Heti Online Magazin - 2018-12-11
Heti Online
Székhely: 7400 Kaposvár, Ezredév u. 1.
Telefon: +36-82-511-242 - E-mail: info@adonet.hu - Web: www.hetionline.hu
TARTALOM:
» Közeledik az adóelőleg-kiegészítés határideje! » Érdemes kihasználni az önkéntes pénztári befizetések után járó adókedvezményt » Nagyobb arányú visszatérítést kapnak idén a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák » Termőföld infók a KSH-tól » NAV: jövőre a horgászengedély igényléséhez is kell adóigazolvány
Közeledik az adóelőleg-kiegészítés határideje!

Azon adóalanyoknak, akik üzleti éve a naptári évvel megegyezik, a korábban megfizetett társasági adó, egyszerűsített vállalkozói adó, energiaellátók jövedelemadója, innovációs járulék és reklámadó előlegeket 2018. december 20. napjáig az adóévben várható fizetendő adó összegére ki kell egészíteniük.

A kiegészítési kötelezettségről, illetve annak összegéről a társasági adó, energiaellátók jövedelemadója, az innováció járulék esetében a1801. számú bevallást is be kell nyújtani még abban az esetben is, ha ténylegesen nem keletkezik adóelőleg-kiegészítési kötelezettség. Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség összegét az egyes adónemeknek megfelelő számlaszámra kell teljesíteni.

Amennyiben az adózó az adó összegét – figyelemmel az adóév során megfizetett adóelőlegek összegére is – a jelzett határidőig nem fizeti meg legalább 90 százalékos mértékben, a befizetett előleg és az éves adó 90 százalékának különbözete után 20 százalékig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

A társasági adóval kapcsolatos adóelőleg-kiegészítéssel összefüggésben fontos hangsúlyozni, hogy amennyiben az adózó a Tao. tv. 24/A.§-a szerinti adó-felajánlással él, a 1801-es bevallás helyes kitöltésére kiemelt figyelmet kell fordítani annak érdekében, hogy a felajánlás elbírálása mielőbb megkezdődhessen. Azoknál a felajánlásoknál, ahol a kedvezményezetti célról szóló igazolás benyújtása eredetben, papír alapon szükséges, azt az elbírálás meggyorsítása érdekében célszerű szkennelt formában is csatolni a bevalláshoz.

Érdemes kihasználni az önkéntes pénztári befizetések után járó adókedvezményt

Aki idén indít nyugdíjcélú megtakarítást, az jövőre akár 280 ezer forintos összegű adójóváírással is számolhat - hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium (PM) közleményében.

Az öngondoskodást adókedvezményekkel segítik az adótörvények. Idén mintegy 710 ezren vettek igénybe adókedvezményt az önkéntes pénztári megtakarításaik után.

Alapvetően három nyugdíjcélú megtakarítás létezik: a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), a nyugdíjbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár.

Minden befizetés után igénybe vehető az adókedvezmény, ami a befizetések 20 százaléka, de az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári befizetésnél maximum egy évben 150 ezer forint, a nyugdíj-előtakarékossági számlánál legfeljebb 100 ezer (illetőleg 130 ezer), a nyugdíjbiztosítási szerződés esetén pedig 130 ezer forint a felső korlát.

Ha valakinek több nyugdíjcélú megtakarítása is van, akkor az adókedvezmény éves korlátja még magasabb: 280 ezer forint. Az adókedvezményt azok a magánszemélyek, akik még idén kötnek ilyen szerződést, már jövőre igénybe is vehetik.

Nagyobb arányú visszatérítést kapnak idén a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák

Nagyobb arányú visszatérítést kapnak idén a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák, mivel idén nyáron 4 milliárd forintról 5 milliárd forintra emelték az agrárbiztosítások díjtámogatási keretét - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

A gazdák 2018-ban 13,3 milliárd forintnyi növénybiztosítási díjat fizettek be, amelyből több mint 9,8 milliárd forint után igényelhető díjtámogatás. A szövetség közleménye szerint a kifizetések december 15-én indulnak, a mezőgazdasági biztosítások díjtámogatását a Magyar Államkincstár (MÁK) intézi.

A hét éve működő díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer keretében a gazdálkodók a mindenkori keretösszeg erejéig a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának maximum 65 százalékát visszakapják utólagos támogatásként. A támogatási keret emelésével a túligénylés mértéke az előző évi 2,4 milliárdról 1,4 milliárd forintra csökkent, így a díjtámogatás idei felosztása a tavalyinál kedvezőbb arányok mellett zajlik majd - közölték.

A közlemény szerint a legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében a tavalyi 49 százalékkal szemben a maximális mértékű, 65 százalékos visszatérítésre számíthatnak a gazdák.

A jórészt zöldség- és gyümölcskultúrára, illetve a legfontosabb szántóföldi kultúrákra köthető jégeső, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások (B típus) esetén 40 százalék, a többi növény (C típus) esetén pedig szintén 40 százalékos visszatérítés várható. Utóbbi két típus esetében tavaly 34-34 százalékos volt a megállapított mérték - közölték.

Póczik András, a FBAMSZ szakértője a közleményben kedvezőnek nevezte, hogy a biztosított állományok összetételében kis elmozdulás van az értékesebb szőlő-és gyümölcskultúrák irányába. Nő az igény arra, hogy a biztosítók is tovább szélesítsék a gyümölcsbiztosítások kockázatvállalási körét, ami fontos feltétele a szegmens további bővülésének - tette hozzá.

Az alkuszok szövetsége kitért arra, hogy a kárbejelentések alapján a mezőgazdaságot idén az átlagos mértékben sújtották a természeti csapások. A tavaszi fagy idén legnagyobb mértékben a nyugati országrészben (Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megyékben) okozott károkat, míg a nyári jégverés a legjelentősebb károkat Tolna megyében okozta. A viharkárok összmértéke mérsékelt maradt, de a helyi jellegű természeti csapások számos területen okoztak jelentős pusztításokat.

A jövő évi változások közé sorolták, hogy átrendeződnek a támogatott biztosítások típusai, így egyebek között a C típusban csak szántóföldi kultúrák maradnak. Az állatbiztosítások támogatása továbbra is várat magára, noha egyes állatbiztosítási elemek beemelése a rendszerbe alapvetően támogatná a kormányzati törekvéseket a gazdálkodói öngondoskodás erősítésére - jegyezték meg.

A közlemény szerint a gazdálkodók jelenleg négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) termékei közül választhatnak.

Termőföld infók a KSH-tól

KSH: kevesebb termőföld magasabb áron cserélt gazdát tavaly

Kevesebb termőföld cserélt gazdát tavaly, mint az előző évben, miközben az árak emelkedése - az előző évinél lényegesen kisebb ütemben - folytatódott, és a földbérleti díjak is nőttek - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló kiadványából.

Tavaly 73 ezer hektár mező- és erdőgazdasági földet értékesítettek, ez az előző évi harmada. A visszaesésben közrejátszott, hogy lezárult a 2016-ban rendkívüli termőföldforgalmat eredményező Földet a gazdáknak! program - hívja fel a figyelmet a KSH. Az értékesítés volumene a 2015. évi szintnek felelt meg, viszont a magas áraknak köszönhetően a 2017. évi forgalmi érték 38 százalékkal meghaladta a két évvel korábbit.

A termőföldárak növekedése az előző két évinél (10, illetve 22 százalék) lényegesen kisebb ütemben ugyan, de folytatódott: az árak átlagosan 5,6 százalékkal emelkedtek. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 3,7 százalékkal nőtt, 1 millió 350 ezer 600 forint volt hektáronként.

A földbérleti díjak emelkedése is mérséklődött: 2017-ben egy hektár szántó éves bérleti díja 52 300 forint volt, 5,8 százalékkal több a 2016. évinél.

Az összes értékesített termőföldterületen belül a szántó részesedése (72 százalék) csökkent, az erdő (14 százalék), a gyep (11 százalék), illetve a szőlő és gyümölcsös (4 százalék) javára. Országos átlagban a szőlőterületek ára 16 százalékkal, a gyümölcsösöké és az erdőké 12-12 százalékkal, a gyepeké 9,7 százalékkal nőtt.

A legtöbb termőföldet a kiadvány szerint Bács-Kiskun megyében értékesítették, ezt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar
megye követte (8400, 7900 és 5800 hektár). A szántó hektáronkénti átlagára Hajdú-Bihar, Tolna és Békés megyében volt a legmagasabb (1,7-1,8 millió forint/hektár), míg a legalacsonyabb (700-900 ezer forint/ hektár) Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében.

Az Agrárium 2016 gazdaságszerkezeti összeírás adatai szerint a használt mező- és erdőgazdasági területek 42 százalékát bérleményként művelik. Az egyes művelési ágak között a szántó esetében a legmagasabb a bérelt területek aránya (55 százalék). A gyepterületek 42, a szőlő- és gyümölcsösterületek 21 százalékát használják bérlők.

Tavaly a szántók éves bérleti díja - az előző évi 8,2 százalékos növekedés után - átlagosan 5,8 százalékkal emelkedett, 52 300 forint volt országosan. A legmagasabb bérleti díjat a korábbi évekhez hasonlóan 2017-ben is Hajdú-Biharban és Tolnában kellett fizetni egy hektárért: 70 900, illetve 70 100 forintot. Nógrád és Veszprém megyében a szántók bérleti díjai jelentősen elmaradtak az átlagtól: előbbiben 31 500, utóbbiban 35 600 forintot kellett fizetni egy hektár szántóföld használatáért a KSH kiadványa szerint.

NAV: jövőre a horgászengedély igényléséhez is kell adóigazolvány

Jövőre a horgászengedélyek kiváltásához is szükség lesz az adóazonosító jelet igazoló okmányra - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden

Az adóhatóság azt ajánlja a horgászoknak, hogy időben ellenőrizzék az adóigazolványukat, vagy igényeljenek a NAV honlapjáról letölthető, nyomtatva és ügyfélkapun keresztül is benyújtható T34-es adatlapon adókártyát. A papírokat személyesen vagy postán is el lehet juttatni az adóhatósághoz, illetve a kormányablakokban működő NAV-ablakokban is benyújtható.

Az első adókártyák kiállítása ingyenes, de nem kell fizetni adatváltozás miatti cserénél és akkor sem, ha az igazolványt ellopták. Más esetekben az igénylőnek háromezer forintot kell fizetnie az adóigazolványért.

A NAV az igényléstől számított 15 napon belül postázza a kártyákat, de szükség esetén helyettesítő igazolást is készít azokról - olvasható a közleményben.

A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak. Készült az Adonet.hu Zrt. közreműködésével.