

Szintén érezhető könnyítést jelent, hogy a tárgyév végén megkezdett szabadság 5 munkanap erejéig a következő évre is átnyúlhat. Ha tehát valaki már idén december 28-án pénteken szabadságra megy, még 2018-as szabadsága terhére egészen január 8-ig pihenhet, amennyiben a szabadságát közben nem szakítja meg.

Azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik az év utolsó negyedévben kezdték munkaviszonyukat, az adott időszakra járó tárgyévi szabadsága következő év március 31-éig adható ki.

Fentieken kívül előfordulhat, hogy a munkavállaló oldalán felmerülő ok miatt (leggyakrabban ez keresőképtelenséget jelentő betegség vagy gyesről való visszatérés szokott lenni) a szabadságot lehetetlen a megszabott időszakban kiadni. Ilyenkor a szabadságotaz ok megszűnését követő 60 napon belül ki kell adni.

A szabadságolás további fontos követelményei

A munkavállalóaz éves szabadságkeretéből hét munkanappal szabadon rendelkezhet. Ezt a keretet a munkáltató – a munkaviszony első három hónapját követően – köteles legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni, ha a munkavállaló a kérést legalább 15 nappal korábban jelezte.

Ugyancsak 15 nappal korábban kell a munkáltatónak is jeleznie, ha a munkavállalót szabadságra kívánja küldeni.

A „15 napos szabály” miatt tehát a gyakorlatban immár alig két hete maradt a cégeknek arra, hogy átvilágítsák, melyik munkavállaló hol tart az idei szabadságának felhasználásában, kivételében, és ez alapján teljessé tegyék az idei év szabadságolási naptárát.

Sajnos rendszeresen előfordul, hogy egy-egy munkáltató a jogszabályi előírás ellenére nem adja ki az adott évben járó szabadságkeretet. A munkavállalóknak tudniuk kell, hogy a természetben ki nem adott szabadság nem vész el,annak kiadását a munkavállaló a munkaviszony tartama alatt később is követelheti. Igaz, a szabadság pénzben ekkor sem váltható meg – arra csak a munkaviszony megszűnése esetén van lehetőség.

Így tervezik változtatni a Földforgalmi törvényt

Változnak a földbizottságokra vonatkozó szabályok, ugyanis a 2014-ben hatályba lépett törvény eredetileg a helyi földbizottságoknak szánta feladatul a föld adásvételét, de ezek nem alakultak meg, feladatukat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) területei szervei látják el. A a módosítás célja, hogy megerősítse a NAK és a helyben lakó gazdák szerepét a földforgalom ellenőrzésében és ezáltal segítse a birtokpolitikai célok megvalósulását, a termőföld magyar kézben tartását.

Jelenleg az önkormányzatok képviselő-testületéhez lehet kifogást benyújtani a NAK területi szerveinek állásfoglalásai miatt. Az innen bíróságra kerülő ügyek elvesztésekor a perköltség megfizetése veszélyeztette nagyon sok kistelepülés működését, ezért a jövőben a képviselő-testület nem vesz részt az eljárásban.

A földbizottság döntése miatt a jövőben a kormányhivatalhoz, majd a bírósághoz lehet fordulni, de a bíróság a döntést nem változtathatja meg, csak új eljárásra utasíthat. Az előterjesztők szerint ha bíróság megváltoztathatná a döntést, azzal a helyi gazdák helyett a bíróság alakítaná a birtokpolitikát.

Újraszabályozzák a vizsgálati szempontokat adásvételkor. Figyelembe kell venni, hogy a szerződés helyben veszélyezteti-e az életképes gazdaságok kialakítását, a helyi gazdálkodói közösségeket, a földpiaci viszonyokat és a helyi gazdák földszerzését.

Nem cél a hatósági ár bevezetése, a helyi sajátosságoknak helyt kell adni továbbra is, a földbizottságnak azt kell vizsgálnia, hogy a föld ellenértéke alapos indok nélkül jelentősen eltér-e a helyben szokásos piaci értéktől.

Módosulnak az állattartók jogosultságai elővásárláskor és előhasznobérletkor, így a földek művelési ágának és méretének igazodni kell a tartott állatok takarmányszükségletéhez. Rétre, legelőre kiskérődzőket tartók jelentkezhetnének.

Szigorúbb szabályok lesznek akkor, ha valaki nem tartja be az elővásárláskor előnyt adó, vállalt kötelezettségeit, ilyenkor azok a gazdák, akik az elővásárlási sorban hátrébb szorultak, eredeti áron megvásárolhatnák a termőföldet. Ha egyikük sem él vételi jogával, akkor az állam veszi meg a birtokot.

Megszűnik a feles bérlet, a meglévők legkésőbb tíz év múlva hatályukat vesztik. Ennek oka, hogy ezekkel sokan visszaéltek. 

Földcsere esetén is szükség lesz a helyi földbizottság jóváhagyására.

A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak. Készült az Adonet.hu Zrt. közreműködésével.